Hosszasan magyarázza a Kásler Miklós vezette Emberi Erőforrás Minisztériuma (EMMI), hogy mennyivel nőttek a nyugdíjak az elmúlt időben és ez a költségvetésnek mennyi kiadást jelentett, de a lényegi kérdésre - mennyi most a nyugdíjak mediánértéke - végül nem kapott választ Korózs Lajos szocialista parlamenti képviselő.
Pedig a politikus arra volt kíváncsi, hogy mennyi a mediánérték a korhatárt betöltött, a korhatár alatti és a Nők 40 programban érintettek esetében. Mindezt amiatt, mert az utóbbi hetekben téma lett a sajtóban az átlag és a mediánértékek közti eltérés. Erről egyébként a bérek esetében portálunk írt először.
A Rétvári Bence államtitkár által jegyzett, a parlament honlapján megtalálható, tegnapi dátummal feltöltött válaszból csak ez nem derül ki. Az viszont igen, hogy 2010-hez képest a nyugdíjak 29,8 százalékkal emelkedtek, beleértve az idei 3 százalékos emelést is. Ez egyben azt jelenti, hogy a nyugdíjak vásárlóértéke 10 százalékkal bővült ebben az időszakban - Rétvári szerint.
Vagyis szerinte ennyivel haladták meg az inflációt a járandóságok, ennyivel több terméket és szolgáltatást tudtak vásárolni az idősek 2010-hez képest. Ez azonban nagyban függ attól, hogy milyen az adott nyugdíjas kiadási szerkezete, mert az átlagtól nagyon eltérő tapasztalatai is lehetnek az időseknek, attől függően, hogy honnan, milyen áron szerzik be például az élelmiszert, egyéb árukat.
Visszatérve Rétvári levelére, állítja, amennyiben valamennyi ellátást figyelembe veszünk, amit egy nyugdíjas kapott, akkor azt kapjuk, hogy az átlagnyugdíj összege 130 500 forint jelenleg.
Addig tehát eljutottunk, hogy mennyi az átlag, de arra még nem kaptunk választ, hogy mennyi lehet a medián. Vagyis az az összeg, amelynél ugyanannyian kapnak kevesebbet és ugyanannyian többet. Számítások szerint ez jó 20 százalékkal lehet kisebb, mint az átlag. Ezért lenne jó egy hivatalos közlés, de ezt most az EMMI nem árulta el.
Az viszont kiderül a levélből, hogy míg a szocialisták, liberálisok kormányzása "gazdasági válságba taszította az országot", és "ennek következtében 2,3 millió nyugdíjastól vonták meg az egy havi nyugdíjat" (itt vélhetően a 13. havi nyugdíj elvételére gondol az államtitkár, amire a Bajnai-kormány idején került sor, mint ahogy ehhez a korszakhoz kötődik a nyugdíjprémium bevezetése is), addig az Orbán-kormány teljesítménye lehetővé tette, hogy először 2017-ben prémiumot kapjanak az idősek, amit a gazdasági növekedés tett lehetővé.
Muszáj azonban megjegyeznünk, hogy az Orbán-kormány által bevezetett nyugdíjemelési számítás csak az inflációt veszi figyelembe, vagyis a rendes évi emelés nem tartalmaz reálértékben nyugdíjat. Ezzel kombinálva már nem annyira egyértelmű, hogy melyik kormány mennyit vett el a nyugdíjasoktól.
Rétvári szerint tavaly a prémium kifizetése összesen 24 milliárd forintba került, és egy nyugdíjasnak - tekintettel a gazdasági növekedésre - ez maximum 12 ezer forintot jelentett. Akkor az infláció alakulása miatt kiegészítésben is részesültek az idősek, ami szintén 24 milliárd forint kiadással járt. Ezek mellett az elmúlt időben három alkalommal Erzsébet-utalvánnyal is kedveskedett a kormány, ami összesen 81 milliárdba került. Mindezek a rendes emelésen felüli kifizetések 2016 novembere óta 129 milliárd forintot jelentettek.
Idén is lesz prémium - erősítette meg az államtitkár. A 4,4 százalékos GDP alapján a prémium maximális összege 18 ezer forint lesz, ennyit kap mindenki, akinek a havi nyugdíja eléri a 80 ezer forintot.
Megtudjuk továbbá, hogy minden nyugdíjast figyelembe véve is mintegy 17 ezer forint lesz a prémium átlagos összege, tehát lényegesen nem marad el a maximumtól.
Ez a tétel 41,3 milliárd forintot jelent a büdzsének. A prémium novemberben érkezik a címzettekhez.
És aki arra számított, hogy ezek után végre eljutunk az ellenzéki képviselő kérdésének megválaszolásához, az csalódni fog. Rétvári ugyanis így zárja sorait:
"A fenti adatokból Képviselő Úr képet kaphat a nyugdíjak értékéről."
