A parlament elé került új javaslat szerint már éppen ideje volt leváltani a 24 évvel ezelőtti állapotokat tükröző törvényt, hiszen azóta rohamtempóban változtak a körülmények. Kiemelték, hogy az új törvény már egységes szerkezetben tárgyalja az ingatlanpiacot és a gazdaság egészét sok területen érintő szabályozásokat, és az új Ptk-ból is csak a szükséges elemeket veszi át, vagy pontosítja az ingatlan-nyilvántartást érintő részeket.
A kormány a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program (KÖFOP) keretében az „E-ingatlan-nyilvántartás” címet adta a projektnek. Cél, hogy az ingatlan-nyilvántartást elektronikus adatbázissá fejlesszék, az ingatlan-nyilvántartási eljárásokat teljes mértékben elektronizálják, s így csökkentsék a földügyi eljárások átfutási idejét és költségszintjét, ezáltal pedig a közigazgatási adminisztratív terheket is.
Három dimenzió
Az új föld alatti és föld feletti építmények elszaporodása miatt a kétdimenziós adatbázis háromdimenzióssá válása már több évvel ezelőtt felmerült. Születtek különféle megoldások, de nem alakult ki egységes rendszer. Végül 2017-ben úgy döntöttek, hogy 2020 januárjától lesz kötelező ennek a kiterjesztésnek a bevezetése.
Az új tv. javaslatban elismerik, hogy a műszaki fejlesztés önmagában nem elég, szükség van az ehhez igazodó jogi szabályozási alapok megteremtésére, ami a jogi szabályozási reform révén valósulhat meg új ingatlan-nyilvántartási törvény és új végrehajtási rendelet megalkotása útján. E két lépés sorozat (digitalizáció és szabályozási reformok) lehetővé teszik, hogy az ingatlan-nyilvántartás összekapcsolható legyen az állam más közhiteles elektronikus nyilvántartásaival, ahonnan az ingatlan-nyilvántartás adatai automatikusan frissülni tudnak és biztosított lesz az elektronikus információ-áramlás és kapcsolattartás, sok esetben az automatizált kapcsolattartás. Naprakész és áttekinthetőbb lesz maga a nyilvántartás, a hatóságok, bíróságok, más jogosultak könnyebben hozzáférhetnek majd az adatokhoz és egységes lesz a térképi adatbáziskezelő rendszer - írták a tv. javaslat indoklásában.
Nézzük, mik az új elemek!
Kódexjelleg: Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok, tények és adatok körét ágazati jogszabály nem, hanem egységesen csak az ingatlan-nyilvántartási szabályozás határozhatja meg.
A bejegyzési elv kiterjesztése: Az új szabályozás szerint az ingatlannal kapcsolatos olyan jog, tény és adat esetén, amely tárgya az ingatlan-nyilvántartásnak, a jog, valamint a tényen és adaton alapuló jog, illetőleg kötelezettség akkor érvényesíthető, ha a jogot, tényt, adatot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték.
Az ingatlan-nyilvántartás primátusa: Kiemelt cél, hogy az ingatlan-nyilvántartásból a lehető legteljesebb körben megismerhető legyen az adott ingatlannal összefüggésben fennálló összes jog és kötelezettség. A szabályozás nem vonná el az egyes ágazatoktól az ingatlanra vonatkozó szakmai szempontú nyilvántartás vezetését, azonban kötelezővé tenné, hogy az ágazati adatok az egységes ingatlan-nyilvántartásban is megjelenjenek, valamint ehhez kapcsoltan az ingatlan-nyilvántartási adat elsőbbségét, közhitelességét mondja ki.
Az automatikus döntéshozatal: Az automatikus döntéshozatal tekintetében az általános közigazgatási eljárási kódex az eljárási kereteket teremti meg, de a döntéshozatal módját az elektronikus ügyintézésről szóló törvény határozza meg. Az automatikus döntéshozatal ingatlan-nyilvántartási eljárásokban történő alkalmazását az ingatlan-nyilvántartási törvény lehetővé teszi, illetve felhatalmazást ad a feltételeinek a végrehajtási jogszabályban való meghatározására.
A jelenlegi ingatlan-nyilvántartás adatszolgáltatási formái alapvetően a piaci igényeket kielégítik és informatívak, így az ingatlan-nyilvántartás céljainak megfelelnek. Erre tekintettel az új koncepció célja nem ezen termékek újrastrukturálása vagy új adatszolgáltatási formák bevezetése, hanem a meglevő formáinak struktúrált szabályozási rendszerbe illesztése. Ezzel kapcsolatban a lapunk által megkérdezett jogi szakértők azt mondták, hogy a napi munkájuk során használt Takarnet rendszer jól működik.
A most beterjesztett csomag azonban a technikai fejlődés későbbi szakaszaira gondolva azt is javasolja, hogy legyenek külön adatszolgáltatásoi formák is, amelyek később, a gazdasági élet változása, illetve az informatikai fejlődés következében jelentkező igényekre válaszul beilleszthetők lesznek a kialakítandó módosított adatszolgáltatási rendszerbe.
Az ingatlan-nyilvántartásba vetett közbizalom miatt továbbra is fennálló prioritás kell legyen annak az elkerülése, hogy adatbázis-építésre, illetve az adatok továbbszolgáltatására kerülhessen sor - fogalmaztak a javaslatot készítők.
A Magyar Ingatlanszövetséget (MAISZ) nem vonták be a tv. javaslat előkészítésébe - tudtuk meg a szervezet főtitkárától. Kispál Sándor üdvözölte, hogy a digitalizáció elérte ezt a területet is és az új törvény egységes szerkezetben tárgyalja a nyilvántartással összefüggő jogokat és kötelezettségeket.
Ugyanakkor elmondta, hogy már régóta két fontos elemet is szeretnének elfogadtatni, ám ehhez eleve az kellett volna, hogy meghívják a szervezetet és más szakértőket az előkészítésnél. Az egyik az, hogy a felépítményes ingatlanoknál legyen egy alapos, részletes, többoldalas műszaki leírás a felépítmény összes fontos adatáról, azok változásáról, például, hogy mikor és milyen körülmények között volt bontás vagy mit érintett ez a bontás. Olyan szabályozás kell, ami a frissítést is lehetővé teszi - fűzte hozzá. A másik szakmai észrevételük pedig az, hogy garantálni szükséges, hogy az országos ingatlanállomány kutatható legyen, ez nemzetgazdasági szempontból fontos követelmény - emelte ki a főtitkár.
