<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

Oroszországot terrorista állammá kell nyilvánítani! Reggeli hírösszefoglalónk az orosz-ukrán háború 218. napjának legfontosabb eseményeiről.

  • Politikusok Európa-szerte arra figyelmeztettek, hogy az Északi Áramlat két vezetékének feltételezett felrobbantása – az Ukrajnának nyújtott támogatás aláásása érdekében – a sebezhető energetikai infrastruktúrát célzó hibrid hadviselés új szakaszát jelentheti. Norvégia miniszterelnöke, Jonas Gahr Støre kijelentette, hogy országa fokozni fogja katonai jelenlétét a norvég létesítményeknél, miután az ország Európa legnagyobb földgázszállítójává vált.
  • A szankciókkal foglalkozó nemzetközi munkacsoport által készített jelentés arra a következtetésre jutott, hogy Oroszországot mostantól „a terrorizmus állami támogatójának” kell nyilvánítani, és elérte a terrorista állam jogi meghatározását az amerikai és kanadai jog szerint. Andrij Jermak, az ukrán elnökség hivatalának vezetője a jelentés fényében átfogó amerikai és európai szankciókat sürgetett, miután Ukrajna a Balti-tenger alatti Északi Áramlat gázvezeték megrongálásával vádolta meg Oroszországot.

  • Moszkva arra készül, hogy a Nyugat által elítélt „népszavazások” után hivatalosan is annektálja az oroszok által megszállt régiókat. Az ukrajnai Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja régiók oroszok által beiktatott vezetői hivatalosan kérték Vlagyimir Putyin elnököt, hogy a megszállt területeket csatolja Oroszországhoz. Az orosz külügyminisztérium közölte, hogy hamarosan lépéseket tesznek a négy megszállt ukrán régió Oroszországhoz való csatlakozási „törekvésének” eleget téve. Az orosz vezetés közölte, hogy az Oroszországhoz csatolás után az orosz ellenőrzés alatt álló területek elleni támadásokat Oroszország elleni közvetlen támadásnak fogja tekinteni.
  • Liz Truss brit miniszterelnök telefonon közölte Zelenszkijjel, hogy az Egyesült Királyság soha nem fogja elismerni az Ukrajna egyes részeinek elcsatolására irányuló orosz kísérleteket – közölte a Downing Street. Josep Borrell, az EU külügyi vezetője szintén elítélte az ukrajnai „illegális népszavazásokat és azok meghamisított eredményét”.
  • Izrael megerősítette eddigi óvatos álláspontját Oroszország ukrajnai inváziójával kapcsolatban, és kijelentette, hogy „nem fogadja el a népszavazás eredményét Ukrajna keleti kerületeiben”. Az izraeli külügyminisztérium kedd esti nyilatkozatát, amely azt is közölte, hogy „elismeri Ukrajna szuverenitását és területi integritását”, az Ukrajna iránti támogatás példátlan megnyilvánulásaként és Moszkva ritka izraeli megrovásaként fogadták.
  • A gázárak szerdán emelkedtek, mivel attól tartanak, hogy Oroszország leállíthatja az Ukrajnán keresztül Európába irányuló szállításokat, ami tovább fokozza az Északi Áramlat vezetékekben bekövetkezett károk okozta zűrzavart.
  • A Kreml elutasította azokat az állításokat, amelyek szerint Oroszország állna az Északi Áramlat gázvezetékek elleni támadás mögött, és azokat „meglehetősen kiszámíthatónak és egyben ostobának” minősítette. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságírókkal folytatott telefonbeszélgetésen azt mondta, hogy az incidenst ki kell vizsgálni.
  • A Grúziával határos oroszországi Észak-Oszétia régió hatóságai állítólag utazási korlátozásokat léptettek életbe, hogy megfékezzék a sorozás elől Grúziába menekülő embereket. A Moscow Times beszámolója Szergej Menyajlo-t, a régió vezetőjét idézi, aki szerint csak az elmúlt két napban több mint 20 ezren léptek be Grúziába a határszakaszon keresztül.
  • Románia, Bulgária és Lengyelország kormánya sürgeti az Orosz Föderációban tartózkodó állampolgárokat, hogy sürgősen hagyják el az országot. Ennek oka lehet, hogy a határátkelés sokkal nehezebbé válik, mivel az útvonalakon torlódás alakul ki, miután egyre több ember menekül az oroszországi sorozás elől.
  • Az orosz hatóságok ellenőrzőpontokat állítanak fel az ország egyes határainál, hogy erőszakkal sorozzák be azokat az orosz férfiakat, akik az országból való meneküléssel próbálják elkerülni a mozgósítást. A közösségi médiában közzétett felvételek katonai járműveket mutatnak, amelyek a határ felé tartanak, állítólag azért, hogy ellenőrzőpontot állítsanak fel.
  • Oroszország a korábbinál érdemibb védekezést folytat, mivel Ukrajna megpróbál előre nyomulni „legalább két tengelyen kelet felé” – állítja a brit védelmi minisztérium. A heves harcok folytatódtak a Herszon régióban, ahol a Dnyipro jobb partján lévő orosz erők továbbra is sebezhetőek – áll a legfrissebb hírszerzési jelentésben.
  • Az ukrán hatóságok közölték, hogy azonosítottak öt orosz katonát, akik állítólag civil autókra lőttek Kijev térségében a háború első napjaiban. Az orosz katonákat azzal vádolják, hogy öt embert megöltek, további hatot pedig megsebesítettek, akik február 25-én, egy nappal az orosz megszállás után próbáltak elmenekülni a városból.

(via The Guardian)

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.