Pusztán a nyers adatot nézve tovább gyorsult a gazdasági növekedés a második negyedévben a Központi Statisztikai Hivatal mérése szerint. Az első negyedévi és a tavalyi negyedik negyedévi, egyformán 4,4 százalékos ütem után most 4,6 százalékos növekedés jött össze. A szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint viszont 4,7 százalékról 4,4 százalékra lassultunk. Hogy mi áll a dolgok hátterében, arról megoszlanak a szakértői vélemények.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint abban, hogy a nyers adatok némi gyorsulást mutatnak, szerepet játszik a bázishatás is. A múlt év második negyedévében 3,3 százalékra lassult a nyers adatok szerinti növekedés az első negyedévben elért 4,3 százalékkal szemben, vagyis egy évvel ezelőtt jelentős lassulás ment végbe.
Ezen felül a szakember rámutatott, hogy nem csak a korrigált adatok szerint látható minimális lassulás. Az is a mérséklődést mutatja, hogy negyedéves összevetésben az idei év első három hónapjában még 1,2 százalékos volt a többlet, míg a második negyedévben 0,9 százalékos pluszt ért el a gazdaság. „A korrigált adatokból gyorsulás nem látható, inkább azt lehet mondani, hogy tartja a tempót a magyar gazdaság" – fogalmazott a szakember.
Az elemző felhívta a figyelmet arra, hogy a 4 százalék feletti növekedés kedvező, de látni kell, a gazdasági növekedés elsősorban az uniós forrásoknak köszönhetően került 4 százalék fölé. A magyar gazdaság potenciális növekedési szintje jóval mérsékeltebb, körülbelül 2,5 százalék körüli. A K&H szakembere úgy véli, hogy a jelenlegi kilátások alapján az idén 4,2 százalék körüli növekedésre lehet számítani, jövőre viszont lassulhat a gazdaság, 3,3 százalékos többlettel lehet számolni.
A Pénzügyminisztérium Némethtel szemben optimistább hangot ütött meg, és a növekedés motorját is másban fedezte fel. A PM a nyers adatok alapján kijelenti, hogy kimagasló volt a magyar gazdaság teljesítménye az év első felében. Azt írják, az adatok megerősítik, hogy új növekedési fokozatba kapcsolt hazánk, aminek szerintük fő mozgatóereje a hatéves bér- és adómegállapodás gazdaságösztönző hatása.
A növekedés döntő hányada a szolgáltatásokhoz köthető, amit alátámaszt az áfabevételek dinamikus bővülése is. A hatéves bér- és adómegállapodásnak köszönhetően többletjövedelem képződött a gazdasági szereplők számára a béremelések (minimálbér és garantált bérminimum), valamint a szociális hozzájárulási adó, illetve a társasági adó csökkentése következtében. A minimálbérek emelése hatással volt az egyéb bérek szintjének emelkedésére is, így a 10 százalék fölötti reáljövedelem-emelkedés is jelentősen bővítette a fogyasztást. A lakásépítések száma is számottevő mértékben, 30 százalék felett bővült, írják.
Kiemelik, hogy az Eurostat gyorsbecslése alapján a második negyedévben az EU-s tagállamok átlagosan 2,2 százalékkal növekedtek az igazított adatok alapján, így hazánk gazdasági növekedése kétszerese az unió bővülésének.
