Bár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) megítélése a gazdasági növekedésről homlokegyenest más, mint a Pénzügyminisztériumé - erre az évre még mindig 0,3-2 százalékos GDP-bővülést vár, míg Varga Mihályék 3 százalékos visszaesést -, abban nincs vita, hogy a Szabadság téren maximálisan támogatják a kormány gazdaságpolitikáját. Ahogy azt a jegybanktörvény az MNB számára elő is írja. Persze csak úgy, hogy elsődleges célja, a középtávon 3 százalékos infláció ne kerüljön veszélybe.
Az MNB támogatása pedig most arra irányulhat, hogy a maga részéről segítsen olcsóbb forrásokhoz juttatni a gazdaság szereplőit, hogy azok mielőbb kilábaljanak a koronavírus-járvány okozta válságból. Ezt nemcsak közvetlenül, az április elején bejelentett eszközökkel teheti meg - jelesül a kedvezményes hiteleket nyújtó, 1500 milliárd forint keretösszegű NHP Hajrá programmal, vagy a növekedési kötvényekkel -, hanem közvetve, azáltal, hogy a hitelek árazásánál figyelembe vett jegybanki rátát lejjebb viszi. Ez hivatalosan az alapkamat, amihez egyebek mellett az irányadó budapesti bankközi hitelkamatláb, a bubor igazodik, ezt szokták a bankok zsinórmértéknek venni.
A jegybanki alapkamat 2016 májusa óta évi 0,9 százalék volt, de azt az MNB múlt kedden egy huszárvágással 0,15 százalékponttal, 0,75 százalékra vitte le. S még három nap sem telt el, amikor a monetáris politikáért felelős újdonsült alelnök, Virág Barnabás egy rádióinterjúban kilátásba helyezte, hogy a monetáris tanács következő, július 21-én esedékes ülésén további 0,15 százalékpontos kamatcsökkentést javasol majd. Ezt a szakzsargonban verbális intervenciónak nevezik, vagyis, amikor az MNB nem tettekkel, hanem szavakkal próbálja az általa kívánt mederbe terelni a folyamatokat.
Márpedig noha az MNB-nek nincs árfolyamcélja, a már megvalósult és a még csak biztosra vehető kamatcsökkentésre a forint jelentős gyengülésbe kezdett. Ma egy euró két hónapja nem látott szintre, 357 forintra ugrott, ami azt jelenti, hogy immár 10 forinttal drágábban lehet venni belőle, mint egy hete, az MNB-kamatcsökkentés előtt. E gyengülésnek ha a mértéke nem is, a ténye logikusnak is tekinthető, hiszen miért tartsák a befektetők egy olyan devizában az eszközüket, amely után kevesebb kamatot kapnak. Bár a cseheknél és a lengyeleknél még ennél is alacsonyabb, 0,25, illetve 0,1 százalékos az irányadó jegybanki alapkamat, azért nemcsak ezek az alternatívák vannak a befektetők előtt világszerte.
Azzal már foglalkoztunk, hogyan támogathatja a forintgyengüléssel az MNB a kormány gazdaságpolitikáját. Egyrészt az exportorientált magyar cégek euróban kapott bevételei forintra átszámítva nagyobbnak mutatkoznak, így megtehetik, hogy árengedményekkel szerezzenek előnyt a vevőkért folytatott versenyben a külföldi konkurenseikkel szemben. (Persze azért ez sem feketén-fehéren igaz, az exportcégeknél csak azokra, amelyek kizárólag magyarországi alapanyagokból gyártanak, ha viszont már külföldiekből is, akkor ezek forintgyengülés miatti drágulása tompíthatja azt az előnyt, amit a bevételeik átváltásán szereznek.) Másrészt a Magyarországon termelő, elszámolásaikat euróban vezető cégek (jellemzően a német autógyárak) itteni költségei kisebbnek számítanak.
Ilyenkor, nyár elején azonban van egy olyan szempont is, amelyet óhatatlanul figyelembe kell venni. Ez pedig, hogy a forint gyengülése miatt a külföldön nyaralni szándékozóknak is mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk, azaz, többet kell fizetniük a pénzváltóknál. Ami egyeseket arra késztethet, hogy inkább itthon maradjanak. S itt jön be a már említett gazdaságpolitikai szempont, nevezetesen, ha a magyarok a jövedelmeiket itthon költik el, akkor a gazdaság visszaesése is kisebb lehet.
E ponton találkozik a forintgyengülés a kormány szándékaival. Még a koronavírus-járvány tombolása közepette bíztatott arra az Orbán-kabinet szóviője, Szentkirályi Alexandra, hogy itthon nyaraljunk. Amire aztán a Magyar Turisztikai Ügynökség június 1-jén elindított belföldi kampánya is ráerősített, amelynek egyik kimondott célja a nyári főszezon forgalmának erősítése. Ehhez teremt jó alapot, ha drágulnak a külföldi devizák, méghozzá nem kis mértékben, így ugyanis a határon túli nyaralás egyre kevésbé tud versenyezni a hazaival. Különösen úgy, hogy a talán legkedveltebb úticél, Horvátország a napokban amiatt is veszíteni látszik a vonzerejéből, hogy ott újra emelkedik a koronavírus-fertőzöttek száma, aminek nyomán a Magyarországról érkezők ugyan még nem kerültek be a korlátozás alá vont állampolgárok listájára, de ez is épp elég ahhoz, hogy egyesek visszahőköljenek az adriai leruccanástól.
