<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

Nyerhet-e az ellenzék a 2022-es választáson, kaphat-e újabb kétharmadot a Fidesz? Ki lehet Orbán Viktor utóda?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Giró-Szász András volt kormányszóvivővel, politikai elemzővel - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2021. október 28. 16:00

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!



			
		
mfor.hu

A keresletbővítő kormányzati intézkedések és a kapacitáskorlátok miatt is drágultak az építőanyagok – fogalmazott a jegybank a napokban közzé tett inflációs jelentésében.

Az MNB gyakorlatilag megerősítette azt a lapunk által már több cikkben elemzett helyzetet, miszerint az építőanyagok drasztikus drágulását nem csupán a globális áremelkedés, hanem az Orbán-kormány évek óta tartó keresletélénkítő döntéssorozata okozta.

A jegybank a napokban kiadott inflációs jelentésében elöljáróban megjegyezte: az építőipari anyagköltségek nagymértékű emelkedése elsősorban a koronavírus-válság utáni globális termelési és ellátási problémákra vezethető vissza. A gazdaságok kilábalása a nyersanyagok iránti kereslet jelentős élénkülését eredményezte, amivel a kínálat nem tudott lépést tartani. A leállított gyárak újraindítása hosszabb időt vesz igénybe és a válság következtében a kapacitásbővítő beruházások egy részét is elhalaszthatták.

Anyaghiány ma már nincs, magas ár viszont továbbra is van (fotó: pixabay.com)Anyaghiány ma már nincs, magas ár viszont továbbra is van (fotó: pixabay.com)

A kínai nagyberuházások jelentős acél-és nyersanyagigénye erős elszívó hatást keltett, míg az Egyesült Államokban (és Kínában) a fa iránti kereslet érdemi bővülését európai importból igyekeztek fedezni. Ezek a keresleti-kínálati anomáliák világszerte a fa, acél, szigetelőanyagok, építőkémiai termékek árainak drasztikus emelkedéséhez vezettek, egyes anyagokból pedig hiány alakult ki.

A globális folyamatok hatása a hazai építőipari árakban is megjelent. A nagymértékű áremelkedés és a kínálati korlátok akadályozzák a termelés bővülését, és mindez egy olyan időszakban történik, amikor az állami otthonteremtési intézkedések következtében is rendkívül élénk a kereslet a hazai piacon – írták a jelentésben. Ehhez hozzátesszük, hogy az év első 6-7 hónapjában szinte csak napi áron lehetett egyes építőanyagokat vásárolni. A kivitelezők nem tudtak időben úgymond bespájzolni, csak futottak a pénzük után, megnehezítve ezzel a vásárlói oldal kalkulációit is.

Lakásépítési költségek az Európai Unióban (forrás: MNB)Lakásépítési költségek az Európai Unióban (forrás: MNB)

Az MNB elismerte, hogy a drágulás hátterében nem csak globális tényezők állnak. Mint jelezték: Magyarországon a koronavírus-válság előtt is jelentős mértékű volt az áremelkedés. 2018 és 2020 között a lakóépületek építési költsége hazánkban drágult a legnagyobb mértékben (közel 9 százalékkal) az uniós országok körében.

„A 2008/2009-es válságot kapacitás-leépülés követte a hazai építőiparban, így amikor az elmúlt években (részben az állami beruházásoknak és az otthonteremtési támogatásoknak köszönhetően) ismét élénkülni kezdett a kereslet, a kínálat nem tudott kellő mértékben bővülni. A folyamat eredményeként a nyersanyagárak globális növekedése előtt áremelkedés kezdődött a hazai építőiparban.”- közölték a jegybank szakértői.

Utaltak továbbá arra is, hogy 2015-től a kormányzat elsősorban a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) keretein belül támogatja a gyermeket vállaló családok lakáshoz jutását. 2021-től pedig több új intézkedéssel (kedvezményes lakásáfa visszavezetése, otthonfelújítási program, illetékmentes lakásvásárlás és visszaigényelhető lakásáfa CSOK igénybevétel esetén) igyekszik elősegíteni az otthonteremtést.

A keresletbővítő intézkedések azonban árnövelő hatással bírnak, mivel az építőipar termékei és szolgáltatásai iránt magasabb áron is keresletet támasztanak, így a támogatások egy része az építőipari vállalatoknál csapódik le.

A keresletösztönzés mellett relatív kevés figyelem irányult a kínálat támogatására és a hatékonyság növelésére – közölte bírálólag az MNB. A rendelkezésre álló adatok alapján 2021 első negyedévében ismét hazánkban volt a legmagasabb a lakásépítési költségek növekedése. A közel 17 százalékos drágulás rendkívül magasnak tekinthető az uniós országok körében megfigyelt 2,8 százalékos átlaghoz képest.

Lakásépítési költségek Magyarországon (forrás: MNB)Lakásépítési költségek Magyarországon (forrás: MNB)
Egy családi házat építő manapság mérhetetlen drágulást érez, hiszen az anyagok mellett a munkadíjak is az egekbe szöktek. Az MNB jelentésében az anyagokról azt írták, hogy a lakásépítés anyagköltsége közel 20 százalékkal drágult 2021 első negyedévében. Az elmúlt húsz évben a munkaerőköltség jelentős változékonyságot mutatva, de jellemzően nagyobb mértékben emelkedett, mint az anyagköltség. 2020-ban ugyanakkor az anyagköltség növekedésének üteme már meghaladta a munkaerőköltség emelkedésének mértékét. 2021 első negyedévében az anyagköltségek növekedési üteme közel háromszorosa volt a munkaerőköltség növekedési ütemének, ami historikusan a lakásépítési költségek soha nem látott mértékű emelkedését eredményezte – fogalmaztak.

Felidézték ezen kívül, hogy júliusban a kormány több olyan intézkedésről döntött, ami a kínálati problémák enyhítését és az áremelkedés megfékezését célozza. A bányászati, kitermelési kötelezettség határidejének rövidítése és bizonyos termékek (kavics, sóder, cement, egyes szigetelőanyagok, vas és acél termékek) kivitelének korlátozása az építőipari alapanyagok kínálatának bővítését támogatja, míg az egyes építőanyagokra (homok, kavics, sóder) kivetendő extraprofit-adó az áremelkedést hivatott mérsékelni. Az exportkorlátozás bevezetését azonban az EU-nak kell jóváhagynia, amire legkorábban októberben kerülhet sor, így addig a kivitel esetében kötelező bejelentést tenni és az állam elővásárlási joggal élhet.

Piaci információk alapján a harmadik negyedévben – részben a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően – lényegében megszűnt az alapanyaghiány hazánkban. Néhány fontosabb nyersanyag világpiaci ára (fa, műanyag, acél) az elmúlt időszakban csökkenni kezdett, amit hamarosan a lakosság is érzékelhet. Hosszabb távon ugyanakkor csak a versenyképesség javítása és a kínálati fejlesztések előmozdítása mérsékelheti a kapacitás problémákat és az áremelkedést – jelezte egyértelműen az MNB.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.