A Politico arról ír mai brüsszeli ügyekkel foglalkozó összefoglalójában, hogy uniós diplomaták "magas sebességbe kapcsolva" dogoznak azon, hogy még szélesebb koalíció jöjjön létre a magyar "gyermekvédelmi" törvénnyel kapcsolatban. A jogszabályt itthon és külföldön is azért bírálják - illetve tartják esetlegesen az uniós joggal ellentétesnek - mert abban számos tiltás és korlátozás szerepel az LMBT-közösség tagjjai számára, valamint összemossa a pedofíliát a heteroszexuálistól eltérő, de egyébként teljesen legális és normális, két ember kölcsönös beleegyezésén alapuló szexuális irányultságokkal.
A törvény miatt az Európai Bizottság indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen, és miután ebben nem sikerült rendezni a vitás kérdéseket, a Bizottság pert indított a kötelezettségszegés megállapításának érdekében az Európai Bíróságon.
A keresethez azóta több uniós ország is csatlakozott: Ausztria, Belgium, Dánia, Luxemburg, Málta, Hollandia és Portugália után az elmúlt napokban előbb Írország jelentette be csatlakozását, majd tegnap az Európai Parlament is felsorakozott a Bizottság mellett.
Ez azonban még nem elég "Brüsszel"-nek, és különösen szembeötlő a Brexit utáni Unió két legbefolyásosabb hatalmának, Németországnak és Franciaországnak a hiánya. A Politico értesülései szerint a német külügyminisztérium, Annalena Baerbockkal az élen egyértelműen a német csatlakozás mellett kardoskodik. A kancellár környezete azonban behúzta a fékeket, a döntés pedig most Olaf Scholz kezében van. Scholz a jól értesültek szerint azért vonakodik a csatlakozástól, mert attól fél,
Orbán kezére játszana ezzel, ráerősítve a magyar kormányfő a "woke" Brüsszel és a régi vágású magyar értékek közti összecsapást vizionáló narratívájára.
Azonban a már csatlakozott államok diplomatái szerint pontosan ezért van szükség még több ország csatlakozására, hogy ne lehessen ilyen formában tálalni a történteket, ha ugyanis egy nagyon széles koalíció áll össze az ügyben, akkor az már nem lehet a brüsszeli bürokraták Magyarország ellen indított büntetőhadjáratának részeként beállítani. [A Politico szerzői, illetve az általuk idézett források itt némi naivitásról adnak tanúbizonyságot a magyar kormánypropaganda gépezetének hatékonyságával kapcsolatban, természetesen bármely állam csatlakozása nem fog változtatni azon ahogy a kormánysajtó tálalni fogja a történteket.]
Mindenesetre az idő most már szűkös, mivel a csatlakozásra már csak hónap végéig van lehetőség, ezért is zajlik most a színfalak mögött erőteljes kampány az újabb csatlakozók meggyőzésére. Németország kötélnek állása azért is lenne fontos "brüsszeli" szempontból, mert ez valószínűleg a francia döntésre is kihatással lenne. A spanyol kormány pedig - amely eddig teljes hallgatásba burkolózott az ügyben annak ellenére, hogy Pedro Sánchez kormányfő feminista és az LMBT-közösség számára jól csengő üzenetekkel kampányolt hazájában - a Politico által megszólaltatott diplomaták szerint Berlin és Párizs döntésének fényében fogja saját álláspontját meghatározni.
A magyar kormány persze a szokásos módon reagált a törvényt illető kritikákra, Gulyás Gergely a legutóbbi Kormányinfón is annak további, őszre várható szigorítását ígérte. Azonban a hír, hogy várhatóan újabb államok csatlakozhatnak a Magyarország ellen zajló perhez, nem jön jól a magyar kormánynak, amikor éppen zajlik az alkudozás az uniós pénzek ügyében, közben viszont mind az EU-ban, mind a NATO-ban egyre könnyedébben kerülik meg vagy lépnek át a "különutas" magyar vezetés teremtette akadályokon, miközben például a svéd és finn NATO-csatlakozás ügyében egyre erősebb nyomás helyeződik Orbán Viktorékra.
