Érdekes számokat tett közzé a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) az egyes országok háztartásainak rendelkezésre álló jövedelméről – ez a kifejezés a fizetéseket, a vállalkozásokból származó jövedelmeket, a szociális juttatásokat, valamint a befektetésekből származó jövedelmeket is tartalmazza.
Az OECD összehasonlításában ezúttal negyedéves adatokat tett közzé, és magyar szempontból megint nem sok ok van az örömre, ugyanis nem igazán tűnik úgy, hogy hazánk lakossága jól élte meg a 2022-es év harmadik negyedévét.
Ahogy az grafikonunkon is látszik, azon régiós és EU-s országokban, ahol már elérhetők a legfrissebb adatok, viszonylag kevés volt az olyan, ahol érdemben növekedett volna a háztartásoknak jutó jövedelem.
Ugyanakkor Magyarország szempontjából az mindenképpen szembetűnő, hogy a régiós államokban sehol máshol nem csökkent olyan mértékben az a rendelkezésre álló jövedelem, mint a mi 2,3 százalékos regisztrált mínuszunk. Sőt, a lista másik végén az inkább nyugathoz tartozó Ausztria mellett Lengyelország is feltűnt: itt a lakosság rendelkezésére álló pénzek néhány hónap alatt is 5 százalékkal emelkedtek.
Az, hogy Lengyelország helyzete lényegesen jobb egy ilyen jellegű mutatóban, egyáltalán nem újdonság. Laptársunk, a Privátbankár.hu korábbi cikkében az egyes országok bérszínvonalát is összehasonlította 2011 és 2021 között, és arra az eredményre jutott, hogy 2021-ben mindössze mindössze három olyan ország létezett az egész OECD-ben, ahol alacsonyabbak voltak a bérek, mint Magyarországon: Görögország, Szlovákia és Mexikó. Ez persze azt is jelenti, hogy 30 OECD-országban magasabb az éves átlagfizetés, mint a hazai 26 268 dollárra mért szint, amely az akkori dollárárfolyamon nagyjából 7,9 millió forintnak felelt meg. Lengyelország ezzel szemben 33 ezer dollár feletti éves átlaggal büszkélkedhetett.
Ez a szociális háló nem sokakat véd meg
Miután a rendelkezésre álló jövedelmek kategória részét képezik a szociális juttatások is, az OECD adatai alapján arra is kíváncsiak voltunk, hogy pontosan mire is elég a magyarországi szociális háló. Grafikonunkon egy olyan forgatókönyvet vettünk, amely keretében egy kétgyermekes, kétszülős, munkanélküli háztartásnak jutó támogatások arányát vesszük. Ez Magyarországon 2022-ben a mindenkori mediánjövedelem 11 százaléka volt, amelynél alacsonyabbat az OECD azon országaiban, ahonnan rendelkezésre állt adat, egyedül Törökországban mértek.
Infláció, te drága!
A már említett tényezők mellett persze a 2022-es év állandó kérdésévé vált az infláció is, az itt felvázolt adatok pedig csak tovább árnyalják azt, hogy mennyire nehéz helyzetbe is került hazánk lakossága.
Hiszen, ahogy azt grafikonunk is egyértelműen megmutatja, a 2022-es évben az előző év azonos időszakához mérve messze Magyarországon ugrott meg a fogyasztóiár-index. Az aránylag kevesebb jövedelemmel rendelkező, és vékonyabb szociális háló által védett magyaroknak így ezt is ki kellett gazdálkodniuk.
Nem lesz érdemben könnyebb a 2023-as év sem
Ugyan az OECD és az Eurostat statisztikájában egyelőre még főleg csak 2021-es, illetve 2022-es adatok szerepelnek, már tudható, hogy a 2023-as év sem lesz könnyebb: elég csak arra gondolni, hogy laptársunk, a Privátbankár.hu legutóbbi Árkosár-felmérésében ismét rekordszintű, sokkolóan magas árakkal találkozott a boltokban, amellyel az átlagos rendelkezésre álló jövedelmek mértéke nem fogja tudni tartani a lépést.
