Beintett az Alkotmánybíróság Kövér Lászlónak
A taláros testület verdiktje szerint a házelnök csak az Országházból tilthat ki képviselőket, az Országgyűlési Hivatal épületeiből nem - derül ki a friss Magyar Közlönyből.
Szabó Tímea (Párbeszéd) és ötvennyolc ellenzéki képviselő még a koronavírus-járvány berobbanása előtt, 2020 februárjában kért utólagos normakontrollt az Alkotmánybíróságtól (AB), miután úgy ítélték meg, a házszabály több rendelkezése is sérti az országgyűlési képviselők alkotmányos jogait. Eszerint az üléseken folytatott magatartásukkal vagy felszólalásukkal összefüggésben Kövér László házelnök által kiszabott szankciók szerintük szükségtelenül és aránytalanul korlátozzák a honatyák és -anyák véleménynyilvánítási szabadságát. Ilyen az Országházból és az Országgyűlési Hivatalból történő azonnali hatályú kitiltás, ami pedig Szabóék szerint sérti a képviselői jogegyenlőséget, mivel alkalmasak arra, hogy több hónapra ellehetetlenítse a képviselői jogok gyakorlását.
A legfrissebb Magyar Közlönyben megjelentek szerint az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek találták azt a házszabályi rendelkezést, hogy az Országgyűlési Hivatal irodaházaiból - jelesül az úgynevezett Fehér Házból - ki lehessen tiltani képviselőket. Ugyanakkor a taláros testület abban nem talált kivetnivalót, hogy Kövér megtiltsa honatyáknak és -honanyáknak, hogy az Országházba beléphessenek.
Határozatát az AB azzal indokolta, hogy bár a képviselői tevékenység fegyelmi szankcióval történő korlátozása (szavazati jog gyakorlásának korlátozása, kitiltás) sem a hazai, sem a nemzetközi szabályozásban nem ismeretlen, a támadott szabályozás mellett nem hozható fel olyan észszerűen elfogadható, a képviselői egyenlőség elve érvényesülését és a képviselői tevékenység korlátozását alkotmányosan alátámasztó érv, amely megalapozná, hogy a képviselőkkel szemben fegyelmi okból megállapított kitiltás az Országház mellett a hivatal épületeinek teljes területére is kiterjedjen.
Azt is az alaptörvénnyel ellentétesnek találta a parlament plenáris ülésén egy jelen nem lévő képviselő meghatalmazott által szavazhasson. Az AB szerint ugyanis erre egyrészt az alaptörvény egyetlen rendelkezése sem ad felhatalmazást, másrészt a határozathozatalt „kifejezetten képviselői jelenléthez köti”.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
