Az elmúlt évek „nullás növekedését” nagyrészt az ipar gyenge teljesítményével magyarázták az elemzők. Jó hír, hogy a fordulat az idei év elején végre megtörtént, az ipar 2026 első negyedévében, 2022 óta először, pozitívan járult hozzá a GDP alakulásához.
Ha azonban egy kicsit az adatok mélyére ásunk, már azt látjuk, hogy nagyon csalóka az ipar év eleji felfutása – derül ki egy, az MNB júniusi Inflációs jelentésében lévő elemzésből. Egyrészt a negyedév nagyobb részében, januárban (3,5 százalékkal), illetve februárban (0,9 százalékkal) is csökkent az ipari termelés az előző év azonos időszakához képest, és csak a márciusi, valóban kiemelkedő mértékű, 6,7 százalékos növekedés húzta fel az első három hónap átlagát. Amit technikai hatások (vagyis a tavalyihoz képest több munkanap) is befolyásoltak. Az persze a folyamat tartósságára utalhat, hogy áprilisban is nőtt, igaz, már jóval szerényebb mértékben, 0,9 százalékkal az ipari termelés.
De a legbeszédesebb a hazai ipar év eleji felpattanásával kapcsolatban a területi bontás. Abban nincs semmi meglepő, hogy 2026 elején már megjelent az évekkel korábban bejelentett és végre felfutó új feldolgozóipari termelőkapacitások pozitív hatása. Az már jóval több kérdést vet fel, hogy gyakorlatilag ezek a szigetszerűen kiépült nagyberuházások húzzák fel az egész magyar ipar teljesítményét.
Januártól áprilisig a 19-ből csak 6 vármegyében bővült az ipari termelés. Érdemi, vagy kiugró mértékben pedig csak kettőben: Hajdú-Biharban 53,9 százalékkal, Komárom-Esztergomban 29,1 százalékkal. Ott, ahol néhány Magyarországon terjeszkedő multinacionális cég fel tudta pörgetni a termelését.
Fotó: KSH, MNB
Hajdú-Bihar vármegyében a német BMW debreceni autógyárának és a kínai CATL szintén debreceni akkumulátorüzemének felfutása húzta a termelést. Komárom-Esztergom vármegyében pedig a számítógép-, elektronikai alágazat egyik legnagyobb globális szereplőjének számító tajvani Foxconn magyarországi gyártóegységei teljesítettek kiemelkedően.
A növekedést elérő régiók rangsorában Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye a maga 4,3 százalékos ipari bővülésével már jócskán lemaradva következik a harmadik helyen. Itt egyébként szintén egy nagy kínai akkumulátorgyár, a Sunwoda terjeszkedik és építi ki első európai üzemét, bár a termelés elindulása kapcsán egyelőre még nagy a hallgatás.
A Hajdú-Biharban és a Komárom-Esztergomban látott folyamatok ellenpólusát Bács-Kiskun vármegyében láthattuk. A Kecskeméten működő, német Mercedes-Benz gyárában átfogó technológiai fejlesztések zajlanak az új modellek gyártása érdekében, így átmenetileg kisebb kapacitással működik az üzem.
Ennek következtében a délalföldi vármegyében regisztrálták a legnagyobb mértékű, 18,7 százalékos ipari termeléscsökkenést a januártól áprilisig tartó időszakban.
Valami a nemzetközi térben is készül
A magyarországi ipari termelést főként a számítógép-elektronika és a villamos berendezések gyártása támogatja. Ezek az alágazatok már huzamosabb ideje zászlóshajóknak számítanak: a számítógép-elektronika tavaly július óta járul hozzá pozitívan az ipari termeléshez, míg a villamos berendezések gyártására az elmúlt év decembere óta mondható el mindez.
Fotó: KSH, MNB
A legnagyobb súlyú járműipar esetében talán még korai lenne tartós kilábalásról beszélni, viszont márciusban és áprilisban már szintén pozitív volt a szektor hozzájárulása.
Ennél is biztatóbb, hogy az ipari rendelésállomány 2025 végétől ismét emelkedik, idén áprilisban már 31,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A feldolgozóipari rendelésállományok a villamos berendezések és a járművek területén bővültek a legjelentősebben: 47,9, illetve 45,7 százalékkal.
Ez leginkább azért fontos, mert a nagy multinacionális gyárak magyarországi üzemeinek teljesítményét döntő részben az határozza meg, hogyan alakul a külföldi felvevőpiacok kereslete.
Fotó: KSH, MNB
Magyarországon az export GDP-hez viszonyított részaránya rendszerint meghaladja a 80-85 százalékot. Az elmúlt évben pedig a 89 százalékot is átlépte. A kivitel jelentős, közel 70 százaléka a 250 fős, vagy annál több foglalkoztatottal rendelkező nagyvállalatokhoz köthető.
Az export iránya is egyértelmű: tavaly Magyarország a teljes termékkivitelének 72 százalékát bonyolította le az Európai Unió országaival. Közülük is Németország számít messze a legnagyobb kereskedelmi partnerünknek (24,2 százalékkal), majd Románia (5,1 százalék) és Lengyelország (4,7 százalék) következnek.
A hazai járműipar kilátásait javíthatja, hogy az Európai Unióban idén januártól áprilisig már 33,8 százalékkal több elektromos meghajtású autót regisztráltak. Az összes új autó eladása közül az egyik legnagyobb, 152,9 százalékos növekedést a BYD mutatta be. Ez a szegedi gyár miatt (ahol januárban indult a próbagyártás) különösen fontos lehet a magyar ipar számára. A növekedés első jelei még váratnak magukra, miután Csongrád-Csanád vármegye ipari termelése idén január és április között 6,9 százalékkal zsugorodott.
A Magyar Nemzeti Bank Inflációs Jelentése szerint az idei év a pozitív jelek ellenére még biztosan nem hozza el a Kánaánt az export és az ipar számára. Úgy fogalmaznak, hogy 2027-től nőhet Magyarország exportpiaci részesedése, és az idei év közepétől élénkülhetnek meg a külpiacaink.
Fotó: KSH, Destatis, Bloomberg
A legfontosabbnak számító Németország esetében a feldolgozóipari rendelésállomány 2025 eleje óta mutat bővülést éves alapon, 2026 áprilisában 8,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
Azonban időbe telik, amíg a növekvő kereslet ténylegesen lecsapódik a termelésben: az elemzők 2026 közepétől, vagyis az épp most elindult második félévben várják, hogy a német ipari termelés enyhe emelkedésnek indulhat. A hadiipari kiadások várt növekedése ebben fontos szerepet játszhat. Miként az iráni-amerikai megállapodás, a Hormuzi-szoros megnyitása és a világpiaci energiaárak csökkenése is javíthatják a kilátásokat.
Optimista lett a jelentés
Ezek után nem meglepő, hogy a Magyar Nemzeti Bank a márciusi inflációs előrejelzéshez képest (amit drasztikusan, 3,8 százalékról 1,8 százalékra vágott) a 2026-os növekedési várakozását csak kismértékben módosította és 1,7 százalékról 2 százalékra emelte (ez megegyezik a Magyar Péter miniszterelnök által korábban megfogalmazott várakozással).
A kilátások javítása és az óvatosság egyaránt indokoltnak tűnik a jegybank részéről. Önmagában ugyanis a magyar gazdaság szerkezete és az egyes ágazatok hozzájárulásának mértéke érdemben idén sem változik: „a tavalyi évhez hasonlóan a 2026-os növekedés fő támasza várhatóan a háztartások fogyasztása lesz”. A beruházások és a nagy reményekkel várt európai uniós források gazdaságélénkítő hatása csak 2027-től mutatkozhat meg igazán, amikor a jegybank már 3 százalékos GDP-növekedésre számít.
A magyar iparral kapcsolatban már nem kell sokat várnunk arra, hogy még közelebb kerüljünk az igazsághoz. Július 6-án, hétfőn ugyanis a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közli a friss, májusra vonatkozó ipari termelési adatokat. Amiről mi is részletesen, az elemzők meglátásaival együtt számolunk majd be.
