A Magyar Nemzeti Bank (MNB) közzétette legfrissebb Inflációs jelentését, amelyből kiderül: miközben a hazai inflációt egyelőre sikerült alacsonyan tartani, a nemzetközi geopolitikai konfliktusok, az elszálló energiaárak és az idei extrém nyári időjárás komoly kihívások elé állítják a magyar gazdaságot.
A Monetáris Tanács kedden egy strukturális változtatást is bejelentett: a korábbi 3 százalékról 2,5 százalékra csökkentette az inflációs célt, kijelölve az új középtávú horgonyt a hazai árstabilitás fenntartásához.
A jegybank szakértői szerint az alacsonyabb inflációs cél elérése és fenntartása több csatornán keresztül is támogatja a gazdaság fenntartható növekedését. Egyrészt kiszámíthatóbb gazdasági környezetet teremt, így a vállalatok pontosabb tervezés mellett indíthatnak el hosszú távú beruházásokat. Másrészt védi a lakossági megtakarításokat és a reálbérek vásárlóerejét, ami stabil alapot biztosít a belső fogyasztásnak.
Emellett a mérsékeltebb inflációs várakozások hosszú távon alacsonyabb kamatkörnyezetet eredményeznek – olcsóbbá téve a hiteleket –, miközben a stabil hazai árak megőrzik a magyar exportőrök nemzetközi versenyképességét is.
Globális viharok: lépett a Fed és az EKB
A nemzetközi gazdasági környezetet továbbra is a bizonytalanság uralja. Az iráni konfliktus újbóli kiéleződése és a Hormuzi-szoros körüli feszültségek miatt a Brent olaj ára szeptember közepére ismét 105 dollár közelébe ugrott, miközben az európai gáz ára a holland tőzsdén megawattóránként 80 euróra emelkedett. Utóbbi növekedését a korlátozott LNG-kapacitások és az európai tárolók alacsony töltöttsége is fűti.
A legfrissebb adatokat értékelő sajtótájékoztatón Balatoni András, az MNB igazgatója kiemelte: az energiahordozók ára nagy mértékben befolyásolja a magyarországi infláció alakulását is, így a világpiaci drágulás közvetlen és jelentős kockázatot jelent a hazai árak stabilitására nézve.
A fejlett jegybankok szigorítással reagáltak a veszélyre: szeptemberben mind az Európai Központi Bank, mind a Fed 25 bázispontos kamatemelést hajtott végre ( (2,5 százalékra, illetve 3,75–4,00 százalékos sávba emelve a kamatot). Az amerikai döntéshozók ráadásul rontották előrejelzésüket, és már csak 2029-re várják a 2 százalékos inflációs cél elérését.
Hullámvasúton a forint, de a devizaárfolyam fékezi a drágulást
A nemzetközi piaci feszültségek a hazai fizetőeszközt sem hagyták érintetlenül: a forint 2,5 százalékkal gyengült az euróval szemben a negyedév során, ami valamelyest meghaladta a régiós devizák (zloty, lej, korona) leértékelődésének mértékét.
Ezzel párhuzamosan az augusztusi infláció 1,3 százalékon, a maginfláció pedig 2,0 százalékon alakult. Balatoni András a sajtótájékoztatón rámutatott: az élelmiszerek és az iparcikkek ára nem emelkedett nagy mértékben, aminek elsődlegesen a forint tavaszi erősödésének a gyors begyűrűzése az oka. Ez a kedvező árfolyamhatás jelentősen tompította az inflációs nyomást.
Fontos pozitívumként említette azt is, hogy a lakosság inflációs várakozásai is tovább csökkentek, és a vállalkozásokéval együtt továbbra is kifejezetten visszafogottak maradnak, ami kulcsfontosságú a hosszú távú árstabilitás szempontjából.
A jegybank azonban figyelmeztet: a megugró energiaárak és a dohánytermékek jövedékiadó-emelése miatt 2027 közepére az infláció átmenetileg enyhén 3 százalék fölé emelkedik, és csak 2028 második felében tér vissza a kedden módosított 2,5 százalékos új jegybanki célhoz. Az MNB idén 1,8 százalékos, jövőre pedig 3,1 százalékos éves átlagos inflációval számol.
| Gazdasági mutatók (MNB előrejelzés) | 2026 | 2027 | 2028 |
| Infláció | 1,8 | 3,1 | 2,5 |
| Maginfláció | 2,1 | 3,0 | 2,8 |
| GDP | 1,8 | 2,9 | 2,8 |
Csak az ismert jogszabályok szerepelnek a prognózisban
A modellezés módszertanát érintve Balatoni András határozottan hangsúlyozta: a jegybanki előrejelzés kizárólag azokat az intézkedéseket vette figyelembe, amelyekről már megjelentek a konkrét jogszabályok. A kormány jövőbeni, korábban már megígért költségvetési terveit és bejelentéseit a kalkulációk során nem vették figyelembe.
Ugyanez a szigorú elv érvényesül a fiskális folyamatok becslésénél is. Az eredményszemléletű hiányra vonatkozó előrejelzés kapcsán az igazgató kiemelte: a számítások során egyelőre kizárólag a meglévő, hatályos jogszabályokkal kalkuláltak, így 6,9 százalékkal számoltak. A kormány által októberben benyújtandó új költségvetés tervezett módosításait és intézkedéseit még nem vették figyelembe a prognózis elkészítésekor.
Eszerint a magyar gazdaság 2026 második negyedévében 1,7 százalékkal bővült éves alapon. A növekedés elsődleges motorját a háztartások fogyasztása és a pozitív reálbér-dinamika jelentik, miközben a nettó export és a visszafogott beruházási kedv fékezik a lendületet.
A sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva Várpalotai Viktor, az MNB ügyvezető igazgatója elmondta: az uniós pénzek beáramlásával már az idei évben is számolt a jegybank. Az ügyvezető igazgató jelezte, hogy a várakozások szerint jövőre ezek a források 0,8 százalékkal járulhatnak hozzá a GDP növekedéséhez, ami érdemi külső támogatást jelent a hazai gazdaság számára.
Produktivitáshoz kötött béreket vár az MNB
A bér- és makrogazdasági folyamatok fenntarthatóságával kapcsolatban kiemelten fontos irányvonalat fogalmazott meg a jegybank. Annak ellenére, hogy az uniós források jövőre 0,8 százalékkal dobhatják meg a GDP-t, az MNB hangsúlyozta, hogy a prognózisában már nem számolt a korábban felmerült 14 százalékos minimálbér-emeléssel.
Balatoni András kifejtette: a jegybank álláspontja szerint az a kívánatos, ha a bérek emelkedése szoros összhangban van a hazai gazdaság produktivitásával. A termelékenység javulásával nem alátámasztott, túlzott mértékű béremelések ugyanis komoly inflációs kockázatot hordoznának magukban.
A jövőbeli lakossági transzferek kapcsán ugyanakkor elhangzott, hogy a minimálnyugdíj emelésével már kalkulált a jelentés. Balatoni András a sajtótájékoztatón elmondta: ez hatással lesz az inflációra és a fogyasztásra is, hiszen a legalacsonyabb járandóságok megemelése közvetlenül és érdemben növeli a lakossági keresletet a piacokon.
Lassuló bérdinamika mellett is erősödik a lakossági vásárlóerő
A versenyszféra bérdinamikája a korábbi évek kiugró üteméhez képest egyébként is lassulni kezdett, a ugyanakkor az alacsony szinten stabilizálódó inflációs környezetnek köszönhetően a reálbérek emelkedése továbbra is erős. Ez a vásárlóerő-növekedés biztosítja, hogy a háztartások fogyasztása a külső sokkok ellenére is a gazdasági növekedés fő támasza maradhat az idei és a következő évben.
A mezőgazdaságban a klímaváltozás és az idei extrém száraz, meleg időjárás miatt hatalmasak a kockázatok. A súlyos aszálykárok következtében a mezőgazdaság teljesítménye húzta lefelé az új jegybanki GDP-prognózist, mégpedig 0,2 százalékponttal, ami a júniusban várthoz képest visszafogottabb idei növekedést eredményez – mondta Balatoni András.
Ezzel szemben az ipari növekedésben javulás látszik, ám ez a növekedés erősen „pontszerű”. Az igazgató kifejtette, hogy a bővülés nem általános, hanem kifejezetten egyes német, kínai és dél-koreai nagyvállalatok korábbi beruházásainak köszönhető, amelyek termelése most kezdett igazán termőre fordulni. Emiatt a pozitív hatás területileg is koncentrált: jól látható, hogy a komolyabb ipari növekedés mindössze néhány megyére korlátozódik.
Balatoni András a sajtótájékoztatón konkrét cégeket nem említett, de Bács-Kiskun megyében vélhetően a Mercedes-Benz kecskeméti óriásberuházásának kapacitásbővülése húzta a térséget. Hajdú-Bihar megyében az ipari növekedés mögött a debreceni BMW-gyár, valamint a hatalmas társadalmi vitákat és lakossági tiltakozásokat kiváltó kínai CATL óriás-akkumulátorgyár teljesítménye állhat, amely szeptember 22-én a hivatalos cellagyártási próbaüzemével már megkezdte a tényleges termelést. Komárom-Esztergom és Fejér megyében pedig a dél-koreai SK On (SK Innovation) bázisai adják az ipari teljesítmény gerincét.
