3p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Sajtóinformációk szerint az Európai Bizottság kihagyná Magyarországot és Lengyelországot a helyreállítási alapból.

Magyarország és Lengyelország vétójának megkerülésével oldaná fel az Európai Bizottság a hetek óta tartó uniós politikai patthelyzetet.

Napirenden a nukleáris opció

A Financial Times egy magasrangú uniós tisztségviselőre hivatkozva azt állítja:

Brüsszel fontolgatja, hogy Magyarország és Lengyelország kihagyásával állítja fel a 750 milliárd eurós, a koronavírus-válság okozta gazdasági károk enyhítését célzó helyreállítási alapot.  

Szerinte ez jogilag lehetséges, amennyiben a két ország nem vonja vissza vétóját.

A brit üzleti lap szerint erről a „politikai nukleáris opcióról” már nyíltan beszélnek az uniós fővárosban. Ezáltal is növelik a nyomást a magyar és a lengyel kormányon a sorsdöntő, december 10-11-i EU-csúcs előtt: ha nem állnak el a vétótól, akkor komoly pénzektől esnek el.

Sarokba szorítanák: Orbán Viktor az EU-csúcson Brüsszelben 2020. október 16-án . (Fotó: Európai Tanács)
Sarokba szorítanák: Orbán Viktor az EU-csúcson Brüsszelben 2020. október 16-án . (Fotó: Európai Tanács)

A csúcson az uniós vezetők és Angela Merkel német kancellár (jelenleg Németország látja el az EU soros elnöki tisztét) arról próbálják majd meggyőzni Orbán Viktor kormányfőt, hogy makacsságával Magyarországnak árt leginkább, írja az FT.

A német kormány egyik szóvivője múlt héten a Privátbankár.hu kérdésére nem kívánt részleteket közölni a német javaslatokról, ugyanakkor idézte Angela Merkel korábbi nyilatkozatát: 

a jogállamisági mechanizmus ügyében született egyezség, amit az Európai Parlamenttel közösen értünk el, nagyon jó és kiegyensúlyozott kompromisszum.

A német kancellár a hét elején Berlinben arról is beszélt, hogy a közös cél érdekében tett kölcsönös engedményeken alapuló megállapodás iránti nyitottság szükséges valamennyi féltől a költségvetési csomag elfogadásához.

A helyreállítási alap a 2021-2027 közötti uniós költségvetéssel együtt része annak a jogalkotási csomagnak, amit Magyarország és Lengyelország november közepén megvétózott a szintén a csomag részét képező jogállamisági mechanizmus (az uniós pénzek kifizetésének jogállami feltételekhez kötése) miatt.

A mechanizmusról a júliusi EU-csúcson előzetes megállapodás született, azt azonban ősszel a német uniós elnökség - főleg az Európai Parlament nyomására - szigorította. 

A vétó hátteréről itt írtunk (Orbán Viktor vagy Brüsszel rántja előbb félre a kormányt?), a nemzetközi gazdasági hatásokat ebben a cikkben (Ők lesznek Orbán Viktor vétójának a nagy vesztesei), a magyarországi következményeket pedig ebben az írásban (Magát is lábon lövi a magyar kormány, ha bukik az uniós csomag) elemeztük.

Jegyzetünket arról, hogy a magyar kormány feladná-e az EU-tagságot, itt olvashatják (Mire készül Orbán Viktor? Az EU elhagyására?).

Videókommentárunkat a múlt heti eseményekről és az EU szétszakadásának veszélyéről pedig itt tekinthetik meg:

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!