A Magyar Nemzeti Bank decemberben teszi közzé az utolsó inflációs jelentését és a hagyományokhoz híven két nappal a kiadvány publikálása előtt a GDP-re és inflációra vonatkozó előrejelzésüket már nyilvánosságra is hozták. Ezek alapján nyugodtan kijelenthetjük, hogy kegyetlen év vár ránk, de különösen a társadalom legidősebb rétegére. Mindkét adat ugyanis ugyanúgy fontos számukra, mint a társadalomnak, és a gazdaság egyéb szereplőinek.
Nos, mindkét mutatóra az ideinél kedvezőtlenebb prognózist adtak a jegybanki szakértők:
jövőre a gazdaság 0,5-1,5 százalék közötti mértékben növekedhet az idei évre várt 4,5-5 százalék után, az infláció pedig az idei évre jelzett 14,5-14,7 százalék után 15-19,5 százalék között alakulhat.
Mit jelentenek mindezek a nyugdíjasok számára?
Röviden azt, hogy nyugdíjprémiumra esély sincs, cserébe a megemelt ellátásukat ismét maradéktalanul felzabálhatja az infláció olyan mértékben, hogy korrekcióra lesz szükség. Akár évi több alkalommal is, amennyiben a pesszimistább, 19,5 százalék lesz közelebb a tényadathoz. De ne szaladjunk ennyire előre, kezdjük a GDP-vel!
A jogszabályok alapján nyugdíjprémium akkor jár a nyugdíjasoknak, ha az éves gazdasági növekedés mértéke meghaladja a 3,5 százalékot. Erre a jövő évben még a legoptimistább verzió esetén sincs esély, hiszen a jegybank legfeljebb 1,5 százalékos bővülést lát teljesíthetőnek (ez az előrejelzés egyébként megfelel a kormánytagok által is jelzett sávnak).
Az infáció 15 és 19,5 százalék közötti sávja sem vetít előre semmi jót az érintettek számára. Mivel az ellátásokat a kormány döntése értelmében 15 százalékkal fogják emelni január elsejétől, igen jó esély mutatkozik arra, hogy ez kevésnek fog bizonyulni. A jegybanki szakértők ugyanis csak gazdasági körülmények optimista változata mellett látnak lehetőséget arra, hogy az év eleji emelés elegendő lesz. Arról nem is szólva, hogy a jegybank az általános inflációra ad prognózist, a nyugdíjasok fogyasztói kosara alapján számolt infláció jóval magasabb lesz ennél. Ebben ugyanis nagyobb súllyal szerepelnek az élelmiszerek, valamint a háztartási energia, melyek ára a legnagyobb mértékben emelkedik (nem véletlenül, van már most is 2 százalékpontnál is nagyobb különbség az általános és a nyugdíjas infláció között).
Ráadásul a helyzet most egy fokkal bonyolultabb is, hiszen a kormány idén 14 százalékig korrigálta a nyugdíjakat, miközben minden jel szerint ennél magasabb lesz az idei infláció. A jegybanki várakozás szerint 14,5 és 14,7 százalék közötti lehet annak mértéke, ám a piaci elemzők körében akadnak még ennél is pesszimistább várakozások. Egy azonban szinte biztosra vehető: idén reálértéken veszíteni fognak a nyugdíjasok, hiába vállalja a kormány az ellátások értékének megőrzését. Ha a jegybanki előrejelzésből indulunk ki, legalább 0,5 százalékpontos differencia biztosra vehető, amit valamilyen formában pótolnia kellene a kormánynak.
Egyelőre azonban még nem ismert a kormány jövő évi inflációs várakozása, így nem tudni, hogy ez a - tételezzük fel - 0,5 százalékpontos utólagos korrekció már benne van-e a 15 százalékos emelésben. Ez pedig mindenképpen egészen érdekes helyzetet eredményez.
Amennyiben a 15 százalékban benne van az idei évről elmaradt 0,5 százalék, akkor biztosra vehető, hogy a következő évben is korrekcióra szorulnak az ellátások. Amennyiben nincs benne a 0,5 százalékpont, akkor pedig az a nagy kérdés, hogy mikor és milyen formában fogja a kormány pótolni ezt a hiányzó emelést a nyugdíjasok számára. Hiszen csak akkor tudja tartani magát a kormány az értékőrzést illető vállalásához, ha az év egészét tekintve a tényleges infláció megegyezik a nyugdíjak emelkedésének mértékével.
