A magyarországi orvostechnikai szektor meghatározó érdekképviseleti szervezetei - az Egészségügyi Technológiai Orvostechnikai Szállítók Egyesülete (ETOSZ), a MediKlaszter és az Orvostechnikai Szövetség - közös sajtótájékoztatón hangsúlyozták, hogy nem tudják tovább tolerálni a kifizetetlen kórházi számlákat.
A magyarországi kórházak lejárt adósságállománya jelenleg mintegy 45 milliárd forint. Tíz hónap alatt úgy nőtt közel negyvenmilliárd forinttal a tartozásállomány, hogy az év nagy részében a fekvőbeteg-intézmények szinte csak Covid-ellátást és halaszthatatlan műtéteket végeztek.
„A kórházak fizetőképességének problémája nem újkeletű, évtizedek óta fennáll. De a járvány miatt még fontosabb, hogy a cégek megkapják a beszállított termékek jogos ellenértékét, amelyek átlagosan 100-120 milliós kintlévőségek. Az adósságállomány azért csúcsosodott ki most igazán, mert a kereskedelmi ellátási láncok is jóval sérülékenyebbek a pandémia alatt” – mondta Tóth Zsolt, a Mediklaszter vezetője.
Az ETOSZ igazgatója, Dr. Rádai Tamás azt mondta, a kórházi tartozások kifizetése a kormány dolga, és ehhez a költségvetési források rendelkezésre is állnak.
„Pénzügyi akadálya semmiképpen nem lehet az adósságok kifizetésének, hiszen a Pénzügyminisztérium közlése szerint az idei gazdasági növekedés rekordmértékű, Európában a legmagasabb. A gyógyító-megelőző ellátások ezévi költségvetési
kiadásai ugyanakkor időarányosan 77 milliárd forinttal elmaradnak az erre szánt keretösszegtől. Nem méltányos a piaci szereplőktől elvárni, hogy mindaddig hitelezzék a magyar kórházakat, amíg az egészségügy átalakítása eredményre nem vezet, mert ez nem rövidtávú folyamat, s a Covid-helyzetben nem is ésszerű elvárni az intézményektől.”
Idén júniusban az érdekképviseletek megkeresték a szakminisztériumokat (EMMI, Belügyminisztérium és Pénzügyminisztérium). Ezt követően szintén ebben a hónapban Gulyás Gergelyhez, a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez fordultak. Ekkor évközi kifizetést kértek, de az év lassan letelik, s nem történt semmi, s a három szervezet nem tapasztalt nyitottságot a probléma megoldására. Szeptemberben további konkrét megoldási javaslatokat tettek le a szaktárcák asztalára, amiben hangsúlyozták, hogy partnerként kezelik a kormányzatot, s ugyanezt várnák el a kormánytól is.
A jelenlegi kormányzati ciklusban két kormányhatározat született, hogy helyre kell állítani az évről-évre termelődő kórházi adósságállomány problémáját. Sőt, tavaly januárban maga Orbán Viktor miniszerelnök is kijelentette: fel kell számolni a kórházak adósságállományát és nem szabad úgy zárni a pénzügyi évet, hogy bármelyik kórház adósságot halmoz föl. Ennek ellenére azóta sem történt semmi.
A kórházi beszállítói kör mintegy négyezer hazai vállalkozást jelent, mindezt hozzávetőlegesen 500 milliárd forint értékben. 42 ezer főt foglalkoztató szektorról van szó, melyek 95 százaléka kis- és középvállalkozás. De sokan közülük nem tudnak évekig nagy értékű kintlévőséggel létezni, ezért sokan csődközelbe kerülnek/kerültek, vagy jó úton haladnak efelé.
Králik György, az Orvostechnikai Szövetség elnöke, egyben az Orgware Kft. ügyvezető igazgatója azt mondja, cégének jelenleg 56 millió kintlévősége van, ezért sak úgy tud prosperálni, hogy más szektorban is el kezdett működni, de voltak olyan évek, amikor saját tartalékait vonta be, hogy legalább bért tudjon fizetni dolgozóinak.
„Itt sok esetben tradicionális iparágakról van szó, melyek sajátjuknak érzik, hogy a nehézségek ellenére működjön az egészségügy. Ebben a szektorban kiemelkedő a társadalmi felelősségvállalás, de közben egyre több cég csak exporttal tud megélni (a legfrissebb adatok már 85 százalékos importot írnak), mert a külföldiek fizetnek” – mondja Tóth Zsolt, a Mediklaszter vezetője.
Az érdekképviseleti szervek szerint az eleve létező adósságállományra jött még rá a Covid, amely kifejezetten rossz helyzetet teremtett. Még az is előfordulhat, hogy ellátási zavar is létre jön a nemzetközi ellátási láncok bizonytalansága vagy a logisztikai feladatok drágulása miatt, s ebben a helyzetben egy ország sem engedheti meg magának, hogy nem fizeti ki a tartozásokat a kórházak beszállítóinak.
Tóth Zsolt szerint a magyar vállalkozások közel 30 százaléka fog megszűnni a közeljövőben a kifizetetlen adósságok miatt, 20 százalékuk átalakul (például csökkenti a termékportfólióját), ezért 1000-2000 munkahely fog megszűnni, mindez 6-8 milliárd forint közvetlen adókiesést fog jelenteni.
Ezért a három szervezet azt kéri a magyar államtól, hogy következetesen lépjen fel ebben a kérdésben, csakúgy, mint mikor a piaci szereplőkkel lép fel, akik az államnak tartoznak.
Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség titkára azt mondja, nem lehet mindig arra apellálni, hogy a nagy cégek úgyis kibírják, mert ez az évtizedes tendencia rombolja az üzleti bizalmat, s nem biztos, hogy a lojalitás mindig csúcsra fog járni.
A három szervezet hangsúlyozza: az egészség az egyik legfontosabb nemzeti erőforrásunk. Hazánk egészségügyi rendszerének megfelelő működése olyan közös cél, amelynek megvalósítása az ágazati szereplők együttműködését igényli. Különösen igaz ez napjainkban, amikor a koronavírus járvány újabb hulláma egyre fokozódó nyomás alá helyezi az egészségügyi ellátórendszert.
