Az első féléves adatok alapján drasztikusan visszaesett a cigaretta legális forgalma. A koronavírus-járványt megelőző utolsó „békeévben”, 2019-ben még közel kétszer annyi cigaretta fogyott Magyarországon a jövedékiadó-statisztikák szerint. De a pandémia első évében is majd 4 milliárd szál került forgalomba a január-júniusi időszakban, ezzel szemben az ideiben csak 2,2 milliárd szálat adtak el.
A változások mögött több tényező is állhat, például a vágtató infláció miatti életszínvonal-csökkenés. Ennek hatása már csak azért is érvényesülhet, mert nemcsak a dohánytermékek esetén figyelhető meg ilyen drasztikus változás, de – ahogy arról az Mfor.hu is többször beszámolt – a teljes kiskereskedelmet vizsgálva aggasztó folyamatokat láthatunk. A káros szenvedélyükről sokan ugyan nem tudnak lemondani, ám az esetükben is vannak alternatívák.
Ilyen például a feketepiac, ami a nagy adóemeléseket követően rendre megpezsdül. A magyarországi illegális kereskedelem kapcsán csavart jelent a történetben, hogy a 2022 februárjában kezdődött orosz inváziót követően a csempészek szempontjából legfontosabb ukrán viszonylatban a pletykák szerint voltak fennakadások. Egyes információk szerint az orosz támadás után a csempészek számára problémát okozott, hogy Ukrajna megtiltotta a 18-60 év közötti férfiaknak, hogy elhagyják az országot, de állítólag az ország keleti határaira irányuló kiemelt (fegyveres) figyelem miatt is a korábbiaknál kevesebb illegális termék érkezhetett. Az első hónapok sokkját követően – megint csak nem hivatalos információk szerint – a bűnözők az ellátási láncokat újjászervezték, és az év második felében már ismét jelentős mennyiségű Ukrajnából származó termék került a magyar piacra. A gyengülő hazai vásárlóerő mellett pedig a hírek szerint a feketepiac komoly lendületet kapott.
Feltételezhetnénk, hogy azok, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy dohányboltban vásároljanak cigarettát, esetleg olcsóbb alternatívaként vágott dohányt vásárolnak és a maguk által sodort termékekkel rombolják az egészségüket. A statisztikák azonban azt mutatják, hogy ez nem állja meg a helyét. Ugyanis a vágott dohány forgalma is visszaesett idén az első félévben, igaz, ennek mértéke jóval kisebb, mint amekkorát a cigaretta esetén láthattunk. Így persze nem elképzelhetetlen, hogy volt némi átrendeződés a két termékcsoport esetében és voltak, akik olcsóbb alternatívára váltottak, ám általánosságban vélhetőleg nem ez volt a legfontosabb irány.
Van ugyanakkor a dohánytermékeken belül az egyes kategóriák között markáns átrendeződés, a füstmentes típusok népszerűségének növekedése a statisztikákban is visszaköszön. Így a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termék (közülük a legismertebb az IQOS, de létezik még a Glo és a Pulze) kategóriában nagyon látványos volt a forgalom bővülése. Az ilyen kategóriába tartozó termékből a 2022-es, valamivel kevesebb mint 500 tonna helyett idén az első félévben 700 tonna talált gazdára.
Az újfajta eszközök közé tartoznak az elektronikus cigaretta töltőfolyadék kategóriába sorolt termékek is. Ezek körében is látványos, nagyjából négyszeres forgalomnövekedés olvasható ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) statisztikáiból.
A cikk elején említett erőteljesen visszaeső kiskereskedelmi forgalom komoly lyukat ütött a költségvetésen, emiatt ugyanis a vártnál kevesebb általános forgalmi adó (áfa) folyt be az első félévben. A dohánytermékeknél az áfánál is nagyobb közterhet jelent a jövedéki adó, amely időszaki adatainak alakulása nem ismert, ám feltételezhető, hogy a cigarettaeladások 2023-as visszaesése miatt ezen a soron a vártnál kisebb bevétel érkezett. Ugyanakkor költségvetési szempontból megnyugtató lehet, hogy Magyarországon a füstnélküli technológiák Európa más országával szemben nem kapnak adózási szempontból kiemelt státuszt, ezeknek az adóterhelése a hagyományos termékekéhez hasonló. Ennek köszönhetően a piac átalakulása kevésbé fáj a költségvetésnek, sokkal nagyobb gondot okoz, ha a feketepiac tovább erősödik, az ugyanis jelentős adóbevételkieséssel jár.
