<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
4p

Anélkül, hogy különösebben személyeskednénk, maradjunk a tényeknél: az amerikai Legfelsőbb Bíróság hat tagja, köztük egy nő, Amy Coney Barrett igennel szavazott arra, hogy érvénytelenítsék az amerikai abortusz-ügyekben jogalkotási precedensként használt Roe kontra Wade perben született döntést, ez pedig igencsak félelmetes jövőt ígér az amerikai nőknek. De mit jelenthet mindez nekünk Magyarországon? Jegyzet.

Kezdjük az elején: Amerikában nem tiltották be teljesen az abortuszt, és arra, hogy ez belátható időn belül megtörténjen, egészen minimális az esély, hiszen több államban, így például Kaliforniában is állami törvények védik az ehhez való jogot. Azonban az angolul csak ’Roe v. Wade’-ként emlegetett irányadó bírósági döntés visszavonása így is egy nagyon komoly visszalépés a nők jogait tekintve, amely egy veszélyes özönvíz előtt nyitotta meg az utat. Arról laptársunk, a Privátbankár.hu írt korábban, hogy a Roe kontra Wade lényegében azt garantálta szövetségi szinten, hogy az abortuszról szóló döntés csak a nőkre és az orvosukra tartozott, nem az államigazgatásra.

„Áldassék a gyümölcs!”

Ahogy az a SCOTUS döntése után várható volt, olyan déli államok, mint Louisana és Dél-Dakota azonnal kriminalizálták a terhességmegszakítást, gyakorlatilag olyan szinten megszigorítva azt, hogy még a nemi erőszakból, vérfertőzésből fogant magzatok sem vetethetők el, kivételt elméletben akkor engedélyeznek az államok, ha a várandós személy életét veszélyezteti a terhesség. A büntetési tétel Louisanában a legszigorúbb, itt akár 10 év börtön is járhat annak, aki elvégez, vagy akin elvégeznek egy abortuszt.

Annyival „enyhébb” a törvény például Idahóban, Wyomingban, Észak-Dakotában, Oklahomában és Mississipiben, hogy itt a nemi erőszakból és vérfertőzésből fogant magzatok elvételét is lehet majd kérvényezni.

Tüntetők Amerikában. Fotó: DepositphotosTüntetők Amerikában. Fotó: Depositphotos

Cinikus vadnyugat Texasban

Anélkül, hogy tovább rugóznánk azon, az egyébként józan ésszel tulajdonképpen simán csak felfoghatatlan tényen, hogy az amerikai államok törvényalkotóinak nem elhanyagolható hányada szerint teljesen rendben van az, hogy megerőszakolt, adott esetben családtagok által bántalmazott nőket arra kényszerítenek, hogy szüljék meg az így megfogant magzatokat, vagy vállalják az illegális terhességmegszakítást és a börtönéveket, lépjünk tovább egy újabb abszurditásra: a texasi „vérdíjakra”.

Ezek után azon már aligha lepődünk meg, hogy a texasi republikánus honatyák sem számolnak olyan kivételekkel, mint a nemi erőszak és a vérfertőzés, ráadásul az idén szeptemberben meghozott legfrissebb abortusztörvény hat hétben húzza meg a terhességmegszakítás legfelső határát, amikor a legtöbb nő jellemzően még nem is tudja, hogy várandós. A texasi törvény igazán azonban nem ezért cinikus, hanem a már említett „vérdíjakért”: bárki szabadon perelhet be orvosokat, ha azt gyanítja, hogy a hatodik hét után szakítottak meg egy terhességet, ha pedig ezt sikerül bizonyítania a bíróságon, akkor az állam 10 ezer dolláros jutalmat fizet.

Ha ezt Magyarországról nézzük…

Franciaországból már megérkezett a reakció az amerikai döntésre: Emmanuel Macron elnök pártjához tartozó képviselők egy csoportja egy olyan törvényjavaslatot nyújt be, amely alkotmányos joggá tenné az abortuszt – ha valami hasonló akár javaslati szinten megtörténne Magyarországon, már komoly meglepetés lenne. De akkor mi várható? Bár a Mi Hazánk időről-időre parádézik egy sort az abortusztörvény szigorításával, egyelőre kormányzati oldalról nem érkezett komoly jelzés arra, hogy valódi szigorításra készülnének. Ez annak fényében egyáltalán nem meglepő, hogy a nagy európai szövetséges lengyel kormánynak sem jöttek jól a 2021-ben bevezetett, brutális, az amerikai déli államokéhoz hasonlító abortusztörvényt követő tüntetések.

Novák Katalin köztársasági elnök a Telexnek adott interjújában nemrég arról beszélt, hogy nincs napirendben az abortusztörvény szigorítása. Ám ameddig a ’Roe v. Wade’ érvénytelenítésében oly aktív Donald Trump politikai sleppje ’Conservative Political Action Conference’ néven konferenciázgat Budapesten a Fidesz-KDNP lelkes közreműködésével, addig nem nyugodnék meg afelől, hogy a kormány nem lohol tovább az amerikai republikánusok híres-hírhedt útján.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.