7p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

A Capitolium feldúlása után sorra szakítják meg a kapcsolatot a leköszönő amerikai elnökkel és pártjával azok a nagyvállalatok, melyek eddig nagy összegekkel támogatták a republikánusokat. Kérdés, hogy meddig tart ez a lendületes kézmosás, Trump ugyanis hiába volt sokszor vállalhatatlan, közben jelentős kedvezmények sorával édesgette magához a cégeket, míg a közelgő Biden-korszak jóval szalonképesebbnek ígérkezik, viszont várhatóan szigorúbban is viszonyul majd a nagyvállalati szférához.

Versenyt futnak egymással a nagyvállalatok, hogy ki tud hamarabb és látványosabban szakítani a Trump-adminisztrációval. Az ok természetesen a Capitolium január hatodikai feldúlása. Ha az egész pusztán a trumpista zavargók műve lett volna, a cégek valószínűleg nem kezdtek volna ilyen látványos kézmosásba, ám mivel a leköszönő elnök a helyszínen elmondott beszédével nem csak maga is fűtötte a tömeg indulatát, hanem egyenesen legitimálta az erőszakot, a hangos kifaroláson kívül minden egyéb reakció pr-katasztrófával lett volna egyenlő a szóban forgó vállalatoknak.

Kézifékes fordulók

A Financial Times szerzője véleménycikkben szedte össze a legnagyobb játékosokat, akik most gyors egymásutánban kapták le a piros sildes sapkát. Köztük van a Marriott hotellánc, a Dow vegyszergyártó cég, az American Express és a Morgan Stanley is - ők mind bejelentették, hogy leállítanak minden pénzügyi támogatást, amit azoknak a törvényhozóknak folyósítottak, akik vitatták a tavaly novemberi elnökválasztás eredményét és tisztaságát, és ezzel maguk is hozzájárultak az év elején kirobbant zavargáshoz. A kansasi székhelyű Hallmark képeslapgyártó pedig vissza is kérte a pénzét Josh Hawley és Robert Marshall szenátoroktól, akik 145 republikánus társukkal Joe Biden elnökké választásának hitelesítése ellen szavaztak. A Blackstone Group befektetési cég társalapítója, Steve Schwarzman, aki korábban 355 ezer dollárt utalt a Trump Victory Fundnak, és 325 ezret az elektori szavazás eredményét támadó republikánus törvényhozóknak, most hangosan hirdeti, mennyire sokkolta a "csőcselék" akciója, mely megpróbálta aláásni az amerikai alkotmányt.

Donald Trump a támogatására rendezett tüntetésen a washingtoni Nemzeti Mallon 2021. január 6-án. Nem sokkal később szabadult el a pokol. (Fotó: MTI/AP/Jacquelyn Martin)
Donald Trump a támogatására rendezett tüntetésen a washingtoni Nemzeti Mallon 2021. január 6-án. Nem sokkal később szabadult el a pokol. (Fotó: MTI/AP/Jacquelyn Martin)

A lista folytatható, és várhatóan aktívan bővülni is fog a következő napokban, zárjuk most rövidre egy olyan fordulattal, amin akár hisztérikusan fel is lehetne nevetni, ha a capitoliumi események nem követeltek volna áldozatokat: hétfőn derült ki, hogy a PGA of America profigolf-szövetség érvényes szerződésük ellenére mégsem a New Jerseyben lévő Trump National Golf Club Bedminster nevű pályán rendezi meg a 2022-es PGA Championship major golftornát, mire a CNN elemzője és fehérházi tudósítója szerint Trump sokkal nagyobb haragra gerjedt, mint arra a hírre, hogy megint alkotmányos felelősségre vonási eljárást indítanak ellene.

Mindegy, mit mond másokról, amíg hozzánk jó

Az FT szerzője aztán felteszi a nagy kérdést: mi tartott ezeknek a cégeknek, adakozóknak ilyen sokáig? Donald Trump ugyanis sok szempontból már jóval azelőtt vállalhatatlanul kommunikált, hogy bátorító szavaival a Capitoliumot lerohanók élére állt volna. Nőgyűlölő, rasszista és fenyegető, erőszakra bujtogató megszólalásainak, twittjeinek se szeri, se száma, és csúsztatásainak és konkrét hazugságainak számlálására a Washington Post külön tényellenőrző egységet is felállított. Itt utoljára tavaly november ötödikén frissítették az adatokat, aszerint

a leköszönő elnök kormányzása addigi 1386 napja alatt 29 508 hamis vagy félrevezető állítást tett.

A kérdés persze költői. Azért tartottak ki a végsőkig Trump mellett a nagyvállalatok, mert - a big tech kifejezéssel egy kalap alá vett Facebook, Twitter, Google és még pár társuk kivételével - az elnök igen csak jó volt hozzájuk. Csökkentette a nagyvállalatokat sújtó adókat, és lazított egy sor szabályozáson, a donoroknak ezért teljesen mindegy volt, hogy közben az elnök mit művel az amerikai (és közvetve a globális) közbeszéddel és társadalmi feszültségekkel. "Jó nagy lármát csap, de amúgy minden remek" - mondta az USA egyik legismertebb multijának vezérigazgatója az FT újságírójának egy 2018-as háttérbeszélgetésen, amikor felmerült a téma.

Persze voltak cégek, melyek valamilyen szinten eddig is kikeltek Trump ellen - természetesen a már említett big tech csapat: egy ideje a Facebook és a Twitter is jelezte, ha az elnök aktuális posztja aggályos volt, amiért aztán nemrég meg is kapták a nyakukba a republikánus-vezette gigaeljárásokat, de az elnök letiltását csak azután lépték meg, amikor annak az erőszakra kész tömeg felé fordulva már elhagyta a száját a "szeretünk titeket" mondat január hatodikán. Az Amazon csak az ostrom után kapcsolta le azokat az általuk működtetett szervereket, melyek a szélsőjobbosok által kedvel Parler nevű twitterpótlékot futtatták, és az Apple és Google appstore-ból is csak hatodika után törölték ezt az alkalmazást, holott a dúlás nem spontán volt: azt ezen a felületen szervezték meg a szélsőséges trumpisták. Még ha eltekintünk is attól, hogy az elnök tulajdonképpen teljes ciklusa a támogatói hergeléséről szólt, a január eleji események és az azt közvetlenül kiváltó, a választás elcsalásáról szóló valóságértelmezés hangoztatásának kezdete között is hónapok teltek el - melyek alatt céges szinten tulajdonképpen semmi sem történt.

A kirakat átrendezve

A mostani nagy szakításoknak ráadásul a gyakorlatban valójában sokkal kisebb lehet a jelentősége, mint amekkorának az a kirakatba téve tűnik. A JPMorgan Chase, a Citigroup, a Facebook és a Microsoft mind leállította a politikai aktorok finanszírozását, de a pénzmozgás rögtön a következő elnöki ciklus elején áll meg, ami a cégeknek nagyon is kényelmes megoldás, hiszen ilyenkor amúgy is kevés jelölt folytat adománygyűjtést. És ki tudja, meddig tartják elzárva a pénzcsapokat.

A mostani "nagy megtisztulásban" sok vállalat vadul esküdözik, hogy a jövőben a tiszta haszonszerzésen túl elkezdenek nagyobb, társadalmi összefüggésekben gondolkodni. A puding próbája az evés, a nagyvállalati szövegelésé meg a Biden-adminisztráció lesz. Trump adócsökkentése és regulációs lazításai után a következő elnök programjának része a nagyvállalatokat sújtó adók emelése, és a szabályozások visszaszigorítása is. Persze nem biztos, hogy sikerrel jár majd, mert a demokraták a két friss georgiai győzelmükkel is csak nagyon szűk többséget szereztek a Szenátusban, így az elemzők szerint Bidennek vért kell majd izzadnia, míg a döntéseit át tudja verni.

A multis vezérigazgató, akit az FT szerzője idézett, 2018-ban nagyon boldog volt a trumpi adócsökkentésektől, és nem foglalkozott azzal, hogy azokat rasszista uszítással körítve tálalták. Most talán ő is ott van a pálfordulók között - és ennek végeredményben valószínűleg semmi jelentősége, a pénzember ingatag, úgy hajlik, mint a nád. Az FT-s szerző szerint ezért a vállalatok részvényeseiben lehet csak bízni, ha ezen a téren bármiféle, társadalmilag felelős változásban reménykedünk. A szerző rámutat: egy harvardi kutatás szerint tavaly mindössze 76 befektető kérte a politikai adományozások átláthatóbbá tételét az amerikai céges szférában, ami nagy esés az amúgy sem acélos 2019-es 101 részvényes után. A végszó: ennek meg kell változnia.

(Financial Times)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!