<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
7p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

A Capitolium feldúlása után sorra szakítják meg a kapcsolatot a leköszönő amerikai elnökkel és pártjával azok a nagyvállalatok, melyek eddig nagy összegekkel támogatták a republikánusokat. Kérdés, hogy meddig tart ez a lendületes kézmosás, Trump ugyanis hiába volt sokszor vállalhatatlan, közben jelentős kedvezmények sorával édesgette magához a cégeket, míg a közelgő Biden-korszak jóval szalonképesebbnek ígérkezik, viszont várhatóan szigorúbban is viszonyul majd a nagyvállalati szférához.

Versenyt futnak egymással a nagyvállalatok, hogy ki tud hamarabb és látványosabban szakítani a Trump-adminisztrációval. Az ok természetesen a Capitolium január hatodikai feldúlása. Ha az egész pusztán a trumpista zavargók műve lett volna, a cégek valószínűleg nem kezdtek volna ilyen látványos kézmosásba, ám mivel a leköszönő elnök a helyszínen elmondott beszédével nem csak maga is fűtötte a tömeg indulatát, hanem egyenesen legitimálta az erőszakot, a hangos kifaroláson kívül minden egyéb reakció pr-katasztrófával lett volna egyenlő a szóban forgó vállalatoknak.

Kézifékes fordulók

A Financial Times szerzője véleménycikkben szedte össze a legnagyobb játékosokat, akik most gyors egymásutánban kapták le a piros sildes sapkát. Köztük van a Marriott hotellánc, a Dow vegyszergyártó cég, az American Express és a Morgan Stanley is - ők mind bejelentették, hogy leállítanak minden pénzügyi támogatást, amit azoknak a törvényhozóknak folyósítottak, akik vitatták a tavaly novemberi elnökválasztás eredményét és tisztaságát, és ezzel maguk is hozzájárultak az év elején kirobbant zavargáshoz. A kansasi székhelyű Hallmark képeslapgyártó pedig vissza is kérte a pénzét Josh Hawley és Robert Marshall szenátoroktól, akik 145 republikánus társukkal Joe Biden elnökké választásának hitelesítése ellen szavaztak. A Blackstone Group befektetési cég társalapítója, Steve Schwarzman, aki korábban 355 ezer dollárt utalt a Trump Victory Fundnak, és 325 ezret az elektori szavazás eredményét támadó republikánus törvényhozóknak, most hangosan hirdeti, mennyire sokkolta a "csőcselék" akciója, mely megpróbálta aláásni az amerikai alkotmányt.

Donald Trump a támogatására rendezett tüntetésen a washingtoni Nemzeti Mallon 2021. január 6-án. Nem sokkal később szabadult el a pokol. (Fotó: MTI/AP/Jacquelyn Martin)Donald Trump a támogatására rendezett tüntetésen a washingtoni Nemzeti Mallon 2021. január 6-án. Nem sokkal később szabadult el a pokol. (Fotó: MTI/AP/Jacquelyn Martin)

A lista folytatható, és várhatóan aktívan bővülni is fog a következő napokban, zárjuk most rövidre egy olyan fordulattal, amin akár hisztérikusan fel is lehetne nevetni, ha a capitoliumi események nem követeltek volna áldozatokat: hétfőn derült ki, hogy a PGA of America profigolf-szövetség érvényes szerződésük ellenére mégsem a New Jerseyben lévő Trump National Golf Club Bedminster nevű pályán rendezi meg a 2022-es PGA Championship major golftornát, mire a CNN elemzője és fehérházi tudósítója szerint Trump sokkal nagyobb haragra gerjedt, mint arra a hírre, hogy megint alkotmányos felelősségre vonási eljárást indítanak ellene.

Mindegy, mit mond másokról, amíg hozzánk jó

Az FT szerzője aztán felteszi a nagy kérdést: mi tartott ezeknek a cégeknek, adakozóknak ilyen sokáig? Donald Trump ugyanis sok szempontból már jóval azelőtt vállalhatatlanul kommunikált, hogy bátorító szavaival a Capitoliumot lerohanók élére állt volna. Nőgyűlölő, rasszista és fenyegető, erőszakra bujtogató megszólalásainak, twittjeinek se szeri, se száma, és csúsztatásainak és konkrét hazugságainak számlálására a Washington Post külön tényellenőrző egységet is felállított. Itt utoljára tavaly november ötödikén frissítették az adatokat, aszerint

a leköszönő elnök kormányzása addigi 1386 napja alatt 29 508 hamis vagy félrevezető állítást tett.

A kérdés persze költői. Azért tartottak ki a végsőkig Trump mellett a nagyvállalatok, mert - a big tech kifejezéssel egy kalap alá vett Facebook, Twitter, Google és még pár társuk kivételével - az elnök igen csak jó volt hozzájuk. Csökkentette a nagyvállalatokat sújtó adókat, és lazított egy sor szabályozáson, a donoroknak ezért teljesen mindegy volt, hogy közben az elnök mit művel az amerikai (és közvetve a globális) közbeszéddel és társadalmi feszültségekkel. "Jó nagy lármát csap, de amúgy minden remek" - mondta az USA egyik legismertebb multijának vezérigazgatója az FT újságírójának egy 2018-as háttérbeszélgetésen, amikor felmerült a téma.

Persze voltak cégek, melyek valamilyen szinten eddig is kikeltek Trump ellen - természetesen a már említett big tech csapat: egy ideje a Facebook és a Twitter is jelezte, ha az elnök aktuális posztja aggályos volt, amiért aztán nemrég meg is kapták a nyakukba a republikánus-vezette gigaeljárásokat, de az elnök letiltását csak azután lépték meg, amikor annak az erőszakra kész tömeg felé fordulva már elhagyta a száját a "szeretünk titeket" mondat január hatodikán. Az Amazon csak az ostrom után kapcsolta le azokat az általuk működtetett szervereket, melyek a szélsőjobbosok által kedvel Parler nevű twitterpótlékot futtatták, és az Apple és Google appstore-ból is csak hatodika után törölték ezt az alkalmazást, holott a dúlás nem spontán volt: azt ezen a felületen szervezték meg a szélsőséges trumpisták. Még ha eltekintünk is attól, hogy az elnök tulajdonképpen teljes ciklusa a támogatói hergeléséről szólt, a január eleji események és az azt közvetlenül kiváltó, a választás elcsalásáról szóló valóságértelmezés hangoztatásának kezdete között is hónapok teltek el - melyek alatt céges szinten tulajdonképpen semmi sem történt.

A kirakat átrendezve

A mostani nagy szakításoknak ráadásul a gyakorlatban valójában sokkal kisebb lehet a jelentősége, mint amekkorának az a kirakatba téve tűnik. A JPMorgan Chase, a Citigroup, a Facebook és a Microsoft mind leállította a politikai aktorok finanszírozását, de a pénzmozgás rögtön a következő elnöki ciklus elején áll meg, ami a cégeknek nagyon is kényelmes megoldás, hiszen ilyenkor amúgy is kevés jelölt folytat adománygyűjtést. És ki tudja, meddig tartják elzárva a pénzcsapokat.

A mostani "nagy megtisztulásban" sok vállalat vadul esküdözik, hogy a jövőben a tiszta haszonszerzésen túl elkezdenek nagyobb, társadalmi összefüggésekben gondolkodni. A puding próbája az evés, a nagyvállalati szövegelésé meg a Biden-adminisztráció lesz. Trump adócsökkentése és regulációs lazításai után a következő elnök programjának része a nagyvállalatokat sújtó adók emelése, és a szabályozások visszaszigorítása is. Persze nem biztos, hogy sikerrel jár majd, mert a demokraták a két friss georgiai győzelmükkel is csak nagyon szűk többséget szereztek a Szenátusban, így az elemzők szerint Bidennek vért kell majd izzadnia, míg a döntéseit át tudja verni.

A multis vezérigazgató, akit az FT szerzője idézett, 2018-ban nagyon boldog volt a trumpi adócsökkentésektől, és nem foglalkozott azzal, hogy azokat rasszista uszítással körítve tálalták. Most talán ő is ott van a pálfordulók között - és ennek végeredményben valószínűleg semmi jelentősége, a pénzember ingatag, úgy hajlik, mint a nád. Az FT-s szerző szerint ezért a vállalatok részvényeseiben lehet csak bízni, ha ezen a téren bármiféle, társadalmilag felelős változásban reménykedünk. A szerző rámutat: egy harvardi kutatás szerint tavaly mindössze 76 befektető kérte a politikai adományozások átláthatóbbá tételét az amerikai céges szférában, ami nagy esés az amúgy sem acélos 2019-es 101 részvényes után. A végszó: ennek meg kell változnia.

(Financial Times)

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.