Éves bevételük akár 6 százalékára büntetné az EU a nagy techcégeket, ha nem lépnek fel a náluk megjelenő ártó tartalmak ellen - adta hírül csütörtökön a világsajtó nyomán lapunk is. Szintén tegnapi hír, hogy az amerikai versenyfelügyeleti szerv, a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) és 48 amerikai állam arra kéri a törvényszéket, hogy darabolja fel az amerikai tech óriást.
"A Facebook közel egy évtizedig arra használta a dominanciáját és a monopol pozícióját, hogy szétzúzza a kisebb riválisait, és kiiktassa a versenyt, mindezt a hétköznapi felhasználók kárára. Egyetlen cégnek sem szabadna, hogy ekkora, ellenőrizetlen hatalma legyen a személyes és társas interakcióink felett. Ezért tettük meg ma ezt a lépést"
- mondta Letitia James, New York állam főügyésze, aki a vádat vezeti.
Túl nagyra nőtt
És az FTC rendkívül elszántnak tűnik, "mindent vagy semmit" alapon megy neki Mark Zuckerberg cégének, írja a Financial Times. A Facebook alapító tulajdonosa és vezetője már októberben jelezte stábjának, hogy ha az amerikai állam megróbálkozik vállalata szétszedésével, akkor "bemegy a ringbe és közdeni fog". A küzdelem tehát megkezdődött, és William Kovacic, az FTC korábbi elnöke szerint volt munkahelye teljes mértékben elkötelezett, hogy elérje a Facebook feldarabolását, azaz az Instagram és a WhatsApp leválasztását.
Ezt erősíti Joel Mitnick, a Cadwalader, Wickersham & Taft ügyvédi iroda antitrösztre szakosodott partnere is, aki azt nyilatkozta a Financial Timesnak, hogy az FTC beadványa szerint "az igazán drámai szerkezetátalakításon kívül semmi sem fogja orvosolni a versenyellenes hatásokat. Ez egyfajta mindent vagy semmit stratégia. ”
Október elején az amerikai képviselőház a Big Tech részeként ment neki a cégnek, mondván az Amazon, az Apple, a Facebook és a Google valóban visszaélt monopóliumhatalmával, és a négy vállalat a „selejtes” startup kategóriájából nőtte ki magát „olyan monopóliummá, amilyeneket utoljára az olajbárók és a vasúti iparmágnások korában láthattunk.”
Az egyenlőtlenségek csökkentése érdekében a törvényhozók az egészséges piaci versenyt korlátozó vállalatok tényleges feldarabolásában látják a megoldást, emellett a piaci koncentrációt ellenőrző ügynökségek megerősítését és a startupok felvásárlásának akadályozását javasolják.
Vagyis a Facebook több helyről is igen komoly össztűz alá került, a szándék elég egyértelmű: szét kell szedni a céget,
amelynek részvényei vélhetően a hírek következtében először 2 százalékot estek szerdán. Hogy mennyire ütésálló a netes multi, az is mutatja, hogy nap végére már csak 0,29 százalékos csökkenést mutatott a NASDAQ-on.
Az FTC végig az Instagram 2012-es, egymilliárd dolláros, valamint a WhatsApp 2014-es, 19 milliárdba kerülő felvásárlását tartják ebből a szempontból támadhatónak, hivatkozva Zuckerberg egy 2008-as belső levelére, mely szerint "jobb vásárolni, mint versenyezni".
A vásárlás pedig kifizetődőnek bizonyult. Az Instagram amerikai piacon hirdetési bevételei egyre nagyobb részét adják a a Facebook hirdetési forgalmának, sőt, a jövő évtől már több pénzt realizál innen a vállalat, mint saját közösségi médiás platformjáról.
A cégvezető-tulajdonos egy 2012-es emailjáből az is kiderül, hogy elismerte, a WhatsApp jobb üzenetkülő alkalmazás mobilon, mint a Facebook saját szolgáltatása, a Messenger, és nem látja, hogy miként tudnák megtörni riválisuk lendületét és növekedési ütemét.
Miután két évvel később felvásárolták a versenytársukat, akkori emailek tanúsága szerint a Facebook munkatársai heves ünneplésbe kezdtek "az egyetlen cég bekebelezése miatt, ami a következő Facebookká válhatott volna, pusztán mobilon".
A Szövetségi Kereskedelmi Bizottság és az államügyészek egy másik példával is illusztrálták a Facebook szerintük versenyellenes magatartását: először hozzáférést adtak riválisaiknak a techóriás adataihoz és platformjához, majd attól a cégtől, amelyiket fenyegetésnek éreztek magukra nézve, megvonták a hozzáférést. A vádiratban hét ilyen appot soroltak fel, köztük a Vine, a Path és a Circle is megtalálható, amelyeket megfosztott Zuckerberg cége a hozzáférésüktől, "mindenféle jogos üzleti indoklás nélkül".
Az államügyészek szerint az FB saját felhasználóit is megkárosította, még akkor is, amikor ingyenesen kínálja szolgáltatásait, mert arra kényszerítette őket, hogy magánéletük egyre nagyobb részét adják fel, holott ha nagyobb verseny lett volna, ez elkerülhető lett volna.
Tudományos körökben ez az érvelés egyre nagyobb teret nyert az elmúlt évek során, így Lina Khan, a Columbia Law School munkatársa, aki segített az amerikai képviselőház trösztellenes albizottságának megírni a tech iparágról szóló törsztellenes jelentést. Khan twitjében úgy fogalmazott, hogy "az államok panaszai a károkozás kifinomult megértését mutatják. Az FB ugyanis az adatvédelem terén versenyezve lépett be a piacra, ám csak rontott a helyzetet, miután eltüntette a riválisokat [és] kényelmes monopolhelyzetet biztosított magának."
Az adatvédelmi szabályok megsértése több éve kísérti a techmammutot, hiszen az FTC maga is szabott már ki a Cambridge Analytica-botrány miatt 5 milliárd dolláros bírságot a cégre. (Megjegyzendő, hogy a brit hatóságok mindössze félmillió fontos bírságot szabtak ki a cégre, bár az is igaz, hogy ez a büntetés maximális összege). Sőt, a Facebook a múlt év augusztusáig lehallgatta, lejegyzetelte és kiadta felhasználói a messengeres beszélgetéseit.
Úgy tűnik, Amerika tényleg kezd besokallni a techcégeitől, mert úgy érzik, túl sok hatalmuk lett fölöttük.
A Facebook viszont erőteljes védekezést ígért be. Korábban a trösztellenes Sherman törvényről több bíróság is rögzítette, hogy a monopóliumok nem törvénytelenek, ha a többieknél magasabb rendű készségek eredményeként alakul ki. Az Alcoa esetében például a bíróság már 1945-ben kimondta, hogy "a sikeres versenyzőt nem szabad büntetni, ha versenyre kényszerítjük, és győz".
Jennifer Newstead, a Facebook jogi tanácsadója szerint mind az Instagram, mind a WhatsApp felvásárlását tisztázták annak idején, és azzal vádolta a kormányt, hogy pusztán újra akarja nyitni ezeket az ügyeket. Newstead érvelése szerint az Instagram és a WhatsApp sikerei a Facebooknak köszönhetőek. "A most látható Instagramot a Facebook teremtette, nem az az app, amit megvásárolt. Amikor a Facebook megvette az Instát mai felhasználóinak csak 2 százalékával rendelkezett, mindössze 13 munkavállaljója volt, nem volt bevétele és gyakorlatilag nem volt saját infrastuktúrája sem" - érvelt Newstead szerdai állásfolglalásában, rámutatva az Apple, a Google, a Twitter, a Snap, az Amazon, a TikTok és a Microsoft által támasztott kemény versenyhelyzetre.
A közlemúltban is akadnak példák, amik a Facebook védekezését erősíthetik. Az EBay 2002-ben vásárolta meg a PayPalt (majd 2015-ben le is választotta), a Google tisztában volt azzal, hogy a videó nagy siker lesz, amikor 2006-ban megvásárolta a YouTube-ot, és az Apple a PA Semi 2008-as vásárlása révén a chipeket kulcsfontosságúvá tette termékei számára, amelyekkel kiemelkedhetett a versenytársai közül.
Ám a Lina Khan által képviselt érvelés ezekre a cégekre is alkalmazható: a kisebb vetélytársak eltüntetése, felhasználóik személyes adatainak kihasználása ellenük is bevethető lehet.
Mégis, a Facebook védelmét többen nehéz ügynek tartják. Egyszerre kell ugyanis bizonyítani a cégnek, hogy sikereit e felvásárlások nélkül is elérte volna, ugyanakkor megmagyarázni azt is, hogy miért fizetett ilyen sokat a két cégért.
Ráadásul az Instagram felvásárlását 5-0 arányban jóváhagyó FTC-határozat kifejezetten említi, hogy a Bizottság fenntartja magának a jogot, hogy közérdekből később további vizsgálatokat folytasson, és az akkor határozat nem értelmezhető úgy, hogy nem történhetett jogsértés.
Sőt, némely bizonyíték a vizsgálatok lezárulta után érkezett. 2012 novemberében az Instagram társalapítója, Kevin Systrom, aki abban az időben a Facebooknál dolgozott, az FTC keresete szerint egy másik ügyvezetőt kérdezett meg arról a döntésről, hogy korlátozzák az Instagram promócióját, attól tartva, hogy ez sérti a Facebook fő platformját.
Az FTC szerint ez a levélváltás bizonyítja, hogy a Facebook komoly fenyegetésnek érezte az Instagramot saját közösségi médiában szerzett monopóliumára nézvést.
Doug Melamed, a Stanford jogászprofesszora - és aki nem mellesleg a Microsoft ellen 1998-ban folytatott trösztellenes eljárás egyik jogásza volt - szerint az ügy sok érdekes jogi kérdést vet fel. "úgy néz ki, elég komoly ügy, biztosan fontosabb, mint az Egyesült Államok Google elleni pere."
A feldarabolás iránti kérelemmel az FTC tovább megy, mint az amerikai Igazságügy-minisztérium hasonló pere a Google ellen, a minisztérium ugyanis nem javasolt semmilyen megoldást a helyzet megoldására.
A Facebook elleni per abban is különbözik a Google ellenitől, hogy az a keresőóriás partnereivel kötött megállapodásokra koncentrál (ezeket ítéli a minisztérium versenyellenesnek), olyan érveket használva, amelyeket a Microsoft ellen 20 éve is felmerültek.
Az Obama-kormány által jóváhagyott felvásárlásokra fókuszáló megközelítés során az FTC-nek bizonyítania kell, hogy az Instagram és a WhatsApp felvásárlása nélkül a Facebook képtelen lett volna elérni jelenlegi pozícióját a képmegosztó és az üzenetküldő alkalmazások piacán.
Mások viszont úgy érvelnek, hogy a feldarabolás a Facebook felhasználóinak nyújtott szolgáltatása sérülne, egyben az amerikai versenyképesség is csökkenne.
"A cégek és a befektők törvényhozókba vetett bizalma el fog veszni, ha a politikusok meg akarják változtani korábbi döntéseik és újrajátszást akarnak a meccs vége felé" - nyilatkozta az üzleti lapnak Robert Atkinson, egy független think-tnk, az Információtechnológiai és Innovációs Alapítvány elnöke.
Valóban jó kérdés, hogy ha egyszer annak idején már jóváhagyták az amerikai felügyeleti szervek a felvásárlásokat, akkor most miért szedik elő újra? A Wall Street Journal szerint a hivatalnokok azt mondják: lássuk már a fától az erdőt.
"Végrehajtási intézkedéseink nem csupán a felvásárlásokat veszik célba: többéves magatartást támadunk" - írta az FTC szerdán közzétett dokumentumban.
A perek időzítése is fontos: akkor kerülnek sorra, amikor a washingtoni politikai döntéshozók és a Big Tech kapcsolatai hűvössé váltak.
A Facebook hírnevén egyre több folt esett: a nyilvánosságra került adatvédelmi jogsértések, a szolgáltatásaiban terjedő hamis vagy káros tartalmak, a politikai tartalmakkal kapcsolatos magatartása, vagy a közösségi média mindenre kiterjedő (káros) hatása a gyermekkori fejlődéstől a közbeszédig - ez mind megtépázta a techóriás hírnevét.
Az amerikai politikusok, képviselők és szenátorok, pártállástól függetlenül, mind helyeslik a perek megindítását.
Az FTC korábbi elnöke szerint viszont a Biden adminisztráció vélhetően extra nyomást érez majd, hogy helyrehozza jó hírét, miután Obama elnöksége (amikor a most megválasztott elnök alelnök volt) alatt a Big Tech rendkívüli hatalomra tett szert.
Visszavonulni a [fedarabolástól] a per nyilvánvaló céljának olyan egyértelmű elárulása lenne. . . hogy ha valakinél meghátrálásnak, riánkodásnak tekintik, az elveszíti intézményi legitimitását ”- mondta. "A szakítás lehetősége valódi és lehetséges"- teszi hozzá Kovacic.
Adóoptimalizálás, bírságok, gyűlöletkeltő tartalmak, a média ellehetetlenítése
Ez a monopóliumellenes része a Facebook elleni kormányzati lépéseknek, ám ezzel még nincs vége azoknak az ügyeknek, amik tettre sarkallták a kormányokat. A francia kabinetnél (és egyébként a magyar vezetésnél is, de az EU-nál egyaránt) a techóriás által fizetett csekély mértékű adófizetés verte ki a biztosítékot.
Sőt, ahogy november végén írtuk, több kormány van világszerte, amely vagy bevezette, vagy tervezi bevezetni saját digitális szolgáltatási adóját. Ennek hátterében az áll, hogy véleményük szerint a technológiai vállalatok az ott realizált bevételeikhez képest túl kevés adót fizetnek. Ezt úgy érik el, hogy alacsony adókat kínáló államokban mutatják ki a nyereséget, például Írországban könyvelik azt el. Emiatt viszont kibújnak az adófizetés alól azokban az uniós országokban, ahol a tevékenységet valójában folytatják. Ezt szeretnék orvosolni azok az országok, amelyek digitális adó kivetésén dolgoznak.
A magyar piacról a G7 számításai szerint 2018-ban a Google- és Facebook-hirdetések fele után nem fizették meg a reklámadót, így 2,5 milliárd forint maradt a két netes multi zsebében. A GVH pedig tavaly 1,2 milliárd forintos bírságot szabott ki a Facebookra, mert ingyenesként hirdette szolgáltatását nyitóoldalán és Súgóközpontjában.
Problémát jelentett az óriáscégnek, hogy több mint ezer cég, köztük olyan tophirdetők is, mint a Coca-Cola, a Starbucks, a Disney vagy az Unilever is bojkottálta a hirdetéseket a közösségi platformon, mert a Facebook nem tudja számukra garantálni, hogy a hirdetéseik ne jelenhessenek meg valótlanságot állító vagy gyűlöletkeltő posztok mellett.
Van még egy komoly kifogás a Facebook (és a Google) ellen, és ez pedig a médiát érinti. Az ausztrál kormány például rá akarja kényszeríteni a Google-t és a Facebook-ot, hogy fizessen a felületein megjelenő, sajtóorgánumokból átvett hírtartalmakért, amit hírügynökségek azzal hoznak összefüggésbe, hogy a koronavírus okozta járvány miatt csökkentek a sajtóorgánumok reklámbevételei. A két techmamut erre azzal a fenyegetéssel reagált, hogy akkor viszont korlátoznák az Ausztráliában elérhető szolgáltatásaikat: nem tudnának híreket megosztani a Facebookon. Magyar adatok szerint az online hirdetési piac közel 60 százalékát viszi el a két multi, több tízmilliárd forittól fosztva meg a magyar médiacégeket.
Az alábbi videó szépen szemlélteti azt a károkozást, amit a Big Tech cégei okoztak és okoznak a médiának, azaz, hogy a neves amerikai újságírót, Walter Cronkite-ot idézzük, magának a demokráciának:
"A sajtószabadság ugyanis nem pusztán fontos a demokrácia számára, hanem az maga a demokrácia".
