Monopolhelyzetével való visszaéléssel és az online reklámpiac leuralása érdekében a Facebookkal való összejátszással vádolta meg a Google-t tíz republikánus vezetésű amerikai állam, írja a Financial Times.
A techóriás elleni újabb vádat Texas főállamügyésze, Ken Paxton jelentette be szerdán. Paxton arról beszélt, hogy a Google újra és újra felhasználta a monopol-erejét az online reklámok árszabásának kontrollálására, illetve összejátszással befolyásolta a hirdetések aukcióit.
A Yale kutatója, a vád összeállításában résztvevő Dina Srinivasan szerint a Google mind a hirdetések eladóinak mind azok vásárlóinak árul technológiát, ezek mellett pedig az inline reklámok elhelyezéséra használatos platformot is üzemeltet. A vád szerint ezzel megvalósul a piaci összeférhetetlenség, és szükséges valamit leválasztani a Google-ről, mert egyszerre túl sok szerepet tölt be az online reklámok piacán. A Google kezében van az amerikai hirdetők által használt eszközök 90 százaléka, és így, amit a vállalat most művel, az a vád szerint végső soron nem más, mint belsős kereskedés.
Ami a Facebookot illeti, a vád szerint ők egy időben még egy olyan alternatív technológián dolgoztak, mely gyengítette volna a Google szerepét a piacon, és mellyel Mark Zuckerberg cége riválissá léphetett volna elő ezen a területen, ám a Google erre a saját rendszerén belüli, "speciális aukciós hozzáférést" kínált a Facebooknak a reklámpiacon, mire Zuckerbergék el is álltak a saját, eredeti terveiktől, és leálltak a saját rendszer fejlesztésével. További adalék az összejátszáshoz, hogy a vád szerint a két cég megegyezett, hogy a Facebook javára manipulálják az aukciókat.
A Google reakciójában alaptalannak nevezte a vádakat, szerintük a digitális reklámárak folyamatosan csökkentek az elmúlt évtizedben, csak úgy, mint a techológiai háttér költségei. Szerintük a Google által kínált technológiai háttér olcsóbban érhető el, mint az iparági átlag, ami azt jelzi, hogy igenis van verseny a piacon. A Facebook nem kommentálta az ügyet - bár belekeverték őket, de a vádat nem ellenük nyújtották be.
Persze Zuckerbergnek is megvan a maga baja: néhány napja ellenük is benyújtottak egy gigakeresetet, melyben több mint 45 szövetségi tagállam vádolja azzal a közösségimédia-gigászt, hogy illegális módon iktatta ki a riválisait, és korlátozta a piaci versenyt. Nem per ugyan, de mindkét vállalatot érinti az EU új tervezete, mely éves bevételük akár 6 százalékára büntetné a nagy techcégeket, ha nem lépnek fel a náluk megjelenő ártó tartalmak ellen. Úgy tűnik, a nyugati világ most tényleg elszánta magát a big tech megregulázására - a fejleményekről szóló átfogó cikkünk itt olvasható.
