Az új év ugyan árcsökkenéssel indult a hazai kutakon, hiszen mind a gázolaj, mind pedig a benzin ára mérséklődött. Ez ugyanakkor sokkal inkább az európai trend követése volt, a környező országokban ugyanis a korábbi napokban már estek az árak. Mivel az országban ennél jóval nagyobb problémák is vannak és az árak csökkennek, így vélhetőleg nem kezdődik év elején újra a vita az NGM és a benzinkutasok között, hogy miért ilyen drága a hazai üzemanyag. A hazai politika persze előszeretettel tolja a felelősséget a kereskedőkre, miközben az adóterhelés Európában a legmagasabb, hiszen önmagában az áfa is rekorder, amit megfejel a 4,5 százalékos kiskereskedelmi adó.
A Mol ugyan továbbra is exportálhatja az Európában irányadó Brent olajnál valóban olcsóbb orosz olajat, az árkülönbözet nagy részét a költségvetés különadók formájában zsebre teszi. Így hiába harsogja a propaganda a Putyinhoz való végtelen lojalitás előnyeit, ebből a magyar fogyasztók, az autóstársadalom semmit sem érzékel.
Ahogy megjegyeztük bevezetőnkben: az árcsökkenés általános, sőt Európa más országaiban a magyarnál nagyobb mértékű volt. Az Mfor Üzemanyagár-figyelő elemzéséhez szolgáló Weekly Oil Bulletin adatai szerint december utolsó hetében 13 olyan országot találtunk, ahol a magyarországinál alacsonyabb a benzin átlagára. Ez relatív kisebb drágulást jelent, hiszen karácsony előtt még csak 10 ilyen állam volt az EU-ban.
Ráadásul ebből a három országból, ahol a benzin a magyarországinál olcsóbb lett, kettő a régióban található. Így a legutóbbi adatok alapján ismét nálunk lett az egyik legmagasabb a benzin ára. A magyar autósok csak akkor kellene többet fizetnie, ha a hazai kutak helyett Ausztriában vagy Szlovákiában tankolnának.
A gázolaj esetén hasonló folyamatokat láthattunk, csak a végeredmény még elkeserítőbb lett. A Weekly Oil Bulletin adatai szerint az egy héttel korábbi 11 országgal szemben most 14 olyan tagállam volt, ahol az átlagárak alapján olcsóbban lehetett tankolni, mint itthon.
Régiós összevetésben így sikerült majdnem a „csúcson zárni”, hiszen a magyarországinál immár csak az osztrák dízelárak magasabbak. Tekintve, hogy az elszegényedő magyar lakosság fogyasztóerő-paritást tekintve Bulgáriával egy szintre került az utóbbi években, ezekkel az árakkal szembesülni igencsak kiábrándító.
Az olaj legalább padlón van
A nemzetközi piacokon az év első munkanapján az olaj kis mértékben gyengült, a Brent továbbra is 60 dollár körül mozog. Így a következő napokban sem kell áremelkedéstől tartani a magyar autósoknak. Nagy szerencse, hogy tavaly a legnagyobb éves veszteségét könyvelte el a Brent 2020 óta, míg a Mol által vásárolt orosz Ural olaj még ennél is nagyobbat esett, köszönhetően az amerikai és európai szankcióknak, amely miatt Moszkva olajpiaci mozgástere tovább szűkült. A nemzetközi tőzsdéken ugyan az év vége előtt néhány elemző aggódott, hogy Donald Trump venezuelai fellépése, ami megakadályozta az exportot, visszaüthet, ez azonban a gyakorlatban nem igazolódott.
Az általában gyenge gazdasági konjunktúra miatt ugyanis a kereslet elmaradt az előzetesen várt szinttől. Ezzel párhuzamosan pedig mind az OPEC, mind a szervezeten kívüli országok növelték a kitermelésüket, így túlkínálat alakult ki. Az olaj árára tehát mind a keresleti, mind a kínálati oldalról nyomás nehezedett.
Vlagyimir Putyin a jelek szerint továbbra is csak az időt húzza és esze ágában sincs békét kötni az általa indított háborúban. Donald Trump ennek ellenére az elmúlt napokban az ukrán féllel folytatott tárgyalásokat követően optimista hangot ütött meg. Nem elképzelhetetlen az a forgatókönyv, hogy ha Kijev rábólint azokra a feltételekre, amelyek az amerikaiak szerint megfelelőek, akkor akár fegyverszállítmányokkal, akár más adminisztratív eszközökkel addig fokozzák a nyomást, míg Putyin tárgyalóasztalhoz nem ül. Talán ennek is betudható, hogy számos elemző szerint, ha nem is az év elején, de idén tényleg lezárulhat a lassan négy éve tartó vérontás. Ha ez bekövetkezik, az akár további nyomást jelenthet az olajpiacra, persze csak akkor, ha (akár valamilyen ütemterv szerint) feloldják az orosz olajat érintő korlátozásokat.
A kereskedők széles körben arra számítanak, hogy az OPEC+ nem fogja tovább növelni a kvótákat, hanem szünetet tartanak az első negyedévben. Támaszt adhat az év elején a piacnak, hogy a szakértők szerint Kína az első félévben is folytatni fogja a nyersolajkészletek felhalmozását. Így a várakozások szerint további nagy esésre nem kell számítani, de nem lenne meglepő, ha egy ideig az 55-60 dollár közötti sávban mozogna a Brent árfolyama.
Az utóbbi időben is folytatódtak ugyan az orosz olajipari létesítmények elleni ukrán támadások, de a feldolgozott termékek árrése mégis szűkölni kezdett, így az alacsony olajár a benzinkutaknál is érvényesült. Az elemzők ezen a területen sem várnak éles fordulatot.
A fentiek miatt az Mfor Üzemanyagár-figyelő prognózisa szerint a jövő héten sem lesz fordulat a hazai benzinkutakon. Továbbra is lassan lemorzsolódó árakra számítunk, 3-5 forintos csökkenés reális lehet. Így az év végi lemaradását ledolgozhatná a magyar piac és akár az uniós, akár a regionális összevetésben visszakerülnének a magyar árak a korábbi helyükre.
A grafikonok a cikkünk megjelenésekor aktuális adatokat mutatják, ezek azonban később frissülhetnek.
