5p

Novemberben 85 milliárd forintnál is több cash került a forgalomba, így a hó végén összességében már 7200 milliárdot is meghaladta a kint lévő készpénzállomány. S a koronavírus-járvány miatt nincs esélye annak, hogy e növekvő trend megforduljon.

Hiába nyugtatgatott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a két hónapja megjelent közleményében azzal, hogy bár nominálisan nő a készpénzállomány, a dinamika 2018 óta érezhetően lassul. A legfrissebb, ma reggel publikált jegybanki adatok ugyanis ezt nem támasztják alá. Hiszen novemberben 85,2 milliárd forinttal nőtt a forgalomban lévő készpénzállomány, míg októberben 71 milliárddal, szeptemberben pedig csak 21,5 milliárddal.

Egyre több kerül a párnacihába. Fotó: MTI
Egyre több kerül a párnacihába. Fotó: MTI

A hazai készpénzállomány növekedése egyelőre fékezhetetlennek tűnik, sorra dőlnek meg a rekordok, november végén immár 7214 milliárd forint értékű cash forgott a piacon. Összességében pedig 2020-ban már több mint 560 milliárdos a növekmény 2019 végéhez képest.

Forrás: MNB

A magas hazai készpénzállomány egyik oka, hogy miközben a nagy címletek bővülnek, addig a kisebbek használata gyakorlatilag stagnál. További cash-növelő tényezők a történelmi szinten alacsony, gyakorlatilag a nullához közeli betéti kamatok. Korántsem utolsósorban pedig azok az állami intézkedések, amelyek a készpénzhasználat felé terelnek. Ilyen a havi kétszeres ingyenes készpénzfelvétel 150 ezer forint értékhatárig, valamint a pénzügyi tranzakciós illeték.

Ezért is szorgalmazza ez utóbbi két tétel eltörlését a Magyar Bankszövetség – ez is szerepelt abban a 2019 novemberében publikált nyolcpontos csomagban, amely a készpénzhasználat visszaszorítására fogalmazott meg javaslatokat.

Érdemes felidézni, melyek ezek:

  • Készpénzhasználati limit bevezetése az 500 ezer forint feletti, a gazdaság bármely két szereplője közötti tranzakcióknál;
  • Kötelező elektronikus fizetési lehetőség biztosítása online pénztárgépek esetében;
  • Kötelező elektronikus fizetési lehetőség biztosítása, amennyiben a kereskedő árbevétele meghalad egy bizonyos szintet;
  • A pénzügyi tranzakciós illeték kivezetése, ösztönözve a banki csomagárazás elterjedését;
  • A díjmentes havi kétszeri készpénzfelvétel eltörlése vagy az összeghatár 50 ezer forintra csökkentése;
  • Sárga csekk fizetése során az elektronikus fizetések előnyben részesítése a készpénzzel szemben;
  • Az állam, az önkormányzatok és a magánszemélyek közötti pénzmozgás elektronikus irányba való terelése;
  • A fekete- és szürkegazdaságban keletkezett megtakarítási készpénzállomány számlapénzzé tételét támogató amnesztia támogatása

Ezek segítségével a Bankszövetség számítása szerint összességében a bruttó hazai termék (GDP) 1,7 százalékának megfelelő összeget, azaz mintegy 700 milliárd forintot lehetne megtakarítani.

Ám a nyolc pontból eddig mindössze egyet szívlelt meg a kormány: a nyáron elfogadott törvény előírása szerint az online kasszát használó kereskedők 2021 januárjától kötelesek mindenhol biztosítani legalább egy, nem készpénzes fizetési lehetőséget. Ez lehet kártyás vagy azonnali átutalásra épülő (például QR-kódos) fizetés, esetleg más megoldás. (Természetesen a fogyasztó dolga eldönteni, melyikkel él, azaz milyen módon fizet.) 

Igaz, a minap úgy tűnt, még ez a vívmány is veszélybe kerülhet, miután a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ) bejelentette, kezdeményezni fogja a január elsejei határidő módosítását, amennyiben a plázák és a kisebb boltok korlátozott nyitva tartásra vagy bezárásra kényszerülnének. Arra való hivatkozással, hogy a járványhelyzet miatt a kereskedőknek nem maradt elég idejük a felkészülésre.

Ám e remény csak néhány óráig élt, miután a gazdaságvédelmi operatív törzs nemhogy enyhített, hanem éppen ellenkezőleg: megerősítette, ott, ahol elektronikus pénztárgép működik, 2021. január 1-jétől mindenképpen lehetővé válik az elektronikus fizetés is. Ez Varga Mihály szerint további 50-60 ezer új elfogadóhelyet jelent és több tízmilliárd forinttal csökkentheti a készpénzhasználatot. Vagyis még a tizedével sem annyival, mint amennyivel a Bankszövetség javaslataival lehetne.

Amúgy egyesek Varga Mihálynak a gazdaságvédelmi operatív törzs ominózus ülését megelőző facebookos videós üzenetéből azt is kiolvasták, hogy esetleg a pénzügyi tranzakciós illetéket és a havi kétszeri ingyenes készpénzfelvétel lehetőségét is eltörli a kormány, vagy legalábbis megfontolja azt. Ám ez szóba sem került. Ezt a pénzügyminiszter a Világgazdaságnak azzal magyarázta, hogy most olyan felvetéseket támogattak, amelyek érdemi idő- és költségcsökkentést eredményeznek a lakossági és a vállalati banki ügyfelek számára, méghozzá úgy, hogy azok sem a költségvetésnek, sem a bankrendszernek nem okoznának extra terheket.

Illetve – tehetjük hozzá – a központi büdzsének bevételkiesést. Hiszen csupán a tranzakciós illeték évente jelentős összeggel, az idén például – az előirányzat szerint – 226 milliárd forinttal gazdagítja a költségvetést. Igaz, a Bankszövetség számításai szerint ennek lakossági része 50-60 milliárd, az átutalások után pedig a becsléseik szerint 12-14 milliárdnyi tranzakciós illeték folyhat be. Márpedig a bankok a magánszemélyek e terheinek megszüntetésével is kiegyezne, ellenkező esetben ugyanis félő, hogy – amint a Bankszövetség korábbi elnöke laptársunknak fogalmazott – ha e terhelés egy ennyire gyorsan globalizálódó világban megmarad, akkor azzal arra ösztönzik a hazai ügyfeleket, hogy ne a magyar pénzpiacon bonyolítsák le az ügyeleteiket.

Más kérdés, hogy ugyanakkor az is világos, a mostani helyzetben, amikor a költségvetés a Covid miatt jelentős, az idén akár 8-9, de jövőre is még 6,5 százalékos GDP-arányos hiánnyal nézhet szembe, minden fillérre szükség van.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!