<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
7p

Nyerhet-e az ellenzék a 2022-es választáson, kaphat-e újabb kétharmadot a Fidesz? Ki lehet Orbán Viktor utóda?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Giró-Szász András volt kormányszóvivővel, politikai elemzővel - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2021. október 28. 16:00

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!



			
		
		


		
		

Akár ez is kiolvasható Varga Mihály hétfő reggeli facebookos videójából, miszerint a kedden ülésező gazdasági operatív törzs a rekordokat döntögető készpénzhasználat visszaszorítását és a pénzügyek olcsóbbá tételét eredményező intézkedéseket hozhat. Kétséges azonban, vajon pont most, amikor a gazdaság visszaesése miatt az államháztartás hiánya rég nem látott méreteket ölt, mondana le a kormány egy legalább több tízmilliárdos bevételi forrásról.

Nagy titok övezi, hogy pontosan miről is lesz szó a gazdasági operatív törzs keddi ülésén. Varga Mihály facebookos videójában annyit mondott, olyan további intézkedésekről döntenek, amelyek szerinte a pénzügyek intézését gyorsítják és remélhetőleg olcsóbbá teszik, s amellyel nemcsak a gazdaság újraindulását, hanem a járvány elleni védekezést is támogatják majd. Hozzátéve: a kevesebb készpénz-használat, az online ügyintézés erősítése ugyanis kevesebb személyes kontaktust jelent. 

Elérkezett az idő a készpénzcunami megállítására? Fotó: depositphotosElérkezett az idő a készpénzcunami megállítására? Fotó: depositphotos

Ám e témában szakmai szempontból kompetens két intézménynél, a Magyar Nemzeti Banknál (MNB) és a hazai kereskedelmi bankok érdekképviseletét ellátó Magyar Bankszövetségnél lapunk hétfő kora délutáni megkeresésekor azt válaszolták: nem kaptak meghívót a gazdasági operatív törzs keddi ülésére, így arról sem tudnak, miről lesz szó pontosan a pénzügyminiszter által megjelölt témakörön belül.

Így csak következtethetünk arra, hogy a kormány szeretne kezdeni valamit azzal, hogy a forgalomban lévő hazai készpénzállomány évek óta kitartóan növekszik, s október végén már megközelítette a 7130 milliárd forintot.

A folyamat érzékeltetésére idézzünk fel néhány, az MNB-től származó adatot, amelyekre a készpénzhasználattal rendszeresen foglalkozó korábbi cikkeinkben már felhívtuk a figyelmet, legutóbb ebben. Eszerint a hazai cash mértéke 2007 végén még 2 ezer milliárd forintot tett ki, csaknem tizenhárom év alatt tehát több mint három és félszeresére nőtt. Az is elgondolkodtató adat, hogy míg a forgalomban lévő készpénz 2007-ben a bruttó hazai termék (GDP) 9 százalékát érte el, addig 2019 végén már a 15 százalékát, s az idén várható gazdasági visszaesés – mely mértékét Varga egy október végi konferencián 6-6,5 százalékra tette – miatt is ez arány még tovább, akár 17 százalékra emelkedhet. Friss európai uniós adatok nincsenek, de 2017 végén Magyarországnál magasabb GDP-arányos készpénzállománnyal a 28 tagállom között csak Görögország, Lettország, Litvánia, Portugália és Szlovákia rendelkezett. Szakértők szerint azóta ez a helyzet nemigen változhatott.

Igaz, az MNB néhány hete arra hívta fel a figyelmet, hogy ennek a több mint 7 ezer milliárdnak csak az egyharmada, azaz mintegy 2300-2400 milliárd van „kint a piacon”, azaz cserél gazdát, amikor fizetünk vele, a többi megtakarításban szunnyad, ez is jelentős összeg.

De miért is olyan rossz, ha úszunk a készpénzben? Mindenekelőtt azért, mert a készpénzállomány fenntartása nem olcsó mulatság, sok kiadással jár. Gondoljunk csak arra, hogy le kell gyártani a készpénzt, aztán a szigorú biztonsági feltételek mellett szállítani. S akkor még nem beszéltünk arról, hogy kamattól, hozamtól esünk el, ha a párnacihában vagy a befőttesüvegben tartjuk a cash-t – más kérdés, hogy jelenleg, a nulla közeli betéti kamatok korában maximum a sztár-állampapír MÁP Plusz öt éven át átlagban évi közel 5 százalékos kamatától való lemondás lehet érzékeny veszteség.

A Pénzügyminisztérium (PM) 2019 nyarán mintegy 400-450 milliárd forintra tette azt az összeget, amennyibe kerül évente az országnak az óriási készpénzállomány fenntartása.

Nem csoda tehát, ha a pénzügyi tárca vezetője a készpénzforgalom visszaszorítását fontos teendőként viszi be a gazdasági operatív törzs ülésére. Kérdés, miért várt ezzel egy évet. Hiszen kereken tizenkét hónappal ezelőtt fogalmazta meg a Magyar Bankszövetség nyolc pontos javaslatát ugyanezen célt szem előtt tartva. Emlékeztetőül ezek a következők:

1. Készpénzhasználati limit bevezetése az 500 ezer forint feletti, a gazdaság bármely két szereplője közötti tranzakcióknál;

2. Kötelező elektronikus fizetési lehetőség biztosítása online pénztárgépek esetében;

3. Kötelező elektronikus fizetési lehetőség biztosítása, amennyiben a kereskedő árbevétele meghalad egy bizonyos szintet;

4. A pénzügyi tranzakciós illeték kivezetése, ösztönözve a banki csomagárazás elterjedését;

5. A díjmentes havi kétszeri készpénzfelvétel eltörlése vagy az összeghatár 50 ezer forintra csökkentése;

6. Sárga csekk fizetése során az elektronikus fizetések előnyben részesítése a készpénzzel szemben;

7. Az állam, az önkormányzatok és a magánszemélyek közötti pénzmozgás elektronikus irányba való terelése;

8. A fekete- és szürkegazdaságban keletkezett megtakarítási készpénzállomány számlapénzzé tételét támogató amnesztia támogatása. 

E 8 pontból mindössze egyet, nevezetesen a 2. számút fogadta meg a kormány. Igaz, az sem lépett még hatályba, de 2021. január 1-jétől legalább megvalósul, hogy az online kasszát használó kereskedők kötelesek lesznek mindenhol biztosítani az elektronikus fizetés lehetőségét.

A 2021. évi központi költségvetésről a parlament által elfogadott törvény úgy szól, hogy a boltosokon kívül a vendéglátóhely, vagy a szálláshelyet nyújtó vállalkozás 2021. január 1-jétől köteles a fogyasztó számára legalább egy, nem készpénzes fizetési lehetőséget biztosítani. Ez lehet kártyás fizetés, azonnali átutalásra épülő (például QR-kódos) fizetés, vagy más egyéb megoldás. Természetesen a fogyasztó dolga eldönteni, milyen módon fizet, készpénzzel, vagy bankkártyával.

Pedig amennyiben a másik hét pontot is magáévá tenné a kabinet, akkor – a Bankszövetség számításai szerint – összességében a GDP közel 2 százalékának megfelelő összeget, azaz mintegy 700 milliárd forintot lehetne megtakarítani. Ez még így is csak a most publikált október végi cash-összeg egytizede, viszont több, mint amennyire a PM saccolta a készpénzállomány fenntartásának országos költségét. Nem is beszélve arról, hogy a készpénz virtuális formákba való beterelése reményt adhatna a fekete- és szürkegazdaság mérséklésére.

S mikor alkalmasabb az idő a fenti javaslatok megvalósítására, mint a mostani járványidőszak, amikor az emberek már csak az egészségük megóvása érdekében is kerülik a személyes kontaktust, így vélhetően a fizetést is szívesebben bonyolítanák le érintés nélkül, online.

Mivel a Bankszövetség egy éve a tartósan alacsony betéti kamatok, valamint a fekete- és szürkegazdaság mellett a 150 ezer forintig havonta kétszer ingyenes bankkártyás készpénzfelvétellel és a tranzakciós illetékkel magyarázta a készpénzállomány magas arányát, kézenfekvőnek tűnik, hogy ha a kormány ez utóbbit radikálisan csökkenteni szeretné, akkor a fenti két előírást kellene eltörölnie.

Csakhogy a mostani időpont, amikor a koronavírus-járvány miatt a gazdaság a 2008-as válságot idéző mértékben esik vissza, s az államháztartás hiánya is kiugró lesz, aligha alkalmas. Például a tranzakciós illeték eltörlésére, amely az idén 226 milliárd forintos bevételt hozhat a központi büdzsének. 2021-re ugyan kisebb, de még mindig 218,8 milliárd a terv a 2021. évi költségvetés szerint. Ebből „csak” mintegy 60 milliárd folyik be a lakossági tranzakciók után, ami azért lényeges, mert a Bankszövetség már azzal is kiegyezne, ha ezt törölné el a kormány.

Sok reményre azonban nem ad okot, hogy a 2021-es költségvetési törvény mellékleteként benyújtott, 2024-ig szóló középtávú kitekintésből kiderül, az utalásokra, a készpénzes tranzakciókra kivetett 3, illetve 6 ezrelékes (tranzakciónként maximum 6 ezer forintos) sarcról a következő öt évben sem mondana le a kormány. Márpedig a bankok alapvetően e két tétel – 150 ezer forintos ingyenes készpénzfelvétel, tranzakciós illeték – megszüntetéséhez kötik a pénzügyek olcsóbbá tételét, amelyet a pénzügyminiszter a facebookos videójában célként megfogalmazott.

Frissítés: 14:15

Varga Mihály kora délután közölte is a gazdasági operatív törzs döntéseit. Ez alapján egy hatpontos intézkedéscsomag született meg. A részletekről itt olvashat.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.