Brutális – így jellemezte kereken egy hónapja Csányi Péter, az OTP Bank ügyvezető igazgatója, Csányi Sándor banki elnök-vezérigazgató fia a hazai készpénzállomány növekedését a portfolio.hu-nak adott interjújában. Mindezt annak kapcsán mondta, hogy az idei év első kilenc hónapjában 400 milliárd forinttal nőtt a forgalomban lévő cash, mely következtében az szeptember végén átlépte a lélektaninak számító 7 ezer milliárd forintos határt.
A koronavírus-járvány ellenére, amelynek pont az ellenkező hatást kellett volna kiváltania – gondolhatnánk. Hiszen különösen március közepétől május közepéig sokan az otthonukba szorultak, emiatt a fizetéseiket egyre nagyobb arányban bonyolították elektronikusan, bankkártyával, mobillal vagy átutalással, már csak egészségügyi célzatú elővigyázatosságból.
Mégis nőttön nőtt a készpénzállomány. E tendencia megállítására szorgalmazott Csányi Péter azonnali lépéseket. Intézkedési terv helyett azonban az MNB egy közleménnyel válaszolt. Abban azt írták, „a jegybank fontosnak tartja tájékoztatni az OTP vezetését a hazai készpénzállományra, és fizetési szokásokra vonatkozó, legfontosabb tényeken alapuló álláspontjáról, amelyek rávilágítanak, hogy nincs szükség a készpénzállományt érintő beavatkozásra.”
Álláspontjukat azzal támasztották alá, hogy bár 2020 márciusában, a járványügyi veszélyhelyzet elrendelését követően a készpénzállomány átmenetileg 250 milliárd forinttal növekedett, azt követően, áprilisban és májusban az MNB szerint gyorsan korrigálódott. Nyáron pedig a cash-kereslet normalizálódott, kis mértékben a megelőző évek átlaga alatt maradt. S a nemzetközi összehasonlításban sem tekinthető magasnak a hazai készpénzkészlet mintegy 6,2 százalékos első nyolc havi gyarapodásának aránya – ugyanez a mutató csak Csehországban alacsonyabb, 5,9 százalékos, Lengyelországban viszont 26,2, az eurózónában 7, az Egyesült Államokban közel 12 százalékos mértékű volt az emelkedés.
Az MNB érvelésének talán legérdekesebb – és eddig a nyilvánosság előtt kevésbé ismertté vált – pontja, hogy a készpénzállománynak csak kisebb, mintegy harmadát kitevő része szolgál a hétköznapi vásárlások alkalmával tranzakciós célokat, a nagyobbik hányada egyértelműen megtakarítási, felhalmozási keresletet elégít ki. Ebből ugyanis az következik, hogy a készpénzállomány csak papíron ilyen magas, miután annak csak a kisebbik része van kint valójában a „piacon”.
Ezt figyelembe véve érdemes nézni a jegybank ma publikált adatát, miszerint októberben további 71 milliárd forintnyi készpénz került a forgalomba, így az október végén már megközelítette a 7130 milliárdot.
A 2018. október és 2020. október közötti készpénzállomány-változások összetétele (milliárd forint). Forrás: MNB
A jegybank egyébként az egy hónappal ezelőtti közleményében arra is rámutatott, hogy bár nominálisan valóban nő a készpénzállomány, a dinamika 2018 óta érezhetően lassul. S ha minden igaz, akkor 2021. január 1-jétől további fékeződésre kerülhet sor. A jövő év elejétől lép hatályba ugyanis az a rendelkezés, miszerint az online kasszával rendelkező kereskedőknek legalább egy elektronikus fizetési lehetőséget kell biztosítaniuk. Kérdés, mi lesz a magyarázat, ha esetleg azt követően is tovább emelkedik a készpénzállomány.
