Idén 55 fővel és 800 milliós büdzsével startolt el a Kásler Miklósék által gründölt Magyarságkutató Intézet, melynek a jövő évi költségvetésben 1,37 milliárdot biztosítanak a működésre. Az emberi erőforrások miniszter az intézmény létjogosultságát leginkább az őstörténet megújításával támasztotta alá. Bár egyelőre láthatatlanul működik az intézet, költségvetési forrásból gazdálkodó közintézményről lévén szó, a működéssel kapcsolatban jogos elvárás az átlathatóság, a közérdekű adatok közzététele.
"Mivel más kormányzati fantomintézetekhez hasonlóan ez a szervezet sem osztott meg semmiféle közérdekű adatot a működésről, atadigénylésben kértük a törvény szerint nyilvános adatait" - írja Facebook-bejegyzésében a K-Monitor. A kapott tájékoztatás szerint az elmúlt több, mint fél év alatt nem adott ki nyilvános kiadványt az intézet, viszont az adatigénylésnek köszönhetően a közérdekű adatok egy részét közzétette a honlapján. Egészen pontosan az 5 millió forint feletti szerződések listáját, valamint a foglalkoztatottakra és juttatásokra vonatkozó adatokat.
Utóbbi szerint június végén az indulással megegyező, 55 fős létszámmal működött az intézet, akik számára majdnem 75 millió forintot fizettek ki a törvény szerinti illetmény és munkabér gyanánt. (Az ugyanakkor nem egyértelmű a dokumentum alapján, hogy ez az összeg a teljes munkaerőköltséget fedezte-e - tehát a bruttó bért és a munkaadói járulékokat -, vagy csak a dolgozóknak adott bruttó béreket.) Mivel ez az összeg a teljesített kifizetéseket tartalmazza, 5 havi fizetést fedezhetett a majdnem 75 millió forint.
Ha ezt az összeget leosztjuk az alkalmazottak és a kifizetett hónapok között, akkor kiderült, hogy
a Magyarságkutató Intézetnél az átlagfizetés bruttó 272 025 forint volt az indulás első félévében.
Igaz, ez nem medián, tehát a tényleges fizetések nagyon széles skálán mozoghatnak. Mindenesetre ez még az országos átlagtól is jócskán elmaradó bér, hiszen a Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi, első négy hónapra vonatkozó adata szerint Magyarországon az alkalmazottak átlag 356 909 forintot vihettek haza. Az intézet esetében számolt átlag viszont ettől közel 85 ezer forinttal marad el.
Béren kívüli juttatás kifizetése nem volt a szóban forgó időszakban, költségtérítésként, támogatásként pedig 890 926 forintot fizettek ki. A vezetők - nem tudjuk pontosan hány alkalmazott van ide sorolva - 8 750 000 forintos fizetést kaptak az első félévben összesen.
17 notebookot és 50 PC-t vettek
A szerződéslistát végignézve az látszik, hogy az intézet egyelőre az induláshoz szükséges alapdolgokra költött 5 millió forintnál többet, a lista összesítése után nettó 86,2 milliós kiadást látszik. A legtöbbet az Úri utcai épület felújítására fordítottak, pont a közbeszerzési értékhatár, 25 millió forintot majdnem elérő összeget, 24,9 milliót, melyet a Nyír Építész Bau Kft.-nek fizettek ki. Jelentős kiadást jelentett az informatikai rendszer bevezetése, valamivel több mint 16 milliót.
Vettek még bútorokat is, majdnem 7 millióért a Telmex-Nowy Styl Zrt.-től, a Porsche Lízing és Szolgáltató Kft.-től vettek gépjárművet, 5,8 millióért. Az arculatot Tóth Mihály egyéni vállalkozó tervezte meg nettó 6 millióért. Ezen kívül számítógépeket és laptopokat is beszereztek. Vettek
- 17 notebookot nettó 7,8 millió forintért,
- és összesen 61 darab monitort és 50 PC-t, ami 18,6 millió forintjába került az intézetnek.
