Nem vetített előre túl szívderítő képet a hazai építőipar alakulásáról Lázár János építési és közlekedési miniszter lapcsoportunk múltheti, Klasszis Klub Live! rendezvényén. Márpedig ha a szakminiszter félelmei beigazolódnak, akkor könnyen lehet, hogy már most dől a 2024-es költségvetés tervezésekor a jövő évre becsült 4 százalékos gazdasági növekedés.
Lázár János a múlt szerdai rendezvényünkön egyrészt arra hívta fel a figyelmet, hogy míg a Közbeszerzési Értesítőben tavaly ilyenkor megjelent körülbelül 1300 milliárd forintnyi felhívás, addig most csak 300 milliárdnyi, és ez szerinte érdemben fogja befolyásolni a GDP-t. A tárcavezető azonban az állami megrendelések visszaesésénél is nagyobb veszélynek nevezte, hogy a magánszektorban is megtorpantak a megrendelések, a lakás- és irodaépítés, valamint a vállalati beruházások, ami nem független attól, hogy a brutális kamatok miatt a hitelezés is visszaesett.
„Ez együtt semmi jót nem jelent”
– jelentette ki Lázár János a Klasszis Klub Live!-on.
Az építőipar válságát a múlt héten közzétett statisztikai adatok is alátámasztják. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tájékoztatása szerint áprilisban éves szinten 3,2 százalékos visszaesés volt a szektorban, ám a jövő sem biztató: az új szerződések volumene 37,5, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 33,0, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 42,3 százalékkal visszaesett a 2022. áprilisi bázishoz képest, míg a meglévő szerződésállomány volumene 27,5, ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 4,3, az egyéb építményekre vonatkozóké 41,2 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál.
Ugyanerre a veszélyre hívja fel a figyelmet a 2024-es büdzsével kapcsolatban a Költségvetési Tanács véleménye is. Mit arról lapunk is beszámolt, a dokumentum számos más tényező mellett arra is rámutat, a 4 százalékos növekedésben jelentős kockázatot jelent, hogy
az állami kiadások reálértékben jelentős visszaesését tudják-e kompenzálni a magánszektor beruházásai.
Nem jelentéktelen tételről van szó, ha úgy tetszik, akkor az építőipar a magyar gazdaság egyik húzóágazata. Ezt támasztja alá a KSH hosszú távú idősora is, mely szerint a szektor a bruttó hazai össztermék (GDP) 5-6 százalékát teszi ki, összege 2021-ben meghaladta az 5300 milliárd forintot.
Erre a kockázatra kérdezett rá lapunk a hétfő délelőtti Kormányinfón. Válaszában Gulyás Gergely elismerte, hogy csökkentek az ágazat kapacitásai mind az állami, mind a magánszektorban. A kancelláriaminiszter ugyanakkor annak a reményének adott hangot, hogy jövőre a vállalati megrendelések növekedésnek indulnak, hozzátette, az állami megrendelések várhatóan csak 2025-ben lesznek képesek fellendülni.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter elismerte: valóban érzékenyen érinti a szektor a gazdasági növekedés mértékét, de úgy vélte, ha az idei év második felében elindul a növekedés, akkor az alacsony bázis miatt 2024 első két negyedévének gazdasági növekedése „kifejezetten magas lesz”, és – mint fogalmazott –
„a Pénzügyminisztérium számítási alapján a 4 százalék így is reális”.
A miniszter megjegyezte, a tervezés a koronavírus-járvány kitörése óta „ugyanúgy nem biztosítható Magyarországon, mint ahogy Európa más országaiban sem”. Gulyás Gergely rámutatott,
„ma ezerszer több a kétség, a kockázat, az árakban bekövetkező változás, a gazdaságra gyakorolt hatása azoknak a döntően háborúból következő gazdasági hatásoknak, ami miatt a költségvetési tervezés lényegesen nehezebb, mint bármikor korábban”.
El is ismerte, a kockázat ma lényegesen magasabb, mint három vagy akár hét évvel ezelőtt.
