A szakszervezetek 2022. február 24-én kapták kézhez a sztrájkügyekben illetékes Fővárosi Törvényszék végzését, mely szerint a szakszervezetek, illetve a kormány kérelmét is elutasították. A bíróság végzéséből és az azzal együtt megküldött ellenkérelemből kiderült, a kormányoldal a korábbi nemperes eljáráshoz hasonlóan ismét kérte a sztrájkkövetelések jogellenességének megállapítását. Ezt a kérelmet a bíróság elutasította.
A szakszervezetek február elején benyújtották a márciusi sztrájk alatti még elégséges szolgáltatásról szóló ajánlatukat a kormánynak, amelyről nem volt hajlandó egyeztetni, mondván, erről időközben kormányrendeletet alkotott. A szakszervezetek a sztrájktörvény rendelkezései alapján bírósághoz fordultak, mivel a sztrájktörvény előírja, hogy megállapodás hiánya esetén nemperes eljárásban kell dönteni a két fél ajánlata közül.
Tekintettel arra, hogy a kormányoldal az egyeztetéseken nem terjesztett elő ellenajánlatot, a szakszervezetek ezt nem ismerhették meg, de azt sem, hogy a bíróságnak milyen tartalmú ellenkérelmet nyújtottak be. Különös pikantériája az ügynek, hogy a kormány viszontkérelme alapján a szakszervezeteknek is biztosítani kellett volna a lehetőséget észrevételeik megtételére, ám az elsőfokú bíróság a kérelmezők álláspontjának ismerete nélkül döntött ebben a kérdésben. Ez a „Hallgattassék meg a másik fél” ősi, római jogi alapelvének sérelmét jelenti.
A Fővárosi Törvényszék nem tartotta indokoltnak a bírói kezdeményezésre történő egyedi normakontroll eljárás indítását. A 36/2022. (II. 11.) Korm. rendeletben foglaltakat tekinti fő szabálynak, és pusztán azon az alapon, hogy veszélyhelyzetben (járványban) született a rendelet, anélkül, hogy tartalmilag vizsgálta volna, nem tartotta Alaptörvénybe ütközőnek.
A szakszervezetek fenntartják álláspontjukat: a kormányrendelet, amelyet a kormány a felhatalmazási törvény mögé bújva hozott, alaptörvény-ellenes. A veszélyhelyzettel semmiféle összefüggésben nem lévő rendeleti korlátozás kiüresíti, a külvilág számára észrevehetetlenné tenné a sztrájkot, ráadásul olyan feltételeket szab, amelyek a mindennapokban sem betarthatók a többi közt éppen a szakemberhiány miatt, amelynek enyhítésére a sztrájkkövetelések irányulnak. Emiatt az elsőfokú végzést a szakszervezetek rövid úton megfellebbezik.
Az elsőfokon meghozott bírósági végzés ugyanakkor megerősítette: az Alkotmánybíróság jogosult a rendelet alaptörvény-ellenességének megállapítására. A szakszervezetek a napokban alkotmányjogi panasszal fordultak az Alkotmánybírósághoz. Az erről szóló kérelmet dr. Schiffer András ügyvéd nyújtotta be.
Az eddig történtek is mutatják, hogy ma Magyarországon milyen mértékben lehetetlenült el a sztrájkjog mint alapjog gyakorlása, amelyet még inkább alátámaszt az országos polgári engedetlenségi mozgalom - olvasható a PSZ és a PDSZ lapunkhoz eljuttatott közleményében. Azt írják, most már nemcsak a gyermekek, a tanulók jövőjét meghatározó, mindenki számára elérhető, használható tudást biztosító közoktatás feltételeinek megteremtése a cél, hanem az alapvető munkavállalói jogok és az érdekérvényesítés jogszerű eszközeinek, a sztrájkjog és az érdekegyeztetés helyreállítása is.
