Abban az elemzők között nincs vita, hogy a magyar gazdaságot közvetlenül és közvetve is érintik az amerikai vámok. Az EU-ra kivetett általános 20 százalékos tarifa mellett elsősorban az autógyártókat érintő teher okoz majd gondot a magyar gazdaság számára. Utóbbi miatt azok az ipari központok, ahol a hazai járműgyártás koncentrálódik, komoly kihívásokkal nézhetnek szembe. Előzetesen is arra lehetett számítani, hogy a Magyarországon működő vállalatok közül az Audi az egyik nagy vesztese lehet az amerikai intézkedéseknek, ezt bizonyos fokig a társaság pénteki közleménye meg is erősítette.
Fotó: Audi Hungária
Az Audi Hungária ugyanis azt jelezte, hogy érinti a vállalatot a Donald Trump által az importautókra kivetett 25 százalékos vám, hiszen a járműgyártás egy részét az Egyesült Államokban értékesítik, illetve a Győrben gyártott motorok egy részét is olyan autókba építik be, amelyeket a Volkswagen konszern az Egyesült Államokba szállít. A győri üzem a világ egyik legnagyobb motorgyára, tavaly 1,5 millió motort állítottak itt elő, amelyeket különböző piacokra szállítottak. De a győri üzem által gyártott Audi Q3 modellek körülbelül 20 százaléka is az Egyesült Államokba kerül, ami a tavalyi 163 ezer darabos össztermelésből mintegy 33 ezer járművet jelent.
Ezek után nem meglepő a győri polgármester segélykiáltása, aki szerint az Audi problémái a városra is kivetülnek. Pintér Bence levélben kérte Szijjártó Péter segítségét, a miniszter erős amerikai kapcsolataira és győri kötődésére hivatkozva. A városvezető szeretné, ha a külgazdasági és külügyminiszter egyrészt tárgyalásokat kezdene amerikai kollégáival az autóipart sújtó 25 százalékos vámok európai léptékű visszavonásáról. Másrészt a magas hozzáadott értékű termelést folytató amerikai vállalatokat bírna rá győri beruházásokra.
Hogy a magyar kormány mennyire tud a Trump-adminisztrációra hatni, az erősen kérdéses. Talán üzenetértéke van annak, hogy a külügyminiszter az eddigi megszólalásaiban nem arról beszélt, hogy tárgyalásokat kezdenek (vagy már folytatnak) az amerikai féllel, hanem az Európai Bizottságot (EB) tette felelőssé a kialakult helyzetért. Szerinte ugyanis az uniós szervnek lett volna lehetősége tárgyalásos úton rendezni a kérdést – igaz, ezt az EB azóta cáfolta, jelezve, hogy számos egyeztetés zajlott az amerikai féllel, amely ennek ellenére vetette ki a vámokat.
Korábban Orbán Viktor is beszélt arról, hogy létrejöhet Magyarország és az Egyesült Államok között olyan megállapodás, amely gazdasági előnyökkel járhat, ám az elmúlt néhány hétben semmi konkrétum nem hangzott el erről. Így a legvalószínűbb az, hogy a magyar kormány „sodródik az eseményekkel” és nem tud különutas eredményeket elérni.
Visszavetheti a magyar GDP-t
Tekintve, hogy a hazai gazdaságnak még mindig az egyik legfontosabb ágazata az autógyártás és az export szempontjából is kritikus szerepe van, az amerikai vámok negatív hatással lesznek a magyar gazdaságra. A magyarországi üzemek nemcsak az európai piacokat szolgálják ki – ahogy az az Audi közleményéből is kiderül –, hanem járműveket és alkatrészeket is exportálnak az Egyesült Államokba. 2023-ban Magyarország járműipari exportja az Egyesült Államokba megközelítőleg 3,2 milliárd eurót tett ki, ami a GDP mintegy 1,6 százalékát tette ki.
Ez ugyanakkor várhatóan nem fog egy az egyben kiesni, már csak azért sem, mert vannak a világnak olyan régiói, amelyek az EU-nál magasabb vámterhet kapnak a nyakukba, így összességében a magyar termékek versenyképessége megmarad. Ugyanakkor az elemzők által várt vámok miatti drágulás a kereslet visszaesésével jár majd, tehát a magyar GDP-ben is visszaköszön. Az első becslések meglehetősen széles sávban mozognak, a néhány tizedszázalékos visszaeséstől az 1 százalék feletti GDP-csökkenésig szórnak az előrejelzések, a medián fél százalék körül van. Ugyanakkor a a múlt héten megszólaló elemzők hozzáteszik, hogy ez az autóipari hatásokra vonatkozik, a másodlagos hatások vagy a további következmények becslése nagyon nehéz, ezeket a következő hónapok folyamatai és adatai alapján lehet majd megtenni.
Azt is érdemes megemlíteni, hogy a vámokkal kapcsolatos információk a fősodorban lévő médiában is megjelennek, ez pedig a lakosság hangulatára, végső soron pedig a fogyasztásra is hatással lehet. Ugyan tavaly a kiskereskedelmi forgalom növekedett, ám annak mértéke elmaradt a magyar kormány előzetes várakozásától, ami mind a GDP-ben, mind pedig a költségvetési bevételek (tervezethez képesti) elmaradásában tükröződött. Ha a magyar fogyasztók az esetlegesen növekvő munkanélküliség, vagy éppen csak a bizonytalan helyzet miatt többet fognak megtakarítani és kevesebbet költeni, akkor annak további gazdasági hatása lesz.
A szlovákok még nagyobb bajba kerülhetnek
Érdekesség, hogy Donald Trump az autóipari vámok kapcsán jellemzően a német gyártók túlsúlyáról beszélt, miközben két ázsiai ország, Japán és Korea is sokkal erősebb pozíciókkal rendelkezik az amerikai piacon, mint az EU. GDP-arányosan mégis az egyik európai ország, Szlovákia járhat a legrosszabbul az amerikai intézkedések hatására. A szakértők szerint ugyanis északi szomszédunk – amely számos autógyárnak ad otthont – azért is a legkiszolgáltatottabb, mert az ottani termelés egy érdemi része közvetlenül az amerikai piacra kerül. A sajtóban gyakran Európa Detroitjának nevezett térség révén Szlovákia fejenként több autót gyárt, mint a világ bármely más országa. Talán nem meglepő ezek után, hogy a mindössze 5,4 millió lakosú országban közvetve az ágazat több mint 250 ezer embert foglalkoztat.
Ugyan Donald Trump azt hangoztatja, hogy a cégek létesítsenek amerikai gyárakat és akkor mentesülnek a vámok alól, ez sok szempontból sem egyszerű. Ha a szándék meglenne, az ellátási láncok globalizációja miatt a termelést akkor sem lehet egyik napról a másikra újratervezni és átirányítani. Erre egyébként nagyon jó példa volt a szektort a Covid után sújtó chiphiány, amelynek megoldásához másfél év kellett. A gyárak áttelepítése is a szakértői becslések szerint 18-24 hónapos intervallumban reális. Ugyanakkor ez még nem minden, hiszen például Szlovákiában nagyszámú, az amerikai vagy a német bérszínvonalnál jóval olcsóbb képzett munkaerő áll rendelkezésre. A gyárak áttelepítése az Egyesült Államokba tehát a vámok miatt ugyan kedvező, ám a munkaerőköltség szempontjából hátrányos a vállaltok számára. Tekintve, hogy a Trump-adminisztráció igen határozottan lépett fel az illegális migráció ellen, nemcsak a bűnözőket, hanem az egyébként dolgozó és rendezett viszonyok között élőket is kitoloncolva, számos helyen jelent már most is kihívást a munkaerő biztosítása. Így korántsem biztos, hogy a gyártás tömeges repatriálása esetén a vállalatok találnának-e elegendő embert, ha pedig az autóipar ezt megoldja, akkor az esetleg milyen más szektor elől szívná el a munkaerőt.
Persze a szlovák vezetők abban reménykednek, hogy a vámok nem okoznak majd gazdasági összeomlást és az itt működő társaságok, például a VW vagy a Stellantis, fenntartja a mostani kapacitások szintjét. Az amerikai export helyett pedig akár az EU-ba, akár más régióba szállítanak majd innen járműveket. A realitás viszont az elemzők szerint az, hogy a szlovák gazdaság is meg fogja szenvedni az amerikai vámokat.
