Dubaji dollármilliárdos budapesti luxusszállodáján is segített az Orbán-kormány 9,6 millió forinntal azért, hogy kompenzálja a koronavírus-járvány miatt kieső bevételeit a hotelnek. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója még november 11-én beszélt arról, hogy a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központban (NTAK) regisztrált szálláshelyek számára az állam megtéríti a november 8-ig beérkezett, a zárás utáni 30 napra vonatkozó bevételkiesés 80 százalékát.
Az MTÜ a Kisfaludy-program támogatásait listázó dokumentumban tette közzé azokat a szálláshelyeket, amelyek az elmaradt foglalásaik után állami támogatásban részesültek. Innen derült ki, hogy a The Ritz-Carlton Budapest után az Adria Palace Kft. kapott 9,6 millió forint állami támogatást. Ennek a cégnek a tulajdonosa pedig az Al Habtoor Holding Kft.-n keresztül a dubaji Al Habtoor Group. Az Al Habtoor csoport alapítója pedig Khalaf al-Habtoor üzletember, aki többször szerepelt a Forbes a Világ 500 leggazdagabb emberének a listáján: 2011-ben 2,5 milliárd dollárra becsülték a vagyonát. Egyebek mellett arról híres az Al Habtoor csoport, hogy felépítette a világ első 7 csillagos szállodáját, a Burdzs Al Arabot. Magyarországi befektetéseiért 2016-ban megkapta a Magyar Köztársaság Tiszti Keresztje érdemrendet.
Speciel a Ritz-Carlton nem volt túl jó befektetés (2012-ben több mint 18 milliárd forintért vásárolta meg az ötcsillagos Le Meridien szállodát, majd 2015-ben átkeresztelték): az Adria-Palace Kft. ugyanis bár 4,8 milliárd forint bevételt termelt 2019-ben, de a cég stabilan veszteséges, 2019-ben 144 millió forint veszteség jött össze. Állami támogatást azonban nem ezért kapott, hanem mert az MTÜ mindenkinek utalt támogatást, aki megfelelt a feltételeknek (cserébe nem szabad elbocsátani senkit), és nem vizsgálták, hogy az adott szálloda tulajdonosa amúgy dubaji dollármilliárdos vagy sem.
Mivel nem rászorultsági alapon működik az Orbán-kormány turisztikai mentőcsomagja, ezért például az IHI Magyarország Zrt. is kapott 25,8 millió forint kormányzati kompenzációt a budapesti Corinthia hotel után. A cég 2019-ben 9 milliárd forint bevétel mellett 1,3 milliárd forint nyereséggel zárt, a Máltán bejegyzett International Hotel Investments pedig tavaly szeptemberben úgy döntött, hogy ezt osztalék formájában ki is veszi a társaságból. Szintén stabilan milliárd feletti profitot termel évről évre a Duna Szálloda Zrt., amely a Budapest Marriott hotel után kapott 28,4 millió forint segítséget közpénzből, pedig 2019-ben 8,8 milliárd forint forgalom után 1,4 milliárd forint nyereségnek lehetett örülni, amit a bécsi székhelyű CEE Property-Invest ki sem vett a cégből.
Szép szálloda a Kempinski is, amely a Ritz-Carton mellett terpeszkedik Budapest belvárosában: itt kisebb lehetett a foglaltság november-decemberben, mert a kényszerű bezárás miatt csak 6,2 millió forintot utalt a Kempinski Hotel Zrt.-nek az MTÜ. Valószínűleg 2019-ben még nem gondolták volna, hogy állami támogatást kapnak majd, hiszen 8,7 milliárd forint forgalom mellett 1,2 milliárd forint nyereség sorsáról dönthettek a Luxembourgban bejegyzett Corvin S.A. tulajdonosai.
A közgyűlés elhatározza, hogy a társaság adózás utáni eredményéből 700 millió forint összeget a társaság részvényesei részére a társaság likviditásának alakulásától függő időpontokban osztalékként rendel kifizetni, míg a fennmaradó eredmény teljes összegét eredménytartalékba helyezi
- döntött tavaly júliusban a Kempinski Hotel Budapest Zrt. közgyűlése.
Ebben a cikkünkben pedig arról írtunk, hogy jelentős kormányzati támogatást kapott az esztergomi Portobello Wellness és Yacht Hotel is a november 11. és december 10. közötti időszakra érkezett foglalásaik után. A szálloda üzemeltetője pedig a Solva Hotel Kft., amely Hernádi Zsolt MOL-vezér érdekeltsége. A legnagyobb támogatást a sárvári Spirit Hotel Thermal Spa kapta, 146 millió forintos kompenzációban részesült. A második legnagyobb összeget Mészáros Lőrinc szállodaláncának egyik tagja, az egerszalóki Saliris Resort Spa Hotel kapta, 93 milliót forintot.
