A 2020-as 6,6 milliárd után 13,3 milliárd forint veszteséggel zárta a 2021-es évet a Budapesti Közlekedési Zrt. (BKV) – derül ki a társaság frissen megjelentetett éves mérlegéből. A 2021-es bevételek tekintetében szintén 1,6 milliárd forinttal kevesebbet könyvelhettek el, mint azt megelőzően: 140 milliárdról 139 milliárdra csökkent az értékesítés nettó árbevétele. A BKV szerint ennek fő oka a közszolgáltatási díj jelentős csökkenése.
A beszámoló szerint a követelések összességben 1,9 milliárd növekedtek, ez 20,6 százalékos változást jelent. Továbbá 59 milliárdról 62 milliárdra nőttek az anyagjellegű ráfordítások is. Az anyagköltség 1,9 milliárd forinttal (6,6 százalékkal) növekedett, azonban ezt a változást különböző hatások idézték elő, úgymint az üzemeltetési gázolaj esetében jelentős volt a költségnövekedés, mivel a gázolaj egységára 22,5 százalékkal, a felhasznált mennyiség pedig 1 százalékkal növekedett.
A kiegészítő melléklet kitér arra is, hogy
„a járműalkatrészek és fődarabok anyagköltsége nagy mértékben nőtt, mely összefüggésben van a járművek saját hatáskörben végzett javításával, karbantartásával, valamint az árak emelkedésével”.
Az igénybe vett szolgáltatások értéke is emelkedett mintegy 1, 2 milliárd forinttal (4,4 százalékkal), ezt szintén több okra lehet visszavezetni a BKV szerint. Többek között a tárgyi eszközök javítási költsége jelentősen emelkedett, mivel az előző évhez képest magasabb értéket képviselt a Combino és Alstom járművek nagyjavítása, és elindult a CAF villamosok nagyjavítása is. A vasúti szakterület több infrastruktúrát érintő karbantartást végzett el, ami elengedhetetlen volt a forgalom biztonságos fenntartásához. Továbbá az informatikai rendszer üzemeltetésének költsége is növekedett, tekintettel arra, hogy a szerződésben rögzített ár magasabb ebben az évben – olvasható a kiegészítő mellékletben.
A BKV több mint 10 ezer embert foglalkoztat, az átlagos állományi létszám 39 fővel csökkent az év során. Ha a bérköltségeket nézzük, az átlag bérköltség 486 ezer forintot tett ki tavaly.
Közben önkormányzattól, az államtól és az EU-tól kapott fejlesztési támogatások is jócskán megugrottak a két évvel ezelőtti összegekhez képest. Többek között a 4-es metróra, a pesti fonódó villamoshálózatra, buszbeszerzésre, a 3-as metró akadálymentesítésére (29,3 milliárd után összesen 55,8 milliárdot) többet fordíthatott a társaság, mint 2020-ban.
A közzétett főpolgármesteri határozat szerint a budapesti önkormányzat felkérte a társaság vezetőit, hogy a biztonságos működés érdekében és a veszteség miatt június 30-ig készítsenek évközi kiértékelő jelentést, valamint az első féléves tényadatok alapján készítsék el az idei évre várható adatok bemutatását, és ezeket augusztus 31-ig nyújtsák be a Főpolgármesteri Hivatalnak.
A cég vesztesége nem új keletű, 2019-ben is veszteséges volt, akkor is súlyos, 3,8 milliárd forintos lyuk keletkezett a költségvetésében. Aztán a közlekedési társaság helyzete drámaian megrogyott már a koronavírus-járvány első évében, 2020-ban is: egy év alatt a hiány 2,8 milliárd forinttal, 6,6 milliárd forintra nőtt.
Ahogy arról korábban már írtunk, a BKV idei üzleti terve csaknem 26 milliárd forint veszteséget mutat. A Fővárosi Közgyűlés április közepén tárgyalta volna a vállalat idei költségvetését, amelyet annak előterjesztője, Karácsony Gergely főpolgármester elfogadásra javasolt, de az előterjesztést végül kivették a napirendi pontok közül.
Bolla Tibor vezérigazgató az Indexnek adott interjúban arról beszélt néhány nappal ezelőtt, hogy a cég számára az idei kifejezetten nehéz költségvetési év. Hosszú évek óta nem volt olyan, hogy a BKV működési hitelt vegyen fel, idén mégis ezt kell tenniük, tízmilliárd forintos folyószámlahitel-keretet nyitottak. A háború okozta energiaár-emelkedés 14 milliárd forint többletkiadást jelent a BKV-nak.
