<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
11p

Bár az egri szociális, egészségügyi, gyermekvédelmi, nevelési-oktatási intézmények építményadóját nullára csökkentené, más, egri lakosok, illetve intézmények által fizetendő építményadókat akár 3,5-szeresére is emelne egy, a Fidesz képviselője által beterjesztett javaslat. A polgármester szerint az ebből származó többletbevétel a hevesi megyeszékhely költségvetését nem menti meg, csak arra jó, hogy a lakosok terheit növelje, míg az előterjesztő szerint az állami kompenzáció függ tőle.

Egyes építményadó-tételeket több mint háromszorosára emelné Egerben az Energia Veszélyhelyzeti Ideiglenes Bizottság fideszes elnöke – derül ki a város honlapjára felkerült előterjesztésből. Emellett a városba érkező turisták által fizetendő idegenforgalmi adó Juhász Ádám előterjesztése szerint 16 százalékkal, vendégéjszakánként 500-ról 580 forintra emelkedne, és ez csak a jéghegy csúcsa.

Akár három és félszeres is lehet az építményadó

Az igazán nagy érvágás az építményadó fizetésére kötelezetteket érinti. A fideszes önkormányzati képviselő erre vonatkozó előterjesztése szinte minden esetben legalább 20 százalékos adóemelésre számíthatnak az adóalanyok.

De kezdjük a jó hírrel! A tervezet

négyzetméterenként nulla forintra csökkentené a szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi, illetőleg a nevelési-oktatási intézmények céljára szolgáló építmények éves építményadóját,

ami vitathatatlanul egy szociális szempontból támogatandó lépés lenne. Emellett nem emelkedne a magánszemély tulajdonában álló, saját maga, családja által lakott lakás adója sem.

Érdekesen változna a nem magánszemély tulajdonában álló pincék építményadója. A jelenlegi szabályozás szerint az 500 négyzetméternél kisebb hasznos alapterületű pincék építményadója négyzetméterenként és évente 60 forint, míg az ennél nagyobb pincék esetében ez az érték 250 forint. A fideszes politikus előterjesztése értelmében a jövő évtől az adó mértéke egységesen 210 forint lenne. Ami azt jelenti, hogy

a nagy borászati cégek pincerendszereinek adója 16 százalékkal csökkenne, miközben a kis borászvállalkozások esetében a közteher 3,5-szeresére nőne.

Juhász előterjesztése értelmében

emelkedne a nem a tulajdonos által lakott (például  albérletbe kiadott) lakóingatlan adója is.

Magánszemély tulajdonos esetén az Eger belvárosában fekvő lakás ilyen hasznosítása 20, külvárosban fekvő lakás esetén 62 százalékkal emelkedne. Nem magánszemély tulajdonos esetén az adóemelés mértéke 35 százalék. Ha pedig ezen, egy helyrajzi számon levő építmények együttes hasznos alapterülete meghaladja az 500 négyzetmétert, akkor magánszemély tulajdonos esetén az adóemelés mértéke 35, nem magánszemély tulajdonos esetén pedig az eddigi négyzetméterenkénti 800 forintos éves adó mértéke 2090 forintra, azaz több mint 2,5-szeresére nőne.

A legtöbb egri ingatlan után több adót kell fizetni jövőre. Fotó: WikipediaA legtöbb egri ingatlan után több adót kell fizetni jövőre. Fotó: Wikipedia

A vállalkozások további építményadó-emelésre számíthatnak, ha a fideszes előterjesztést elfogadja a város közgyűlése. Amennyiben a vállalkozásnak van kiemelt kereskedelmi övezetben fekvő építménye, pénzintézet, lottózó vagy gyorsétterem céljára szolgáló ingatlanja, vagy 500 négyzetméternél bolti kiskereskedelem célját szolgáló üzlete, úgy az adóemelés mértéke 23 százalék lenne. A fideszes városatya előterjesztése szerint emelkedne a kiemelt kereskedelmi övezetben fekvő mélygarázs, parkoló építményadója is: az évi 700 forintos négyzetméterenkénti adó 35 százalékkal, 945 forintra emelkedne.

Juhász Ádám előterjesztése megjegyzi, a tervezett emelés 370 millió forint többletbevételt generálhat, a többletbevételt a veszélyhelyzeti alapban kívánják felhasználni.

Polgármester: „a Fidesz karácsonyi ajándéka Egernek!”

Mirkóczki Ádám, Eger polgármestere a Facebookon nemes egyszerűséggel a Fidesz városi frakcióvezetőjéről, Oroján Sándorról nevezte el az előterjesztést. Az általa „Oroján-csomagnak” nevezett adórendelet-javaslathoz ezt a megjegyzést fűzte:

„A Fidesz karácsonyi ajándéka Egernek!”

Lapunk telefonon érte el a városvezetőt, aki a szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi, illetőleg a nevelési-oktatási intézmények céljára szolgáló építmények adójának nullára csökkentését úgy értékelte, „ez marginális a többihez képest, ez inkább csak optikai javítás”. Kérdésünkre a polgármester leszögezte,

ő polgármesterként a benyújtásig nem értesült az adórendelet-előterjesztésről, sőt – húzta alá – még az önkormányzat adóirodája sem tudott erről a – mint fogalmazott – „magánakcióról”.

Hozzátette, adatokat kértek tőlük az egyes ingatlanokról, ő maga pedig akkor sejtette, hogy a Fidesz adóemelésre készül, de akkor még letagatadták.

A pincék adóváltozásának tervét (mint fent írtuk, a nagy pincészetek 16 százalékos adócsökkenésre számíthatnak, míg a kisebb pincék 3,5-szeres adóval néznek szembe) Mirkóczki vérlázítónak nevezte. Rámutatott, nyilván a nagy borászatok rendelkeznek 500 négyzetméternél nagyobb pincével.

„Vérlázító az, hogy egyébként a kormány meg Eger városa által is jelentősen támogatott meg kedvezményezett borászatoknak csökkenti az adóját, azok pedig, akik hobbipincékkel vagy háztáji szőlőkkel rendelkeznek, azoknak meg brutálisan megemeli azt.”

A veszélyhelyzeti alappal kapcsolatban Mirkóczki azt mondta, szerinte ez egy pótcselekvés. „Semmilyen célt nem fogalmaztak meg azzal kapcsolatban, hogy ebből az alapból mit finanszírozunk, mire fordítunk, a rezsiszámlákat meg most kell fizetni” – hangsúlyozta a városvezető.

A mélygarázsok, parkolóházak építményadójáról a polgármester úgy vélekedett, például az Agria Pláza parkolójának adója az emelés miatt éves szinten 3 millió forinttal nőne.

„Azt ne gondolja senki, hogy nem fogja azonnal áthárítani a lakosságra parkolási díjban!”

– mutatott rá, hozzáfűzve, ez szerint sokkal több kárt okoz, mint amit elér.

Az idegenforgalmi adó emelésével kapcsolatban Mirkóczki azt mondta, amikor ők 2019-ben emeltek, „akkor éppen Orojánék tiltakoztak a legjobban”. A polgármester megjegyezte, akkor ők is azzal érveltek, hogy Egerben a turizmus jelentős, és ez a tétel az egrieket nem érinti. Úgy véli, az ebből várható 30-33 milliós többletbevétel nem jelentős, „a költségvetést nem ez fogja megmenteni, sőt még csak nem is kezeli”. Mirkóczki azt mondta, az idegenforgalmi adó emelését abban az esetben tudja támogatni, ha azt is rögzítik, az abból származó többletbevétel kizárólag az idegenforgalomra fordítható. Összességében az adócsomagról úgy vélekedett,

„ez a 370 millió is csak arra jó, hogy a lakosság terheit növelje”.

Mirkóczki arról tájékoztatott, ő maga egy alternatív javaslattal áll elő, mely szerinte érdemi segítség lenne a – többihez hasonlóan – nehéz helyzetben levő önkormányzatnak. Indítványa szerint a város tulajdonában álló üres telkeket értékesítenék. Ez nagyjából 2-3 milliárd forint azonnali bevételt jelentene Egernek – mondta –, emellett, ha ezeket beépítik, a következő években építményadó-bevétel származna belőle, sőt, a kiadásokat is csökkenti, mert nem a hevesi megyeszékhely költségvetését terhelné azok fenntartása, tisztán tartása.

Mirkóczki Ádám az adóemelésről: „a költségvetést nem ez fogja megmenteni, sőt még csak nem is kezeli”. Fotó: Mirkóczki Ádám / FacebookMirkóczki Ádám az adóemelésről: „a költségvetést nem ez fogja megmenteni, sőt még csak nem is kezeli”. Fotó: Mirkóczki Ádám / Facebook

Mirkóczki Ádám két hónapja lapunk önkormányzati rezsikörképével kapcsolatban arról tájékoztatott, idén december 31-ig van szerződésük áramra. Most rákérdeztünk, hogy áll a hevesi megyeszékhely villamos energiával, amire a polgármester azt mondta, csak az MVM-től kaptak ajánlatot, a közbeszerzési eljárás keretében kapott változó áras konstrukció „ugyanaz, mint a fix áras” – tájékoztatott keserű nevetéssel. Mint mondta, eddig kilowattóránkét 20 forintot kellett fizetniük, az ajánlat szerint pedig 234 forintra nőne, és havonta változna, tehát „elég nagy lutri, hogy mit válasszunk”. Kérdésünkre a városvezető közölte, egy évnél rövidebb futamidejű szerződést az MVM nem kínált.

Előterjesztő: sem az adóiroda, sem a kamara, sem a vendéglátósok nem emeltek kifogást ellene

Megkeresésünkre az előterjesztést jegyző fideszes képviselő, Juhász Ádám azt mondta, az indítványt az Energia Veszélyhelyzeti Ideiglenes Bizottság konszenzussal, egyhangú döntéssel hozta meg, így terjesztették elő az adórendelet-tervezetet. A pincékre vonatkozó adóváltozásokat a bizottsági elnök úgy magyarázta, ha a városban 500 vagy akár 400 négyzetméternyi pince van egy helyrajzi számon, az már nagynak számít. Juhász az adóirodára hivatkozva azt mondta, egy helyrajzi számon 500 négyzetméternél nagyobb pincék esetében „maximum öt darabról beszélünk”, így

a városatya becslése szerint a pincének minősülő vagyontárgyak 99 százaléka 500 négyzetméter alatti.

Így szerinte ez a módosítás azt jelenti, hogy az ágazatra gyakorlatilag egységesítik az adómértéket, amihez 2011 óta nem nyúltak hozzá.

Arra kérdésünkre, hogy egy borvidék esetében az ilyen jellegű adóemelés nem veti-e vissza a borturizmust, a termelést, úgy válaszolt, ha ilyen jellegű rendezvényeket kíván rendezni az önkormányzat a jövő évben, akkor „elkerülhetetlen az, hogy ehhez a borászatok is hozzájáruljanak”.

A mélygarázsok, parkolók építményadó-emelésével kapcsolatban a fideszes városatya úgy vélekedett, a plázában egy óra parkolás most is ingyenes, és ez idő alatt sok mindent el lehet intézni. „Hatvan percen túl pedig egy kényelmi szolgáltatást vesz igénybe az ember, ez eddig sem volt olcsó, de nem hiszem, hogy jelentősen áthárítanák az ott parkolókra a többletet” – vélekedett.

Úgy gondolja, továbbra is marad ingyenes az első óra, és abba, hogy díjazásban mit állapít meg a vállalkozás, az önkormányzatnak nincs beleszólása.

A képviselő azt mondta, szerinte a földfelszíni parkolás kedvezőbb lesz, és ezt kell kihasználni, ha plázába mennek az emberek. Szubjektív véleménye szerint az építményadó emelését a pláza nem fogja áthárítani a lakosságra parkolódíjakban.

Juhász Ádám szerint a bevételnövelés és költségcsökkentés fényében számíthat Eger az állami kompenzációra. Fotó: Juhász Ádám / FacebookJuhász Ádám szerint a bevételnövelés és költségcsökkentés fényében számíthat Eger az állami kompenzációra. Fotó: Juhász Ádám / Facebook

Juhász Ádám úgy vélte, nem sok mozgástere van az önkormányzatoknak ahhoz, hogy – a kormányzati elvárásoknak megfelelően – a bevételeket növeljék, az adóemelések mellett a vagyonelemek, bérleti jogok értékesítése jöhet még szóba. Arra a felvetésünkre, hogy az építményadó és az idegenforgalmi adó emeléséből összességében 400 millió forint többletbevételt remélnek, ami

Eger költségvetése bevételi főösszegének csupán 1 százaléka,

és ez az összeg jóval kevesebb, mint amit az energiaárak emelkedése költségnövekedésként okoz a városnak, Juhász Ádám úgy válaszolt, a költségvetést először a polgármester terhelte meg, mikor a tavalyi év végén bejelentette az ingyenes tömegközlekedést, mely 400 milliárd forintba került, és erre Juhász sem látja a fedezetet.

A bizottsági elnök ismertette, a kormányzat részéről nem azt nézik, hogy az önkormányzati bevételek emelése hány százalékot jelent, hanem azt, hogy hány száz millióval sikerült emelni ilyen veszélyhelyzeti intézkedésekkel, és

ennek fényében fognak dönteni az állami kompenzáció mértékéről.

Közölte, a költségcsökkentéseket és bevételnöveléseket tartalmazó tervet november végéig kell megküldeni a Balla György energia-áremelkedés miatt szükséges stratégiai egyeztetések koordinálásáért felelős miniszteri biztos vezette csapatnak.

A városatya hangsúlyozta, más városokkal, így például Győrrel vagy Székesfehérvárral ellentétben nem a törvényi maximumra emelik a kivethető adó mértékét.

Juhász Ádám ismertette, az adóiroda munkatársai sem jeleztek kifogást az előterjesztéssel szemben, alátámasztották, hogy elavult volt, az adó mértéke nem arányos napjaink költségeivel. Hozzátette, a kamara, valamint a vendéglátósok sem emeltek kifogást ellene, csupán annyi kérésük volt, hogy ha jut rá, próbáljanak belőle iparfejlesztéseket, turizmust támogatni.

Juhász Ádám szerint ha az emberek betérnek egy multinacionális áruházba, akkor számukra az ott kapható kenyér árát nem az egri építményadó mértéke fogja meghatározni. Mint megjegyezte, több száz üzletből álló boltláncról beszélünk,

„nem hiszem, hogy egy-egy település adózása a kenyér árát az egekbe fogja nyomni”.

Az adórendelet-tervezetet Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése csütörtökön fogja tárgyalni, és még ezen a napon fognak szavazni is róla.

 

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.