5p

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A párbeszédes Szabó Tímea indítványa szerint az Integritási Hatóság vezetői pályázatait kiíró Alkalmassági Bizottság tagjait csak az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jóváhagyásával lehetne kinevezni. Az ellenzéki képviselő azt is kezdeményezte, a hatóság a NAV adataival összevetve vizsgálja az érintettek családtagjainak vagyonnyilatkozatait is. A momentumos Hajnal Miklós a közérdekű adatigényléseket tenné feltétel nélkül költségmentessé.

A hétfő esti határidőig mindössze két ellenzéki módosító javaslatot nyújtottak be ahhoz a korrupcióellenes törvénycsomaghoz, melyet múlt pénteken terjesztett a Parlament elé a kormányzat. Mint arról lapunk is beszámolt, a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által jegyzett, Varga Judit igazságügyi minisztert előadóként megnevező indítványok a 7,5 milliárd eurónyi (3000 milliárd forintnyi) felfüggesztett uniós források lehívhatósága érdekében felállítanák az Integritási Hatóságot és a Korrupcióellenes munkacsoportot, továbbá Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter hatásköre alatt a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóságot. A kabinet egyébként ebben a javaslatban az infotörvényként ismert, a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó jogszabályt is módosítani kívánja.

Hétfőn lapunk elsőként számolt be arról, hogy a kormánypártok az előterjesztést nem a normál munkamenetben kívánják tárgyalni, ugyanis a kormányzat az Európai Bizottság felé azt vállalta, a korrupcióellenes intézményrendszert november 19-ig felállítja. Ennek érdekében a javaslatcsomaghoz az Országgyűlés Házbizottsága benyújtott egy úgynevezett Házszabálytól eltérésre vonatkozó indítványt, valamint Semjén Zsolt a kezdeményező kormányzat nevében egy sürgősségi javaslatot is.

Házszabálytól eltérés, sürgősségi eljárás

A két eljárásrend között csak technikai különbség van. A Házszabálytól eltérés, melyet a Házbizottság kezdeményezhet, gyakorlatilag bármely normál eljárásrendi szabály „áthágását” engedi, ha a plenáris ülésen jelen levő képviselők négyötöde hozzájárul. A sürgősségi eljárás, melynek kezdeményezéséhez 25 honatya aláírása szükséges, „csak” a jogszabály gyorsabb megszavazását segíti. Ennek elfogadásához elég a plenáris ülésen jelen levő képviselők kétharmadának jóváhagyása (a parlamenti szakzsargonban: kiskétharmad), és erre fél évente – gyakorlatilag ülésszakonként – hat alkalommal kerülhet sor.

A kormánypártokban vélhetően úgy vélekedtek, ha a Házszabálytól eltéréshez nem lenne meg a szükséges négyötödös többség, a sürgősségi eljárással is elérhető, hogy a törvényalkotási folyamat felgyorsítása érdekében a procedúrából kimarad az előre kijelölt szakbizottsági szakasz, az ilyen jellegű szakpolitikai vitákat helyette a képviselők majd a Törvényalkotási Bizottságban folytatják le.

A Ház végül a Házszabálytól eltérést nem támogatta (a kormánypártokon kívül csak a Jobbik és az LMP képviselői szavaztak igennel, az MSZP tartózkodott, a DK, a Momentum, a Párbeszéd és a Mi Hazánk elutasították.) A sürgősségi eljárást kérő, kiskétharmados többséget igénylő indítvány azonban átment. Ez többek között azt is kimondta, hogy képviselői módosító javaslatot csak a hétfő esti összevont általános vita végéig lehessen benyújtani. Ebből a határidőig kettő érkezett meg a Parlamenthez.

A Párbeszéd képviselője, Szabó Tímea az Integritási Hatóságról szóló javaslathoz nyújtott be módosító indítványt. Javaslata négy pontból áll:

  • a hatóság a vagyonnyilatkozatok ellenőrzését terjessze ki az érintettek családtagjaira is, és a vagyonbevallást vessék össze a NAV nyilvántartásaival;
  • az intézményt végezhesse a feladatát akkor is, ha az adott ügyben a Közbeszerzési Döntőbizottság folytat eljárást;
  • a hatóság elnöki és elnökhelyettesi tisztségre pályázatot kiíró Alkalmassági Bizottság tagjait kinevező szerv (a Pénzügyminisztérium felügyelete alatt működő Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság, EUTAF) csak az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF egyetértésével lehessen kinevezni;
  • állítsanak fel Korrupcióellenes Ügyészséget, a hatóság pedig az észlelt jogsértéseket köteles lenne jelezni ennek a szervnek.

A másik módosító javaslat a momentumos Hajnal Miklóstól érkezett, aki a közérdekű adatigénylésekről szóló részt kívánja módosíttatni. Hajnal javaslata szerint a közérdekű adatigénylés során az adatgazda semmilyen költségtérítésre nem tarthatna igényt.

A korrupcióellenes törvénycsomaghoz két ellenzéki módosítás érkezett (Fotó: Kovács Attila / MTI)
A korrupcióellenes törvénycsomaghoz két ellenzéki módosítás érkezett (Fotó: Kovács Attila / MTI)

„Az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében” kezdetű törvénymódosító csomag most az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottsága (TAB) elé kerül, ahol tárgyalnak a képviselői módosító indítványokról is. A parlamenti frakcióknak lehetőségük van a TAB-tól újabb módosító indítványokat kérni, és nem egyszer előfordult már, hogy – jellemzően a kormánypárti frakciók – ezzel a módszerrel a már megismert törvényjavaslatot szinte teljes egészében átírták.

A Parlament honlapjára feltöltött menetrend szerint a TAB a Házbizottság csütörtök délelőtti ülését követően, csütörtök délután 3 órakor fog ülésezni. A fejleményekről természetesen portálunk is be fog számolni.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!