Egy éve szűkítette drasztikusan az Országgyűlés kétharmados kormánypárti többsége a kisadózók tételes adójára (kata) jogosultak körét, ami akkor országos felháborodást okozott. A félelem jogosnak bizonyult, a korábban még a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által is népszerűsített adónemet tavaly augusztus végéig még több mint 450 ezren alkalmazták, számuk azonban a szigorítás után a harmadára csappant.
A kormányzati propaganda állítása szerint a katások a kedvező adózási forma alkalmazásával „adócsalást követtek el”, a fideszes Bánki Erik, az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának elnöke tavaly júliusban úgy vélte, ez a költségvetés számára 250-300 milliárd forint kiesést eredményezett. Lapunk azonban az adóhatóság adatai alapján bebizonyította, szó sem volt tömeges adócsalásról, a katások körében végzett adónem-vizsgálatoknak csupán az elenyésző része zárult megállapítással. Az pedig nem a jogalkalmazó adóalanynak, hanem a törvényt megszavazó politikusnak a felelőssége, hogy a katás jogszerűen alkalmazta ezt a kedvező adózási formát.
Egy év után tehát érdemes megnézni, hogyan is alakultak azok a költségvetési bevételek, melyeket a katások, illetve az onnan kiszoruló exkatások fizetnek. A Magyar Bankholding év eleji kutatása azt mutatta ki, a korábbi katások 88 százaléka adózási formát váltott, nagyjából kétharmaduk (egész pontosan 64 százalékuk) pedig az átalányadózó egyéni vállalkozói formára tért át.
Ők kata helyett szociális hozzájárulási adót (szocho) és társadalombiztosítási járulékot (tb), valamint személyi jövedelemadót (szja) fizetnek. Így tehát lapunk összevetette ezeknek az adónemeknek az éves előirányzatait a 2022., illetve 2023. július 31-ig tartó teljesüléssel.
Hozzá kell tennünk, a kormányzat (és vele együtt a parlament kormánypárti többsége) július végén úgy adta áldását az eredeti 2023-as költségvetésre, hogy néhány nappal előtte szavazta meg a kata szigorítását is. Ennek ellenére az idei büdzsében eredetileg csaknem ugyanakkora (226,8 milliárd forint) katabevételi előirányzat szerepelt, mint korábban (236,8 milliárd forint). Az ehhez tartozó bevételi előirányzatot csak a rendeleti (és most is hatályos) költségvetés csökkentette a harmadára, 81,2 milliárd forintra.
Lássuk a számokat!
Katából 2022-ben az év első hét hónapjában az éves előirányzat 52,8 százaléka folyt be, ez az arány szochóból 56,5 százalék, tb-ből 64,4 százalék, míg az szja-bevételek 46,5 százaléka teljesült. Az idei évben ez az arány kata esetében 51,9 százalék, a szochónál 56 százalék, a tb-nél 56,1 százalék, az szja esetében pedig 56,4 százalék. E négy adónemből összesen az éves előirányzat 55,9, illetve 56,1 százaléka folyt be a büdzsébe az adott év júliusának végéig, tehát kijelenthető,
a módosítás következtében az adózási morál nem változott.
Azt viszont rögzíthetjük, hogy a 2022-es költségvetést érdemben nem javította a katások körének szűkítése, illetve más adózási forma felé terelése. Nyilván szeptembertől drasztikusan csökkent a büdzsé katabevétele, a Magyar Államkincstár adatai szerint végül csupán az éves előirányzat 78,6 százaléka folyt be. A tervezetthez képest a tb-ből származó bevétel 12,5 százalékkal haladta meg a 2022-es tervet, ám az előirányzathoz képest szochóból 3,1, szja-ból pedig 2,8 százalékkal kevesebb folyt be. Utóbbi esetében meg kell jegyezni, az átalányadózó egyéni vállalkozókat az éves minimálbér felét (azaz 2022-ben 1,2 millió forintot) meg nem haladó jövedelemig szja-mentesség illeti meg. Így sok korábbi katás tavaly nem fizetett szja-t. Összességében e négy adónemből a tavalyi előirányzathoz képest csupán 2,1 százalékkal, 177,6 milliárd forinttal több folyt be az államkasszához, ám hogy ebből mennyi a katáról más adózási formára áttért vállalkozók többletbefizetése, nincs adat.
A kabinet az eredeti 2023-as költségvetést 5,2 százalékos inflációval, a bruttó bér- és keresettömeg 10,5, illetve a foglalkoztatás 0,3 százalékos növekedésével tervezte, és – mint már említettük – akkor még szó sem volt a kata kiüresítéséről. Ennek megfelelően szochóból 75,5 milliárd, tb-ből 695,9 milliárd, szja-ból pedig 867,2 milliárd forinttal több bevételt terveztek az idei évre.
A tavalyi év végére azonban világossá vált, hogy az idei évi költségvetést megalapozó számok gyakorlatilag légből kapott előrejelzések voltak. Varga Mihályék ekkor rendeletileg írták át a büdzsét.
A rendeleti büdzsében (melyet a parlament csupán március végén emelt törvényerőre) a 2023-as inflációt immár 15, a bér- és keresettömeg emelkedését pedig 15,5 százalékosra saccolták Vargáék. Az új számítások alapján a katából származó bevételi előirányzatot 145,6 milliárddal csökkentették – mint említettük, ekkor már hatályban volt az adónemre jogosultak körének szűkítése –, ezzel együtt a szocho előirányzatát 217,8 milliárd, a tb bevételi előirányzatát pedig 349,7 milliárd forinttal emelték meg. És mivel a katából kiszoruló vállalkozók szja-befizetővé is váltak, ennek az adónemnek a bevételi tervét is megemelték 326,8 milliárd forinttal. Így összességében e négy adónemből az átírt költségvetésben összességében az eredetinél 748,7 milliárd forinttal többre számít a kabinet.
Ami azt jelenti, hogy a kormányzat valóban úgy számol, ahogy korábban Bánki Erik is: a kata helyett más adózási formába kényszerült vállalkozók adóterhelése magasabb, mint korábban. Vagyis – bármennyire is azt hajtogatják a kormánypárti politikusok, hogy a szótárukban nem szerepel ez a szó, mondjuk ki –
megszorítás áldozatai lettek,
ugyanis a költségvetésnek égető szüksége lett a pénzükre.
Ez persze továbbra sem jelenti azt, hogy az egykori katások egyben adócsalók is lennének.
