A 2022-es országgyűlési választási kampányban Orbán Viktorék fűt-fát megígértek, és az akkor frissen kitört háborúval riogattak. Na, nem annak negatív gazdasági hatásaival, „csupán” annyival, hogy politikai ellenfeleik odaküldenék a magyar fiatalokat hadakozni.
A 2023-as büdzsé megalkotására már a nyáron került sor, és a kabinet nem átallott
4,1 százalékosra tervezett gazdasági bővüléssel, illetve az 5,2 százalékra becsült inflációval számolni.
A költségvetés tervezésekor 377 forintos euró-, illetve 346 forintos dollárárfolyammal kalkuláltak. Ezek alapján fogadták el a nyáron, azaz hónapokkal a háború kitörése után az idei évre vonatkozó költségvetési törvényt.
Ami annak rendje és módja szerint össze is omlott. A háború, ahogy arra – a Pénzügyminisztériumon kívül – mindenki számított, fenekestül forgatta fel a világgazdaságot, az energiahordozók ára az egekbe szökött, mindnyájan emlékezhetünk, a földgáz tőzsdei ára augusztus végén megawattóránként csaknem 350 euróig lőtt ki.
Ezzel párhuzamosan gigantikus inflációs adatok is érkeztek: a fogyasztóiár-index 25, az élelmiszerek drágulása pedig 40 százalék fölé emelkedett.
Ilyen helyzetben előbb-utóbb Orbán Viktoréknak sem maradt más, mint a büdzsé újratervezése. A pandémia óta folyamatosan (csak most épp a háború miatt) hatályban levő veszélyhelyzet pedig szinte korlátlan hatalmat biztosít a kormányzatnak, hogy akár a kétharmados Fidesz-többségű parlamentet is megkerülve alkosson jogszabályokat, még akár olyan fajsúlyút is, mint az ország költségvetése.
Az új költségvetés mellett az állam adóbevételeit is meg kívánták emelni, ennek volt első lépése a katázók kinyírása. Az Orbán-kormány által bevezetett, valóban „söralátét” jellegű, kedvező adózási formát arra hivatkozva nyírták ki, hogy az azt alkalmazók tömegesen csaltak adót, állításuk szerint a munkaviszonyt leplezték ezzel a módszerrel. Az ősszel azonban elsőként lapunk bizonyította be, ez
csak hangulatkeltés volt a katázók ellen,
az adóhatósági adatok azt bizonyították, nem voltak tömegesek az ilyen csalások.
A magyar családok százezreit érintő kata kicsinálása mellett a nagyvállalatoktól is külön bevételt követelt meg a kormányzat. Orbán Viktor az új kormányának megalakítása után pár héttel már be is jelentette, a megszorító intézkedések keretében hat szektorra „extraprofitadót” vetnek ki. Nevezetesen
- a bankokat,
- a biztosítókat,
- a nagy kereskedelmi láncokat,
- az energiaipari és kereskedőcégeket,
- a telekommunikációs vállalatokat
- és a légitársaságokat
különadó befizetésére kötelezték.
Az összeomlott költségvetés újratervezése a múlt év végén történt meg, és januárra az is kiderült, milyen számok alapján kalkulálták újra a büdzsét Varga Mihályék. A kormányrendeleti formát öltött költségvetést megalapozó számok között az eredetileg várt 4,1 százalékos GDP-növekedés helyett immár csak 1,5 százalékos előrejelzéssel találkozhattunk. Az inflációt tekintve még durvább az eltérés, hiszen
eredetileg 5,2 százalékos fogyasztóiár-index változással kalkuláltak, míg az új büdzsében immár 15 százalékos pénzromlással számoltak.
A forint árfolyamát is újrakalkulálták, az eredetileg tervezett 377 forintos euró-, illetve 346 forintos dollárárfolyammal szemben a rendeleti büdzsét már 408,8 forintos euró- és 410,8 forintos dollárárfolyammal tervezték.
Lapunk ezután cikksorozatot indított, ahol ágazatonként néztük végig, hol növeli a bevételeket, mire költ többet Orbán Viktor kormánya, és mik a páriának tartott szektorok. Például a sport – egyáltalán nem meglepő módon – jól járt a rendeleti büdzsével.
És bár az eredeti költségvetési törvény még akkora gazdasági bővüléssel számolt, ami kötelezővé tette volna a nyugdíjprémium kifizetését, a rendeleti büdzséből ez az összeg elpárolgott. A nyugdíj- és egészségkasszát vizsgáló cikkünkben feltártuk azt is, az egészségügy a kormányzat mostohagyermeke.
Persze van, amire az Orbán-kormány szerint muszáj nagyságrendekkel többet költeni. Rogán Antal propagandagépezete ugyancsak a rendeleti költségvetés egyik nagy nyertese.
A „miből?” kérdését is megvizsgáltuk. A fogyasztói árak emelkedésével természetesen együtt jár az adóvonzatának, az áfának az emelkedése is, így a költségvetési törvényhez képest a rendeleti költségvetés már 800 milliárd forinttal magasabb áfabevétellel számolt. Megállapítottuk azt is, hogy míg a kata kinyírása előtt elfogadott költségvetési törvény még jelentős, 227 milliárd forint bevétellel számolt 2023-ra ebből az adónemből, a kormányrendeletben kihirdetett büdzsé már csak harmadekkora befolyt összeget remél belőle.
A rendeleti költségvetést végül valóban az Országgyűlés elé terjesztette a kormány, így
az ország 2023-as költségvetéséről a Tisztelt Ház három hónappal az évkezdet után, március 31-én szavazott,
és azt csak a most szerda esti Magyar Közlönyben hirdették ki.
Az ötödik Orbán-kormány első évéről készült elemzéseinket itt lehet elolvasni.
