„Már minden közgazdász tudja, hogy Magyarországnak soha nem voltak akkora pénzügyi tartalékai, mint amit az elmúlt három hónapban a kormány összehozott” – jelentette ki Orbán Viktor a múlt péntek reggeli Kossuth rádiós interjújában.
Ezzel illusztrálta a miniszterelnök, hogy kabinetje felkészült a „veszélyek korára” – ahogy a mostani időket a legújabb kormányzati propaganda aposztrofálja. Orbán még azt is hozzátette, „nemhogy nem lehet Magyarországot sarokba szorítani, boldogulunk mi nélkülük is” – ami egyértelmű utalás volt arra, annak ellenére, hogy az Európai Bizottság (EB) kizárta a magyar alapítványi egyetemeket az Erasmus-programból és más uniós forrásokból, arra hivatkozva, hogy azok irányító testületeiben aktív politikusok vannak, az Orbán-kormány önerőből kifizeti az egyetemi ösztöndíjakat. Azt már mi tesszük hozzá: már ha nem jár sikerrel Navracsics Tibor európai uniós forrásokért felelős miniszter, aki az ATV értesülései szerint a jövő héten utazik Brüsszelbe egyeztetni az ügyről.
De nem ez mostani cikkünk témája, hanem a bevezetőnkben szereplő kormányfői idézet, miszerint történelmi csúcson vannak Magyarország pénzügyi tartalékai. Szerencsére ennek az állításnak a valóságtartalmát könnyű ellenőrizni, hiszen erre vonatkozóan vannak tényadatok. Igaz, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján csak 2006 januárjáig visszamenőleg, de ez alapján is túlzottnak tekinthető a történelmi jelző, még akkor is, ha a kormányfő azt nem konkretizálta, milyen devizanemben fennálló rekordtartalék-szintre gondolt.
Az MNB ugyanis a világ két vezető devizájában, euróban és amerikai dollárban listázza hónapról hónapra Magyarország nemzetközi tartalékait. A legfrissebb adatok 2022. december 31-eiek, akkor euróban 38,7 milliárdot, dollárban pedig 41,2 milliárdot tartott nyilván a jegybank, szemben az október végi közel 36,9 milliárd euróval és csaknem 36,7 milliárd dollárral. A két hónap alatt elért növekmény annak köszönhető, hogy két devizakötvény-kibocsátást is végrehajtott az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK).
Ám e tartalékszintek január elején már magasabbak lehettek (bizonyosságot erről február elején tudhatunk meg – akkor teszi közzé az MNB az e hónap végi állományokat), amiatt, hogy az ÁKK újabb kötvényeket dobott piacra, amelyek értékesítéséből a tavaly novemberieknél jóval több, 4,25 milliárd dollár folyt be. Az államadósság kezelőjét az a szempont vezérelte, hogy amíg a tavaly év végi megállapodás alapján nem folynak be az EB által jogállamisági aggályok miatt blokkolt, Magyarországot megillető uniós források (erre a várakozások szerint az év közepén kerülhet sor), a finanszírozás – elsősorban az importenergia-számla rendezése – biztosított legyen.
Elvileg tehát ennyivel emelkedhettek meg a tavalyi tartalékszintek, gyakorlatilag azonban ennél kevesebbel. A 4,25 milliárd dollár bevonásával egyidőben ugyanis az ÁKK összesen 1 milliárd dollár értékben értékesített korábban kibocsátott kötvényeket. Ebből kifolyólag 3,25 milliárd dollár lehet a növekmény, ami euróban mintegy 3 milliárdnak felel meg.
E két értéket a tavaly év végi állományokhoz hozzáadva az jön ki, hogy Magyarország pénzügyi tartalékai 41,7 milliárd eurót, illetve 44,5 milliárd dollárt tehetnek ki.
Míg a pénzügyi tartalékok állománya euróban ennél valóban még nem volt nagyobb, addig dollárban már messze nem ez a helyzet, ennél jóval magasabb értékeket is találni a múltban, a rekordot a 2011. május 31-ei 54,2 milliárd dollár tartja.
Mondhatnánk tehát, hogy Orbán Viktornak félig azért mégiscsak igaza volt. Ám kizárólag akkor, ha az euróban kimutatott abszolút értékeket nézzük. Ha viszont azt, hogy a GDP hány százalékát teszik ki Magyarország pénzügyi tartalékai (márpedig a valóságot inkább ez tükrözi), akkor már nemcsak dollár-, hanem euróalapon sem beszélhetünk történelmi rekordról. Bár még csak a harmadik negyedéves GDP-adatok ismertek, így csak becslést tudunk adni, azt azért ki lehet jelenteni, hogy a kormány által a 2022-es évre prognosztizált 4 százalékos gazdasági növekedésből adódó 57 ezer milliárd forint körüli értékkel (ami 136 milliárd eurónak és 134 milliárd dollárnak felelt meg) számolva a nemzetközi pénzügyi tartalékok aránya a GDP-hez viszonyítva jelenleg mintegy 30-33 százalék lehet. Márpedig - mint alábbi grafikonunkon látszik - ennél a múltban már előfordultak magasabb arányok is.
