Dübörgő gasztronómiai turizmus, és ami mögötte van
Ebben a tekintetben Magyarország – és benne főleg Budapest – hatalmas fejlődésen ment keresztül a mögöttünk hagyott bő másfél évtizedben. A Magyar Bocuse d’Or Akadémia elnökének egyik legfrissebb nyilatkozata szerint a főváros a kelet-közép-európai régió egyik gasztronómiai központja lett. A gasztronómiai turizmust ma már önmagában is a helyét megálló turizmusformaként kezelik. Az ágazathoz tartozik az itthon erőteljes fejlődésnek indult borturizmus is, amely elsősorban a borvidékek meglátogatására, a borok helyben történő fogyasztására és vásárlására, illetve a borász, valamint a borkészítés módjának testközelből való megismerésére terjed ki. Ide tartoznak a borfesztiválok, illetve a különböző szüreti rendezvényekhez kapcsolódó rendezvények is.
Az ágazat 2030-ra akár a GDP 16 százalékát is megtermelheti
Az már a fentiekből is kitűnik, hogy a jó minőségű éttermeknek nem pusztán turisztikai jelentős, a szóban forgó vendéglátóhelyeket a mindinkább tudatos hazai vendégek is értékelik. Budapesten és a nagyobb vidéki városokban folyamatosan nő a nemzetközileg elismert vendéglátóhely. Sokak számára beszédes adat lehet, hogy a Michelin néven ismert, a világ talán legközismertebb gasztrokalauza Magyarországon 5 egycsillagos és 1 kétcsillagos éttermet tart nyilván. A gasztropiac élénkülésének mértéke Budapest esetében nemcsak önmagához vagy éppen a tizenöt évvel ezelőtt hazai viszonyok fényében jelentős, de Varsóhoz vagy Prágához képest is szembetűnő. Budapesten ugyanis fine diningtól a streetfoodig minden kategóriában működnek minőségi vendéglátó egységek, a költségesebb, illetve a kevésbé költséges helyek egyaránt elérhetőek. Egyes becslések szerint a gasztro-turizmus bő 10 év múlva akár a nemzeti össztermék 15 százalékát is megtermelheti. A magas minőségű éttermeknek nemcsak a turisztikai hatása jelentős, ezeket a konyhákat ugyanis az egyre tudatosabb magyar vendégek is értékelik; az ő arányuk a hazai fine dining éttermekben mintegy 50 százalékos.
A felnőtt korú magyarok 40 százaléka évente legalább kétszer jár étterembe
Egy közelmúltban napvilágot látott közvélemény kutatás megvizsgálta a magyar lakosság étterembe járási szokásait, melynek köszönhetően egy meglehetősen friss gasztronómiai körképpel rendelkezünk hazánk vonatkozásában. A felmérésben a mintegy 8 millió fős felnőtt lakosságot vették figyelembe. A megkérdezettek közül 40 százalék legalább félévente, 15 százaléka pedig legalább havonta egyszer jár étterembe. Még érdekesebb képet kapunk, ha az étterembe járók életkori sajátosságait vesszük figyelembe. Az étterembe járók elsősorban a 40 év alatti városi lakosság köréből kerülnek ki, azon pedig már meg sem lepődhetünk, hogy a 25 és 60 év közötti budapestiek körében ezek az arányok magasabbak, 56 százalék és 16 százalék.
Gyorsétterembe és cukrászdába jár leggyakrabban a magyar
Az egyik legnevesebb magyar közvélemény-kutató cég felméréséből az is kiderült, hogy legnagyobb arányban gyorsétterembe és cukrászdába járnak a magyarok. A megkérdezettek 70 százaléka jár rendszeresen kávézóba és fagylaltozóba. A minden hónapban éttermet felkereső polgárok több mint 60 százaléka előszeretettel keresi fel a gyorséttermeket.
Az ár a legmeghatározóbb tényező a magyarok számára
A közvélemény kutatásban megkérdezettek döntő többsége egyáltalán nem vonta kétségbe a fine dining éttermek által garantált minőségétet, illetve az ételek és italok elfogyasztásának exkluzív jellegét. Azt ellenben igen, hogy ezek a vendéglátó egységek elég nagy adagot adnának a magas árakért cserébe. A magyarok többsége tehát – ha éttermet keres fel – szeretne jóllakni. A vidék és a főváros ugyanakkor közeledik annak megítélésében, hogy az ár a legmeghatározóbb döntőtényező. A többség inkább költ kevesebbet egy alkalommal, de ezáltal gyakoribb fogyasztást megengedve magának, mint egyszer nagyobb összeget kiadva egy nem mindennapi élményért. A kutatásból az is kirajzolódott, hogy a hazai fogyasztók átlagosan 9 ezer forintnál személyenként nem szívesen költenek többet ételfogyasztásra. További érdekes adalékként jelent meg az a tény is, hogy a magyar étteremlátogatók közül rendkívül magas arányban – 55 százalék – meglehetősen sznobnak tartják vagy éppen képzelik el a fine dining helyeket, nem utolsó sorban az abban vendégeskedők közösségét. Azt persze egyetlen válaszadó sem kérdőjelezte meg, hogy a fine dining minősége nem lenne kielégítő. A válaszadók egy jelentős hányadának továbbá egyáltalán nem volt semmiféle elképzelése arról, hogy mit is kell érteni fine dining alatt. Érdekes módon a budapesti étterembejárók körében egyszerre van jelen a nemzetközi és hazai ízek, a kortárs és a hagyományos konyha iránti igény. Amellett, hogy láthatóan a különböző nemzetiségi gyorséttermeknek, éttermeknek magas a népszerűsége, a magyar íz világ továbbra is vonzó hívó szó a legtöbb étterembe járó számára.
Dübörög az online gasztrovilág is!
Az offline gasztronómia mellett egyre fontosabbá válik az online világ is. A TOP100 hazai weboldal között három nagy receptoldalt is találunk. De a TOP100-ban számos olyan weboldal található, ahol a forgalom jelentős hányada a recept és gasztronómiai tartalmaknak köszönhető.
Ezek mellett rengeteg kisebb-nagyobb portál, és több száz vagy több ezer félprofi, vagy teljesen amatőr gasztroblog is kiszolgálja a hazai közönséget.
Ma már nem túlzás azt állítani, hogy a többség az online receptekből főz és ez jelentősen átalakítja a hazai étkezési szokásokat is, hiszen ezeken az oldalakon a receptkínálat messze túllépi a hagyományos szakácskönyvek kereteit.
