Tovább romlott az inflációs környezet Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal szerda reggeli adatközlése szerint. Történt mindez annak ellenére, hogy a kormány bevezette a négy árstop-politikáját, melynek során az üzemanyagárakba, az élelmiszerárakba, a jelzáloghitel-kamatokba avatkozott bele, illetve ide sorolandó a lassan egy évtizede a rendszerben lévő rezsicsökkentés is.
A kormány mindehhez nagy reményeket fűzött, hiszen Orbán Viktor várakozása szerint a négy árstop 3 százalékponttal is csökkentheti az éves inflációt. Ehhez képest a legfrissebb adatokra ránézve joggal lehet olyan érzése az embernek, hogy semmi sem történt: a januári 7,9 százalék után tovább emelkedett az általános index, 8,3 százalékra, igaz, ha a havi szintű áremelkedés némiképp visszafogottabb volt: 1,4 százalék után 1,1 százalék.
Egyáltalán nem javult a helyzet a nyugdíjasok fogyasztói kosara alapján számolt infláció esetén sem, holott ebben a kosárban az általánosnál nagyobb súllyal szerepelnek az élelmiszerek. Az élelmiszerárstop azonban még itt sem tudta kifejteni a hatását, hiszen 7,4 százalék után februárban 7,8 százalékra ugrott a nyugdíjas infláció mértéke.
Ezzel gyakorlatilag hetedik hónapja folyamatosan romlik a nyugdíjasok anyagi helyzete, illetve erodálódik az ellátások értéke.
Noha egyelőre még a februárban kifizetett teljes 13. havi nyugdíj még biztosít némi értéknövekedést, de ha a trend tovább romlik - márpedig nem sok jel mutat arra, hogy ez másként történne. Ennek oka főként az orosz-ukrán háborúban és annak következményeiben rejlik. Ukrajna a világ legnagyobb napraforgó-termelője, a világpiac legnagyobb szereplője, ám a háború miatt teljesen kiesett az ország az exportpiacról, ez a tény pedig az árupiacokon jelentős árfelhajtó tényezőt jelent. Ukrajna Oroszországgal együtt nagy szereplője a gabonapiacnak is, exportőrként meghatározó szerepük van az ellátásban, a háború miatt pedig a gabonaárak is jelentős emelkedésnek indultak.
Hogy milyen komoly hatást eredményez ez a hazai árakban, arra laptársunk, a Privátbankár legfrissebb Árkosár-felmérése már rá is világít. A liszt 23, a kenyér 37 százalékkal drágult, a száraztészta ára 50 százaléknál is többet emelkedett, a margarin pedig a duplájára drágult az előző évi szinthez képest. Mivel a háború vége egyelőre nem látszik, a helyzet csak romolhat, ami a hazai inflációs folyamatok trendfordulóját is gátolja.
A kormány az idei költségvetésben először rögzített 3 százaléknál nagyobb mértékben, 5 százalékkal emelte a nyugdíjakat és jól látható, hogy ez nemhogy az általános 8,3 százalékos, de a nyugdíjasok kosarára számolt 7,8 százalékos inflációt sem képes fedezni. Vagyis reálszinten jelentős értékvesztést szenvedhetnének el a legidősebbek. A feltételes mód azonban nem véletlen. A kormány ugyanis - minden bizonnyal - az áprilisi választásoktól nem függetlenül az eredendően most esedékes kétheti részlet helyett a teljes 13. havi nyugdíjat kifizette az érintetteknek.
Ez az átlagnyugdíj (165 610 forint) szintjén havi szintre lebontva plusz 13 800 forint juttatást jelent. Vagyis figyelembevéve a 13. havi ellátást, gyakorlatilag az 5 százalék helyett 8,3 százalékos emelkedés az eredmény.
Ez pont megfelel a február havi inflációnak, az első két hónap átlagát nézve viszont még minimális előnyt biztosít. Idén január-februárban kumuláltan 8,1 százalékos átlagos áremelkedést adnak ki a KSH adatai.
Csak egy fokkal kedvezőbb a helyzet akkor, ha a nyugdíjasinflációhoz mérjük az ellátások emelkedését. Ennek kumulált mértéke 7,6 százalék a 8,3 százalékos összesített növekedéssel szemben. A reálszintű többlet 0,6 százalék, ez forintosítva azt jelenti, hogy alig 1000 forint az a többlet, amit szabadon elkölhetnek olyanra, amire tavaly ilyenkor nem jutott. A reálérték ugyanis azt mutatja meg, hogy mennyivel többet vagy kevesebbet lehet vásárolni az inflációs környezet és a jövedelem függvényében.
A helyzet tehát egyáltalán nem nevezhető rózsásnak a jelentős nyugdíjemelés és a teljes 13. havi ellátás kifizetése ellenére sem. Ráadásul a kilátások sem biztatóak jelen állás szerint. Igaz, a háborús helyzet óráról órára gyökeresen megváltozhat, ám egyelőre még csak az újabb és újabb szankciókról érkeznek a hírek, a forint márciusban rendkívül gyenge szintet vett fel, és az elszabaduló energia- és nyersanyagára is árfelhajtó hatással bír a szolgáltatások, élelmiszerek terén.
