Több mint három éve nem láttunk olyan dinamikus GDP-növekedést Magyarországon, mint 2026 első negyedévében. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) második becslésében is megerősítette, hogy éves szinten – a nyers, illetve a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján is – 1,7 százalékkal bővült a gazdaság teljesítménye.
Ennek az ütemnek a közelében legutóbb 2024 első negyedévében jártunk, amikor 1,6 százalékos éves szintű GDP-növekedést mért a statisztikai hivatal. Ahhoz pedig, hogy ennél is erősebb teljesítményt lássunk, még messzebb kell visszalapozni az idősorokban: 2022 harmadik negyedévében 3,7 százalékkal bővült a gazdaság. Negyedéves bázison 0,8 százalékos GDP-növekedést mért a KSH 2026 első negyedévében.
Véget ért a stagnálás
„Az első becslés közzétételekor ez pozitív meglepetésnek számított, ennél kisebb növekedést valószínűsítettünk” – írta kommentárjában Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
Még jobb hírrel szolgált Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője.
„Az elmúlt négy negyedévben rövid bázison (negyedéves alapon) bővült a magyar gazdaság, de az elmúlt hat negyedévből is öt növekedést hozott. Mindezek alapján kijelenthető, hogy a magyar gazdaság végre maga mögött hagyta a tartós stagnálás időszakát”
– fogalmazott.
A részletes adatokból kiderül, hogy termelési oldalról a növekedéshez szinte minden ágazat hozzájárult – erre Molnár Dániel, az MGFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője hívta fel a figyelmet.
Ipar, a nagy feltámadó
„Kiemelendő az ipar teljesítménye, ami 13 negyedév (vagyis több mint 3 év után – a szerk.) után tudott ismét emelkedni, éves alapon 0,8 százalékkal. A bővülésben az alacsony bázis mellett szerepe lehetett a nagyberuházások termőre fordulásának” – írta Molnár Dániel.
Az ipar feltámadásában szerepe lehetett a kedvezőbb külső keresletnek és annak, hogy az épülő nagy gyárak egy részében (BMW) már beindult a termelés.
„Persze ez a növekedés még egyelőre törékeny, különösen az iráni háború fényében”
– hűtötte le a kedélyeket Regős Gábor.
Virovácz Péter hozzátette: az ipari export negyedéves alapon 0,7 százalékkal nőtt, ami az elmúlt három és fél év legdinamikusabb rátája. Az ING Bank vezető elemzője az új ipari kapacitások kapcsán kiemelte, hogy jelentősen megugrott a készletfelhalmozás. „A meginduló termelés vagy tesztüzem még csak készletre történik, nem eladásra” – írta.
Fotó: Facebook / BMW
Az ipar mellett a lakossági fogyasztást érdemes kiemelni, aminek a hozzájárulása az első negyedéves GDP-hez a márciusi kiskereskedelmi adatokat látva egyáltalán nem volt meglepetés.
A forgalom volumene az első negyedév utolsó hónapjában 8,2 százalékkal ugrott, ami brutálisan meghaladta az elemzői konszenzust. Januártól márciusig összességében a háztartások fogyasztási kiadása 5,5 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét. A fogyasztás negyedéves alapon 1,5 százalékkal nőtt, ami 2024. harmadik negyedéve, tehát másfél éve a legmagasabb dinamika – emelte ki Virovácz Péter.
Kirívó a választások hatása
A belső fogyasztás erősödéséhez a továbbra is dinamikusan növekvő reálbérek mellett több speciális, egyszeri tényező is hozzájárult.
Egyfelől a márciusi kiskereskedelmiforgalom-növekedés több mint 40 százalékát az üzemanyagvásárlás tette ki. Ebben jelentős szerepet játszottak a pánikvásárlások, ami az iráni háború kitörésével, illetve a Barátság kőolajvezeték körüli fennakadásokkal magyarázható. Azt sem szabad elfelejteni, hogy még az előző, Orbán Viktor vezette kormány március 9-től védett, vagyis a piacinál jóval alacsonyabb árat vezetett be a járműüzemanyagokra (a 95-ös benzin literjét 595, a gázolajét 615 forintban maximálták).
Nagyon szembetűnő az április 12-i országgyűlési választások hatása. Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője írta az első becslés közzétételét követően, hogy „feltehetően a választások előtti jóléti intézkedések is manifesztálódhattak az első háromhavi adatokban.”
Ide tartozik a családtámogatások bővítése (januártól már a kétgyermekes, 40 év alatti anyák sem fizetnek személyi jövedelemadót, emelkedett a családi adókedvezmény – a szerk.), a 14. havi nyugdíj, a fegyverpénz vagy az otthonteremtési támogatás. Ezeket a kormányzati transzfereket nagy arányban költötte el a lakosság, a tranzakciók egyértelműen a nagyobb értékű kiadások irányába terelték a fogyasztást – írta a márciusi kiskereskedelmi adathoz fűzött kommentárjában Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője.
Részben választási hatásnak tudható be az is, amit a szolgáltatásokon belül a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív területen láthattunk (ami 5,3 százalékos növekedéssel húzta az első negyedéves GDP-t).
„A piackutatás, reklámtevékenység szakágazat kérdőíves alapú termelési indikátora 2 éves csúcsra futott. Hasonló történt az utazásszervezés, illetve biztonsági tevékenységek ágazatoknál is. Nem nehéz belelátni, hogy ezek mind olyan tevékenységek, amelyek kapcsolódnak a választáshoz”
– hívta fel a figyelmet az első negyedéves adatok publikálása után ifj. Becsey Zsolt, az UniCredit Bank vezető elemzője.
A választások előtt felpörgő marketing- és kutatástevékenységet Virovácz Péter is kiemelte, hozzátéve, hogy a növekedésben a négyévente ilyenkor megfigyelhető „számlazárási láz” is szerepet játszhatott. Vagyis, hogy az állami kifizetések még időben megtörténhessenek. Az ING Bank vezető elemzője emellett az Otthon Start programhoz kapcsolódó műszaki megrendeléseket is megemlítette.
Az ipar, a szolgáltatások és a lakossági fogyasztás mellett az ING Bank vezető elemzője a termelési oldalon felhívta a figyelmet arra is, hogy a mezőgazdaság negyedéves alapon jelentősen, 6,5 százalékkal bővült, „ami így csekély súlya ellenére is hozzájárult némileg a jó évkezdethez.”
Ugyanakkor a tavaszi aszályhelyzet keresztbe tehet a szép reményekkel induló agráriumnak. „Ez jelentős kockázatot rejt, elképzelhető, hogy az ágazat a tavalyi alacsony bázishoz képest sem tud majd érdemi bővülést mutatni (2026 egészében – a szerk.)” – tette hozzá Molnár Dániel.
Ezek az ágazatok húztak vissza
A gyengébben teljesítő ágazatok közül az elemzők elsősorban az építőipart emelik ki. „A gazdaság egészét az építőipar vetette vissza, a januári hóhelyzet, valamint a vállalati oldal gyenge kereslete is szerepet játszott a gyengébb teljesítményben” – írta az MGFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője. Regős Gábor ehhez annyit fűzött hozzá, hogy a kedvezőtlen januári időjárás lassította a munkavégzést, „ezt a kiesést pedig a negyedév hátralévő két hónapjában nem sikerült bepótolni.”
Fotó: DepositPhotos.com
Az év eleji extrém hideg időjárás következménye még az árumiport jelentős növekedése is, ami az ország energiafelhasználásának növekedésével hozható összefüggésbe – emelte ki Virovácz Péter.
Az évek óta várt beruházási fordulat sem következett be az idei első negyedévben. Az ágazat stagnált az első negyedévben.
Öröm az ürömben, hogy Molnár Dániel szerint „a beruházások elérhették a mélypontjukat.” Regős Gábor pedig arról írt, hogy a beruházási fordulatot „az európai uniós források várt beérkezése és a vállalatok konjunktúraérzetének választásokat követő javulása” is elhozhatja.
Csalódást okozott még a nettó export, aminek volumene 1,8 százalékos csökkenést mutatott. „Emögött elsősorban a külső kereslet gyengélkedése húzódik meg továbbra is” – magyarázta Molnár Dániel.
Látványos az áruexport egyenlegromlása: a kivitel 1,7 százalékkal csökkent, míg a behozatal 5,7 százalékkal bővült. A felpörgő import hátterében az élénk lakossági fogyasztást is ki kell emelni. Ezzel szemben a szolgáltatások egyenlege semleges volt növekedési szempontból: exportoldalon 2,2, míg importoldalon 3,2 százalékos csökkenést mért a KSH.
Jönnek az uniós pénzek
Bár a múlt hét végén Magyar Péter miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke közös sajtótájékoztatón jelentették be, hogy megszületett a politikai megállapodás a korábban zárolt, 16,4 milliárd eurónyi uniós forrás feloldásáról, az elemzők az idei növekedési előrejelzéseiket (legalább egyelőre) nem módosították.
„Az ING Bank 2026-os gazdasági növekedésre vonatkozó legfrissebb prognózisa 1,5 százalékos növekedést jelez előre”
– rögzítette Virovácz Péter. „Az alapvetően borús kilátást részben az energiaár-sokk hatása indokolja, részben pedig az első negyedévben látott egyedi tényezők elhalványulása. Az év egészében a fogyasztás lehet a magyar gazdaság motorja, miközben a beruházások enyhe növekedést mutathatnak és a nettó export érdemben visszafoghatja a GDP-bővülést” – tette hozzá.
Egy ennél magasabb pályára 2027-2028-ban kerülhetünk. A tovább élénkülő belső, és a végre beinduló külső kereslet hatására Virovácz Péter 2,6-2,9 százalék körüli GDP-növekedésre számít.
Molnár Dániel szerint is idén 2 százalék alatti gazdasági növekedés jöhet össze (Magyar Péter miniszterelnök az RTL-nek adott interjújában 2 százalékos bővülésre számít idén).
„Ez jövőre kedvezőbb külső környezetben, az uniós források beérkezésével és hatékony felhasználásával 3 százalék közelébe gyorsulhat”
– fűzte hozzá.
Ugyanezt a sávot jelölte meg Regős Gábor is.
„Az idei év egészére 1,5-2 százalékos gazdasági növekedés valószínűsíthető. Pozitív irányú kockázatot jelent, ha a várhatóan beérkező uniós forrásokból már idén sikerül új projekteket indítani, míg az iráni háború további elhúzódása kockázatot jelent a növekedés szempontjából, különösen is az exportot tekintve.”
A legnagyobb kockázatot az elemzők szerint egybehangzóan az iráni háború miatti energiaár-sokk jelenti. „A magasabb energiaárak egyaránt kedvezőtlen hatással vannak a versenyképességre és a külső keresletre, de persze a magasabb energiaárak végső soron a belső fogyasztást sem segítik és a beruházási döntésekben is bizonytalanságok hoznak” – részletezi Regős Gábor. Molnár Dániel emellett problémának látja azt is, hogy a német gazdaság fordulata sem jött el a fiskális élénkítéssel.
Virovácz Péter szerint a beruházások területén „az előző kormányzat egyes beruházásainak felülvizsgálata és átmeneti felfüggesztése hozhat átmeneti visszaesést, mielőtt az év vége felé elindulna felfelé” az ágazat teljesítménye.
A pozitív kockázatok oldalán pedig az elemzők az üzleti bizalom javulását emelik ki, ami a választások óta különösen jellemző. Regős Gábor úgy véli, hogy ez „több munkahely hazánkba érkezését eredményezheti a szolgáltató szektorokban”.
Virovácz Péter emellett a fogyasztói bizalom töretlen növekedésére is felhívta a figyelmet. „Ennek tartóssága azon múlik, hogy meddig tartanak a (választások utáni – a szerk.) „mézeshetek”
– zárta gondolatait az ING Bank vezető elemzője.
