Mint arról lapunk is beszámolt, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtöki közlése szerint az ipari termelés volumene 2023 júliusában naptárhatástól megtisztítva 2,5 százalékkal mérséklődött. Meglepetésre viszont az előző hónaphoz viszonyítva a mutató szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján 2,8 százalékkal emelkedett.
A KSH gyorsjelentése részben igazolja a Beszerzési Menedzser Index (BMI) júliusi értékeit. Ennek szezonálisan kiigazított értéke az év hetedik hónapjára: 45,7 volt, a válaszadók pedig az előző hónaphoz képest folytatódó visszaesésről számoltak be. A BMI júniusi markáns szűkülését követően júliusban enyhébb zsugorodást figyelt meg a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT). Így az előző év azonos időszakához viszonyított 2,5 százalékos, de csökkenő ütemű visszaesés igazolja ezt a BMI-értéket.
A BMI előző hónaphoz mért változásához képest viszont pozitív meglepetést okozott a KSH tájékoztatása.
Az MLBKT augusztus első napján arról számolt be, hogy a részindexek vegyesen változtak az előző hónaphoz képest, többségük a recessziós tartományban állt, ennek ellenére a júniushoz képest mért 2,8 százalékos növekedés meglepetésnek minősül.
ING: visszaeső exporttermelés mellett növekvő belpiacra termelés várható
Virovácz Péter, az ING vezető közgazdásza is úgy látja, az ipar júliusban érdemi pozitív meglepetés okozott. Mint írja, tekintettel arra, hogy az elmúlt hónapokban a felmérésen alapuló, úgynevezett puha indikátorok (BMI, ipari bizalmi indexek) az ipari teljesítmény folytatódó zsugorodását vetítették előre, kíváncsian várja a KSH részletes értékelését a pozitív meglepetés mögött. Úgy véli, ami biztosan kijelenthető, hogy
ezek a puha indikátorok továbbra sem képesek megfogni a rövidebb távú kilengéseket az ágazat teljesítményében.
Az ING elemzője úgy fogalmaz, a KSH előzetes közlése szerint érdemi változás nem volt az ipari termelés szerkezetében. Miközben a termelés csökkenéséhez az alágak többsége hozzájárult, ez alól továbbra is kivétel maradt a villamos berendezés gyártása (akkumulátorgyártás) és az autóipar. Mindezek alapján csupán az lesz a kérdés, hogy vajon az exportra termelő ágazatok tudtak az esetleges első nyári leállások utáni visszatérésben sokkal jobban teljesíteni, vagy a többi ágazatban esetleg már csökkent a visszaesés mértéke – teszi fel a kérdést, hozzáfűzve, az utóbbi kulcsmozzanata lehet annak, hogy lássuk, a belső kereslet visszaesése kifulladt vagy akár elérte a mélypontot. Egyelőre a szűkszavú kommentár alapján inkább az első verzió tűnik valószínűbbnek – véli a szakember. Hozzáteszi, nem történt olyan érdemi változás a magyar gazdaság egyéb szegmenseiben, ami indokolná a belpiacra termelő ipari szektorok teljesítményének javulását.
Virovácz szerint előretekintve rövid távon ez a kétarcúság megmarad, vagyis az exportra termelő ágazatok húzhatják az ipari termelést a kapacitásbővítő beruházások révén. Ám felhívja a figyelmet, hogy
az export pozitív hatása szépen lassan gyengülőben lehet,
hiszen az új exportrendelések globálisan is egyre visszafogottabban alakulnak, és amint a kapacitásfelfutás lezajlik, az innen származó egyszeri pozitív impulzus is kifulladhat. Másik oldalról viszont arra mutat rá, hogy az iparvállalatok újraköthetik az energiaszerződéseiket egy már jóval kedvezőbb piaci áron, ami az év vége felé pozitívabb kilátásokkal kecsegtet. Mindez nagymértékben csökkentheti a költségeiket, aminek hatására ismét elkezdhet élénkülni a termelés az elszálló költségek miatt most visszafogottabban teljesítő szektorokban. A közgazdász szerint ezt tovább segítheti, hogy
az infláció fékeződésével és a vásárlóerő újbóli növekedésével itthon az év vége felé a belpiacra termelő ipari szektorok nemcsak a kínálati, de a keresleti oldalról is kaphatnak némi pozitív lökést,
és ez ellensúlyozhatja az ipari export kezdődő gyengülését.
Virovácz kiemeli, 2023 egészében továbbra is úgy látja, hogy az ipar teljesítménye negatív lesz, vagyis nem sikerül elérni a tavaly produkált összkibocsátási szintet. Ez egyben azt is jelenti – egy érdemi ipari meglepetést kivéve –, hogy idén a mezőgazdaság tudja majd egyedül érdemben mérsékelni a teljes éves GDP visszaesését.
Makronóm Intézet: a harmadik negyedév még fékezés lesz
Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza is azt emeli ki a KSH csütörtök reggeli közléséből, hogy az ipari termelés kezd életjeleket mutatni. Felhívja azonban a figyelmet arra, hogy mivel júliusi adatról van szó, ezért ezt még óvatosan kell kezelni: a nyári leállások időzítése nagyban befolyásolhatja a teljesítményt, így azt az augusztusival együtt lesz majd célszerű értékelni. A részletes iparági adatok ismerete nélkül Regős is arra mutat rá, hogy
továbbra is azok az iparágak teljesítenek jól, amelyek exportra termelnek (járműgyártás, villamos berendezés gyártása), míg a hazai piacra termelő ágazatok (például élelmiszeripar) volumenét tekintve kevesebbet gyártanak, mint tavaly.
Ennek oka a gyenge belső kereslet, köszönhetően annak, hogy a magas infláció erodálja a vásárlóerőt. Ugyanakkor az infláció csökkenésével ez a hatás is mérséklődik – jósolja a vezető közgazdász.
Regős a csütörtökön nyilvánosságra hozott adatok alapján azt írja elemzésében, a harmadik negyedévben az ipar teljesítménye éves alapon vélhetően még fékezi a gazdasági teljesítményt, azonban már az előző negyedévinél kisebb mértékben, negyedéves alapon pedig már bővülésre számít. Ehhez a magas rendelésállomány és a beruházások termőre fordulása segítséget nyújthat, ám szükséges a belső kereslet felfutása is – véli a Makronóm Intézet elemzője.
Erste Bank: a magyar ipar teljesítménye a globális konjunktúrától függ
Az elmúlt hónapokra alapvetően az volt jellemző, hogy az autóipar és az akkumulátorgyártás kedvező teljesítménye nem tudta ellensúlyozni a többi, részben energiaintenzív feldolgozóipari alág, sokszor kétszámjegyű kibocsátás-visszaesését – idézi fel Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője. Úgy véli, a mostani, számottevő elmozdulás vélhetően az iváncsai akkumulátorgyár beindulásának köszönhető. Felidézi, júniusban a külkereskedelmi adatok már mutatták, hogy működésbe léphetett az egység, viszont a hatodik havi ipari adatokban ez még nem jelent meg.
A jövőre tekintve viszont Nagy kevésbé optimista. Mint írja,
a termelési kilátások továbbra is meglehetősen zavarosak: a konjunktúraindexek egyelőre Európa-szerte inkább lefelé mutatnak.
Az egész világ az év eleje óta várja a kínai gazdaság beindulását, ugyanakkor a legfrissebb adatok is csak lassabb megindulásra utalnak, ez pedig rányomhatja a bélyegét a legfontosabb külpiacaink hangulatára – véli az elemző. Hozzáteszi viszont, hogy középtávon a termelésbe lépő jelentős kapacitásbővítések – főként a járműiparban, valamint szintén az akkumulátorgyártás terén – a kibocsátás érdemi fellendülését eredményezhetik. A kedvező hatások kiaknázása azonban változatlanul leginkább a globális konjunktúra helyreállásának függvénye lesz – mutat rá elemzése végén Nagy János.
MBH Bank: idén összességében 2,5 százalékkal csökkenhet az ipari termelés
Suppan Gergely, az MBH Bank vezető arra emlékeztet, az ipari termelés a 2015. évi átlaghoz viszonyítva 22,3 százalékkal bővült, míg 49,5 százalékkal haladja meg a 2010. évi átlagos termelési szintet. A szakember a havi szinten mért 2,8 százalékos növekedést annak tudja be, hogy
az energiaárak mérséklődése enyhülést okozhat az energiaintenzív ágazatokban,
amelyek termelése továbbra is visszafogott lehetett, azonban ennek mértéke már enyhülhet, míg a belső és külső kereslet továbbra is gyenge, de már stabilizálódhat.
A szakember emlékeztet, az ipari termelés 2022. negyedik negyedév elejétől tapasztalt megtorpanását döntően az energiaárak robbanásának következtében elsősorban az energiaigényes ágazatokban bekövetkező termelés visszafogása vagy leállása okozta. Hozzáteszi,
egyes ágazatokban, különösen az élelmiszeriparban a gyengülő belső és külső kereslet eredményezett visszafogottabb termelést.
Az ipari termelést az alacsonyabb energiafelhasználás hatására (részben az enyhe téli időjárásnak, részben a kényszerű energiamegtakarításnak köszönhetően) az energiatermelő ágazatok termelésének visszaesése is lefelé húzta. A KSH közleménye szerint a legnagyobb súlyú ágazatok közül járműgyártás, valamint a villamos berendezés gyártásának területén bővült a termelés volumene, míg a többi alágazatban csökkent, így a számítógép, elektronikai, optikai termék, valamint az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása is visszaesett – utal a csütörtöki gyorstájékoztatóra Suppan.
Az MBH Bank szakértője rámutat, az autógyártás területén a tavalyi második félévtől érdemi javulás következett be, a szereplők többsége a beszállítói láncok teljes helyreállásáról, a korábbi akut chip- és félvezetőhiány rendeződéséről számolt be, ennek köszönhetően tavaly decemberben új csúcsot ért el a hazai járműgyártás kibocsátása, az elmúlt két év során az elmaradó leszállítások miatt felhalmozódó rendelésállomány pedig kedvező kilátásokat jelenthet a termelésre. Mint írja, az ukrajnai háború, valamint az energiaválság jelentősen rontotta a kilátásokat a tavalyi év során, azonban az utóbbi hónapokban már jelentősen javulhatnának a kilátások, mivel energiahiánytól egyelőre nem kell tartani, így az európai gazdaságok elkerülték az akut energiaválságot, az energiaárak pedig szignifikánsan csökkentek a tavaly nyár végi szintekhez képest. Suppan Gergely úgy véli,
a kilátásokat javítja, hogy a járműgyártás új rendelései júniusban 18,6 százalékkal nőttek, míg a rendelésállománya 4,9 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőtti szintet.
Suppan optimista amiatt, hogy a hazai ipari rendelésállományok továbbra is növekedést mutatnak: hangsúlyozza, 10,6 százalékkal meghaladják az egy évvel ezelőtti szintet, az új rendelések pedig 5,1 százalékkal emelkedtek. Kiemeli, a hazai ipar teljesítménye az elmúlt években élesen elvált a német iparétól, köszönhetően az elmúlt évek számos kapacitásnövelésének, a működő tőke rekord mennyiségű beáramlásának és a kormány beruházásokat kifejezetten támogató gazdaságpolitikájának. Felhívja viszont a figyelmet arra, hogy a tavalyi év második felétől az energiaárak tavalyi emelkedése láthatóan nagyobb visszaesést okozott, ami versenyképességi, gyenge energiahatékonysági problémákat is tükrözhet.
Az elemző optimizmusának ad hangot elemzésében, mint fogalmaz, az energiaválság által okozott, várhatóan átmeneti megingásokat követően
az idei év második felében újra fokozatos élénkülésre számít az ipari termelésben,
amit a belső kereslet fokozatos helyreállása, valamint új – főleg az akkumulátorgyártáshoz és autóiparhoz, valamint élelmiszeriparhoz, vegyiparhoz, védelmi iparhoz kapcsolódó – kapacitások várható üzembe helyezése is támogathat. A hazai gazdaság középtávon jelentősen profitálhat a CATL, az SK Innovation, a Samsung SDI, a BMW, a Mercedes, a Sunwoda Electronics, a Huayou Cobalt, az EVE Power és más akkumulátorgyártó és beszállító kiemelkedő mértékű beruházásaival, valamint a védelmi ipari kapacitások kiépülésével, mivel a hadiipari kiadások szignifikáns növekedése várható a következő években. Suppan előrejelzése szerint idén a kifejezetten gyenge első féléves teljesítmény miatt 2,5 százalék körüli csökkenést lehet az ipari termelésben, 2024-től azonban a felfutó új kapacitások hatására jelentősen élénkülhet az ipari termelés, ami az idei gyenge bázis miatt meghaladhatja a 8 százalékot – zárul az MBH Bank vezető elemzőjének tájékoztatása.
