A Pedagógus Kar még január 15-i ülésén közleményében fogalmazta meg, hogy ilyen formában a NAT ne kerülhessen bevezetésre 2020. szeptember 1-i hatállyal, mert nem tükrözi a korábbi munka eredményeit, nem mutatható ki érdemi tananyagcsökkentés, nincs biztosítva az intézmények számára az önálló működés lehetősége és az átmenetek zavartalansága. Január 17-én pedig az Élenjáró Gimnáziumok Igazgatói Grémiuma tiltakozott közleményében a túl korai bevezetéssel kapcsolatban.
A grémium egyik tagja, Békefi Gábor, a Kempelen Farkas Gimnázium igazgatója lapunk megkeresésére kijelentette, bár semmilyen visszajelzést nem kaptak az EMMI-től felhívásukra, de azzal, hogy a NAT kikerült ilyen formában, egyértelmű a válaszuk, mégpedig az, hogy figyelmen kívül hagyták kérésüket. Természetesen továbbra is fenntartják véleményüket, hogy amikor érettségiztetni, felvételiztetni és minden mást kell végezniük a normál iskolai munka érdekében, túl nagy teher az iskoláknak a szeptember 1-jei bevezetés. Április 30-ig kell új helyi kerettantervet csinálniuk az iskoláknak, abban a helyzetben, amikor még nem is ismerik a következő tanév tankönyveit és a kerettanterveket. Véleménye szerint jól átgondoltan ezt nem lehet megcsinálni, csak parancsra.
A péntek éjjeli sokkból először a Magyar Irodalomtanárok Egyesületének választmánya próbált felocsúdni állásfoglalásával, amely az 1., 5. és 9. évfolyamon, a 2020-2021-es tanévtől felmenő rendszerben életbelépő NAT irodalom és anyanyelvi követelményeit veszi górcső alá. Nem sokat kertelnek, amikor kijelentik, hogy a dokumentum nem nemzeti és nem alaptanterv. Mint írják, nem nemzeti, mert ekkora mennyiségű tananyag az adott korosztály legalább kétharmada számára nem elsajátítható, őket a nemzetből mintegy kirekeszti. És nem alaptanterv, mert a tanítást teljes részletességgel s nem csupán alapjaiban szabályozza, ezért véleményük szerint mélyen gyerekellenes. Közleményük szerint a NAT a kortárs kultúráról tudomást sem vesz, az irodalom folyamatát is az 1970-es években lezárja. Úgy látják, hogy az irodalom tananyag kitüntetett eleme az üldözött magyarság koncepciója, a Trianon fölötti gyász hangsúlyozása és a határon túli magyarsággal való egység deklarálása. Nem tagadva e történelmi trauma miatt érzett fájdalom jogosságát, illetve a magyar irodalom államhatárokon túllépő jellegét, úgy vélik, ezt a fájdalmat az irodalomtörténet vezérgondolatává tenni mélyen irodalomellenes gesztus. Még további érveket felsorakoztatva leszögezik: a most nyilvánosságra került kormányrendelet olyan súlyosan veszélyezteti a nemzet egységét, a nemzeti kultúrát, a diákok fejlődését, a tanári munka szakmaiságát, annyira mérgezi a közgondolkodást, hogy azonnal vissza kell vonni.
Nahalka István oktatáskutató a Népszavában is hasonló véleményen van. A Csépe Valéria akadémikus professzor és csapata által kidolgozott NAT-nak semmilyen ideológiai elkötelezettsége nem volt, a most nyilvánossá vált végleges verzió viszont egyoldalú, nacionalista beállítottságú, egy autokratikus társadalom értékrendjét tükrözi. Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke ugyanitt kifejti, hogy egyes helyeken a NAT tendenciózusan eltorzítja a történelmet. Véleménye szerint a sok helyen egyoldalú tananyag egy „hagymázas múltszeméléletet” tükröz, amely erősítheti azt a nézetet, hogy mi mindig jók voltunk, nekünk mindig igazunk volt a történelemben.
