Az enyhe ősz sokat segített a magyar lakosságnak is, hiszen tudatos használat mellett a fűtésen jelentősen lehetett spórolni. A december ebből a szempontból már rosszabb volt, hiszen a hónap első felében jelentősen lehűlt az idő, így jóval kisebb maradt a mozgástér, ha valaki nem akart fázni. Így a januári számlákat megkapva fognak sokan először szembesülni a nyári rezsiemeléssel. A kormány által meghúzott, átlagfogyasztási szint az áramnál is fontos, a földgáz esetén pedig ezt túllépve nagyon fájó „büntetést” jelent az úgynevezett lakossági piaci ár. Ez ugyanis a csökkentett ár 7,5-szerese, hiszen a 102 forintos rezsicsökkentett köbméterenként számolt árral szemben nagyságrendileg 750 forint.
Aki most brutálisan magas számlát kap, azt vélhetőleg nem fogja vigasztalni, hogy Európa más részein is komoly áremelések voltak. Az Energie-Control Austria és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) megbízásából készült nemzetközi ár-összehasonító vizsgálat szerint tavaly decemberben ismét több európai fővárosban nőttek a háztartásokat terhelő energiaköltségek. Ebből a felmérésből kiderült, hogy a rezsicsökkentett áron vásárolható földgáz decemberben az uniós fővárosok közül Budapesten volt a legolcsóbb amennyiben az átlagfogyasztás (63.645 MJ) alatti mennyiséget nézzük. A MEKH szerint ebben az esetben 2,48 eurocent/kWh költsége volt a fogyasztóknak. Amennyiben a megemelt összeget nézzük, akkor az a lista középmezőnyébe található. Ez azért is érdekes, mert a nyári hasonló összehasonlításnál magasabb tőzsdei ár mellett az európai fogyasztók többsége ennél olcsóbban kapja a gázt, most viszont ez az érték csak a 9. legdrágábbnak számít.
Ha valaki csak kis mértékben (20 százalékkal) lépi át gázból az átlagfogyasztást, akkor is igen olcsón fűthet európai összevetésben. Amennyiben viszont hasonló mennyiségű rezsicsökkentett és piaci árú gázt éget el, akkor már a középmezőny alsó részébe fog kerülni a fizetendő számla alapján.
Ha az elektromos áram esetén vizsgáljuk az árakat, akkor még kedvezőbbnek tűnik a magyar lakosság helyzete. A rezsicsökkentett ár itt is igen jutányosnak számít, ebben az esetben a második legolcsóbb árat (9,02 eurocent/kWh) fizették Európában a villamos energiáért. Azok a háztartások, akik 20 százalékkal többet fogyasztanak a megadott éves átlagfogyasztásnál, azok 10,40 eurocent/kWh áron juthattak villamos energiához, ami szintén a második legolcsóbb ár európai összehasonlításban. Amennyiben a szélsőértéket vesszük, vagyis a lakossági piaci árat, az is az olcsóbb kategóriába tartozik a kontinensen, hiszen kWh-ként nem éri el a 20 eurocentet.
Összességében tehát összehasonlítva más európai nagyvárosokkal a budapestiek nem fizetnek az energiáért extrém sokat.
Árnyalja persze a képet, hogy mindez elképesztő összegbe kerül a magyar költségvetés számára, hiszen a földgáz nagyjából 85, míg az áram hozzávetőleg 35 százalékban importból származik. Az európai viszonylatban relatív olcsó energia tehát nem ajándék, hanem annak költségét a teljes hazai társadalom fizeti egyrészt magasabb adók formájában, másrészt olyan módon, hogy számos területen (legyen szó az egészségügyről vagy az oktatásról) más államok polgáraihoz képest (esetenként jóval) alacsonyabb szolgáltatásokat kapnak a magyar emberek.
