Semmiképpen sem ad örömre okot az, hogy a születéskor várható élettartam terén Magyarország finoman szólva is csehül áll, különösen a férfiak esetében. Az OECD legfrissebb elérhető adatai szerint a várható élettartam összességében 74,3 év volt 2021-ben itthon, ha pedig nemekre bontva nézzük mindezt, a magyar nők 77,8 évvel, míg a férfiak mindössze 70,7 évvel kalkulálhattak.
Nemzetközileg is gyenge eredmény
Az első ránézésre is egyértelmű, hogy a nemek várható élettartama között is jelentős a különbség, ez azonban nem változtat azon, hogy Magyarország a teljes lakosság és a női-férfi lebontás tekintetében sem áll jól a nemzetközi összehasonlításban. 2021-ben a negyvenöt vizsgált ország közül hazánk összességében a 35. lett a ranglistában, míg a nők esetében a 37., a férfiaknál pedig a 36. helyre futotta.
Az OECD interaktív grafikonján a születéskor várható élettartam. Magyarország pirossal jelölve:
Mindez pedig azt jelenti, hogy Litvánia, Románia és Bulgária kivételével minden más uniós tagország jobban teljesít, hogyha a várható élettartamról van szó, ráadásul a hazainál jobb helyzetből indulnak ezen a téren például Mexikóban, Kínában, Argentínában és Costa Ricában is.
A leghosszabb életre a japánok készülhetnek, hiszen itt 84,5 év az átlag, míg a legrosszabb pozícióban a Dél-Afrikai Köztársaság van a vizsgált országok közül, hiszen itt csupán 65,3 a várható életévek száma.
A mostani nyugdíjasok előtt is borús a kép
A születéskor várható élettartam mellett szintén érdekes mutató az, hogy a jelenleg 65 évnél idősebbek mire számíthatnak. Nos, a válasz megvan, és az adatok azt mutatják, hogy a számukra előrejelzett jövő szintén rendkívül borús: ezen a ranglistán Magyarország a nők és a férfiak esetében is a 42. helyet szerezte meg – 2021-ben mindez azt jelentette, hogy a 65 éves nőkre átlagosan 17,3 év, míg a férfiakra 13,2 év várt még.
Az OECD interaktív grafikonján a 65 éves korben várható élettartam. Magyarország pirossal jelölve:
Hogyan került Magyarország a ranglista végére?
Azt, hogy mégis miért ennyire alacsony a várható élettartam Magyarországon, akár az OECD egy másik, szintén rendkívül kijózanító statisztikája is megindokolhatja: az összehasonlításban, amelyben hazánk 2019-es adatokkal szerepel, sikerült megszerezni a ranglista első helyét, csakhogy ez nem ad okot dicsőségre.
A 100 ezer emberre jutó 286 rákos megbetegedésből származó haláleset az összes vizsgált ország számai közül a legrosszabb eredmény.
Az OECD interaktív grafikonján a rákos megbetegedésben elhunytak aránya 100 ezer főre vetítve. Magyarország pirossal jelölve:
Szintén nem sok okot ad az optimizmusra az ugyanezen évből származó öngyilkossági ráta sem, hiszen Magyarország a lista 6. helyére került – ez egyébként a Visegrádi Négyek más országaihoz képest is kiugró.
Az OECD interaktív grafikonján az öngyilkossági ráta. Magyarország pirossal jelölve:
Fontos megjegyezni, hogy a várható élettartam alakulásában olyan alapvető tényezők, mint például az életmód, testmozgás, az általános egészség, vagy az anyagi helyzet, kulcsszerepet játszanak, azaz a rákos halálesetek magas száma, és az öngyilkossági ráta nem tehető egymagában felelőssé az alacsony várható élettartamért. Az azonban mindenképpen aggasztó, hogy két, a megfelelő diagnosztikával és ellátás biztosításával minden bizonnyal lényegesen csökkenthető mutatóban Magyarország ennyire gyengén teljesít.
