A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) által vezetett várólista annak meghatározására szolgál, hogy a betegek milyen sorrendben juthatnak a szükséges ellátáshoz. A listára kerülés menete, hogy az orvosa megállapítja az ellátás szükségességét, majd regisztrálja a rendszerben. A páciens megkapja a személyes és titkosított azonosítóját (esetazonosítót), amelynek segítségével megnézheti, hogy előreláthatóan mennyit kell várakoznia, azaz mi az ellátás várható időpontja.
A várólistára kerülés feltétele ugyanakkor egy előzetes, nem hivatalos listára való felkerülés.
Az Átlátszó által meghirdetett kérdőíves felmérésre érkezett annak a páciensnek is a véleménye, akinek intézményében körülbelül kétszer annyian vártak a nem hivatalos listán, hogy a hivatalos műtéti várólistára felkerülhessenek. Ráadásul a betegek többsége nem is tudta, hogy egyelőre még nem a hivatalos várólistán van előjegyezve. Végül 2022 tavaszán a beteg állapota annyira rosszabbodott, hogy végül a magánegészségügyben műtette meg magát kétmillió forintért.
Egy másik betegnek fél év várakozási időt mondtak, miközben nem volt rest, megnézte a NEAK kórházi várólistás adatbázisát. Ott pedig az ő műtétjére az utóbbi félévben átlagosan 13 nap volt a várakozási idő. Egyelőre esetazonosítót sem kapott – vagyis hivatalosan nem szerepel a várólista nyilvántartásban, így azt sem tudja megnézni, hogy mikor várható a műtéte. Legfrissebb információja, hogy ősszel tudhat meg közelebbit a beavatkozás időpontjáról. Akkor lesz éppen öt hónapja, hogy vár.
A lap megkérdezett egy egészségügyben járatos szakembert is, aki szerint
"ott vannak a fiókban, a valós számok. Szinte mindenkinek van egy másik várólistája, ahol jegyzi a betegeket, ez lehet egy kockás füzet, Excel-táblázat, vagy erre készített program, de az biztos, hogy nem mindig egyezik azzal, ami le van adva hivatalosan.”
Az okok kapcsán említette, hogy nem létezik olyan program, ami összefésülné a magánrendelésen vagy akár az ambulanciára beeső, és aztán műtétre előjegyzett betegeket a hivatalos kórházi várólistával. Azt ugyanakkor megjegyezte, hogy egyáltalán nem biztos, hogy minden esetben hosszabb a várólista a hivatalosan elérhető adatoknál, rövidebb is lehet, például, ha nem törlik a listáról azt a beteget, akinél mégsem kerül sor a műtétre.
Az „alternatív” adatvezetésről szóló információkat a NEAK adatbázisában végzett Átlátszó-gyűjtés szintén alátámasztja. Miközben a NEAK főigazgatója egy tavalyi konferencián arról beszélt, hogy tíz év alatt 58 milliárd forintot fordítottak a várólisták csökkentésére, tavaly például 13,6 milliárdot.
A lap megkérdezte a MOK-ot is, szerintük a várólisták problémáját nem lehet elkülöníteni az ellátórendszer anomáliáitól: a széttagolt egészségügyi struktúra, a hiányzó személyzet, az alulfinanszírozottság mind-mind megoldásra váró feladatok, és ameddig ezek nem szűnnek meg, „addig minden beavatkozás tűzoltás, alacsony hatásfokkal.”
