A Gazprom orosz energiaipari óriáscég szerdán bejelentette, hogy a tranzitszállítási szerződés lejárta – reggel hat óra – után leállította az Ukrajnán át Európába irányuló földgázszállítást. „Az ukrán fél által az adott szerződések meghosszabbításának többszöri és egyértelmű elutasítása miatt a Gazpromnak megszűnt a műszaki és jogi lehetősége, hogy 2025. január 1-től gázt szállítson Ukrajna területén keresztül. Moszkvai idő szerint 8:00 órakor nem szállítunk orosz gázt Ukrajna területén át” – idézte az MTI a vállalat közleményét. A kijevi energiaügyi minisztérium pedig azt jelezte, hogy az Ukrajnán keresztül történő orosz gázszállítás leállítása a nemzetbiztonság érdekében történt.
Az intézkedés elsőre talán meglepő, mert a földgázszállítások a közel három évig tartó háború ellenére gyakorlatilag zavartalanul folytak. Persze aki csak a magyar kormány szankciókkal kapcsolatos kommunikációját ismeri, annak ez a tény akár meglepő is lehet, de az unió a vezetékes gázszállítást annak ellenére sem korlátozta (többek között a mi érdekeink miatt), hogy Moszkva nagyon komoly összegre tett szert ezáltal, ami segített neki finanszírozni a háborút.
Ebből a szempontból az a tény, hogy a magyar kormány meg sem próbálta csökkenteni az oroszoktól való függőséget, egyértelművé teszi, hogy Orbán Viktorék békapárti szólamait mennyire szabad komolyan venni. Igaz, a szállítások a korábban kikerülhetetlen ukrán vezetékről részben a Török Áramlatra kerültek át, amely Szerbia felől érkezik Magyarországra.
Mindez azt is jelenti, hogy a magyar ellátás biztosítása megoldott, ilyen szempontból nem, legfeljebb az árakon keresztül érint minket a lépés.
Az alaphelyzet tehát az, hogy az év végén lejáró szerződést az ukrán fél nem akarta meghosszabbítani, mert úgy gondolták, hogyha leáll a gázszállítás az adott vezetéken, az érdemi bevételkiesést jelent a Gazprom és így közvetve az orosz háborús finanszírozás számára is. Az orosz gázipari óriás gyengítése logikus lépés az ukránok részéről, hiszen az orosz költségvetés bevételeinek döntő része a háború ellenére is a gáz- és olajbevételekből származott. Igaz, a földgázpiacon érdemi problémák voltak azt követően, hogy 2022-ben az érvényes szerződések ellenére számos esetben megtagadták az oroszok a szállításokat. A tavaly lezárult perekben a választottbíróságok rendre az európai cégek javára döntöttek az oroszokkal szemben. Más kérdés, hogy a megítélt összegek behajtása általában akadályokba ütközött, amikor pedig sikerült, mint az OMV esetében, annak az lett a következménye, hogy a Gazprom felmondta a szállítási szerződést.
Érdemes megemlíteni, hogy az ukránok mostani lépése várhatóan tovább nehezíti a Gazprom helyzetét, amely a háború kirobbanása óta jelentős visszaesést szenvedett el. A helyzet súlyát jelzi, hogy tavaly a cég egész éves vesztesége közel 7 milliárd dollár volt, amely az első negatív eredmény volt 1999 óta. Ráadásul az idei első kilenc hónapban folytatódott a cég vesszőfutása: az orosz számviteli szabályok szerint 309 milliárd rubeles jelenlegi árfolyamon mintegy 3,2 milliárd dolláros vesztesége keletkezett az orosz cégnek, úgy, hogy tavaly ugyanezen időszakra 446 milliárd rubeles nyereséget mutattak ki. A társaság ugyan növelte az elmúlt években a kínai exportját, ám az messze nem fedezte az Európában kiesett mennyiséget.
Bár – ahogy a továbbiakban majd kifejtjük – a helyzet ennél bonyolultabb. De ha csak abból indulunk ki, hogy a tavalyi évben mennyi földgázt szállítottak a Testvériség vezetéken Ukrajnán át, akkor a Gazprom számára az ukránok lépése fájó lehet. A becslések szerint ugyanis éves szinten 5 milliárd dollár bevételkiesést fognak elszenvedni.
Fotó: Depositphotos
Ha ehhez hozzávesszük, hogy egyes európai országok részéről milyen reakciók érkeztek, akkor azt gondolhatnánk, hogy január elsején a szállítások leállításával csak az oroszok veszítettek. Ausztria felkészült az orosz gáztranzit leállására, az ország ellátása folytatódik más forrásokból, mint a németországi és olaszországi töltőpontokból és a tárolókapacitásokból – közölte szerdán az osztrák kormány. „Elvégeztük a házifeladatunkat és alaposan felkészültünk erre a forgatókönyvre. Ausztria már nem függ az orosz gáztól, és ez jó dolog” – írta közleményében Leonore Gewessler osztrák energiaügyi miniszter.
Közben a lengyel külügyminiszter is megszólalt az ügyben. Radoslaw Sikorski az X-en azt írta, hogy: „Az orosz földgáz ukrajnai tranzitjának leállítása újabb győzelmet jelent Finnország és Svédország NATO-csatlakozása után.”
Vlagyimir Putyin orosz elnök milliárdokat szánt az Északi Áramlat balti-tengeri német-orosz gázvezeték létesítésére, hogy megkerülje Ukrajnát és zsarolja Kelet-Európát a gázszállítások leállításának fenyegetésével – áll Sikorski bejegyzésében. Szerdán Ukrajna az orosz elnököt „elvágta az EU-ba irányuló közvetlen gázexport lehetőségétől” – írta a lengyel miniszter.
A fenti állítással szemben azonban a valóság az, hogy az orosz gáz továbbra is jelen lesz az európai piacokon, két módon is. A már említett Török Áramlaton keresztül ugyanis folyamatosan érkezik gáz, ráadásul – ahogy arról korábban az Mfor is beszámolt – Szijjártó Péter gyakori moszkvai látogatásainak eredményeként az MVM a meglévő hosszútávú gázszerződés mellett kiegészítő megállapodásokat kötött. Ezek az eredeti szerződésnél – a pletykák és az összesített külkereskedelmi forgalmi adatok alapján – jóval kedvezőbb árazásúak, vélhetőleg a TTF tőzsdei árnál ezen szállításoknál a gáz 5-10 százalékkal olcsóbb. A különbözetet pedig a gáz továbbértékesítésével fölözheti le a magyar fél, már csak azért is, mert a visszaeső hazai keresletet a korábbi szerződések is lefedik.
De érdemes megemlíteni azt is, hogy 2022-től az EU importjában jelentősen nőtt a cseppfolyós földgáz (LNG) súlya. Ugyanakkor ez a közvélekedéssel szemben nemcsak a közel-keleti országokból és az USA-ból jön, hanem Oroszországból is. Ráadásul az orosz szállítások mennyisége tavaly növekedett. Ugyanakkor az is tény, hogy az infrastruktúra (akár a cseppfolyósító terminálok korlátozott kapacitása, akár a tankerhajók hiánya) miatt az oroszok valószínűleg piacveszteséget szenvednek el a gázvezeték mostani leállása miatt. Ez az európai vevők számára azzal jár, hogy a kisebb kínálat miatt az energiahordozó ára drágul. Ez a folyamat már az ősz folyamán megkezdődött, és az idei évben folytatódott, így az irányadó TTF tőzsdei ár megközelítette az 50 eurós szintet (MWh), miközben tavaly láttunk feleekkora, 25 euró körüli árat is. A tranzit felfüggesztése így indirekt módon az unió számára sem kellemes. (A növekvő energiaárak pedig – ahogy korábbi elemzésünkben írtuk – rontja az egyébként is gyengélkedő európai és magyar ipar versenyképességét és helyzetét.)
De nemcsak az oroszok és az EU jár rosszul, hiszen mindez az ukránok számára is nagyon fájdalmas. Bár Kijev a kommunikációjában jellemzően mélyen hallgatott az orosz szállítások tranzitdíjai kapcsán, vannak erre vonatkozó becslések. A szakértők szerint a gázszállítás Ukrajna számára is nagyon jó üzlet volt, a vezetékek elzárásával akár évi 1 milliárd dollárt is elveszíthetnek. Az ukrán költségvetésből is hiányozni fog ez az összeg, és ennek csak a töredékét tudják beszedni azzal, hogy szerdától megnégyszerezték a hazai fogyasztók gázszállítási díjait. Ráadásul vannak az ukránok döntésének további járulékos hátrányai is, hiszen tavaly év végén Robert Fico azzal fenyegetőzött, hogy a gázszállítások leállítása esetén Szlovákia az elektromos áram importját függeszti fel.
Erre reagálva Zelenszkij azt mondta: „Úgy tűnik, Putyin parancsolta Ficónak, hogy Ukrajna ellen nyisson egy második energiafrontot a szlovák emberek kárára”, ám ez nem javította a szlovák-ukrán viszonyt. Pedig Ukrajna számára fontos, hogy Szlovákiából és Lengyelországból elektromos áram érkezzen, már csak azért is, mert az oroszok módszeresen pusztítják a (polgári) energetikai infrastruktúrát.
Rövid távon a legnagyobb vesztes az Ukrajnával szomszédos, Moldova szakadár oroszbarát régiója, Transznisztria lett. A Szovjetunió széthullása után Moldovától elszakadt terület Ukrajnán keresztül kapta az orosz gázt. A Tirasztyeploenergo helyi energiavállalat közölte, hogy szerda hajnalban leállította a háztartások fűtését és melegvízellátását, de egyes létesítmények, így a kórházak mentesültek az intézkedés alól.
