<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

A negyedik hullám meredeken felfelé ívelő járványgörbéje ellenére még mindig tilos 12 éven felülieknek az online oktatás, miközben vannak, akik 6 hónapja kapott oltással járnak iskolába.

„A jelenlegi protokollon nem tartjuk indokolnak a változtatást” – írta az EMMI lapunk kérdésére arra vonatkozólag, hogy várható-e változás a friss járványadatok miatt az iskolákban.

Nevezetesen arra vonatkozólag, hogy ebben az iskolai évben a 12 év felettieknél nem rendelhető el online oktatás, mert az ő korosztályuk már oltható. Hiszen előfordulhat az is, hogy a nyáron oltott 12 éven felüli gyerekeknek már 6 hónaphoz közelít a második oltásuk időpontja, azaz ismét védtelenebbé válnak, ha csak nem kaptak harmadik oltást, amire kicsi az esély.
Azt is megkérdeztük, hogy a delta vírus, sőt, a tanév kezdete óta megjelent delta plusz jóval nagyobb reprodukciós rátája miatt tervezik-e, hogy új rendelkezéseket, esetleg szigorításokat hoznak (például kötelező hőmérőzés) az iskolákban, esetleg nem tartják-e kizártnak, hogy ha ennél súlyosabbá válik a negyedik hullám, teljes online-oktatást rendeljenek el? Válaszukban megerősítették, hogy a jelenlegi protokoll marad, köztük a 7. osztályosnál idősebbek digitális oktatásának megtiltása.

Marad a 12 évesnél idősebb gyerekek iskolai protkollja. Fotó: DepositphotosMarad a 12 évesnél idősebb gyerekek iskolai protkollja. Fotó: Depositphotos

Pedig a harmadik hullám egyik legnagyobb sikere épp a digitális oktatás működése volt, különösen a középiskolásoknál, közülük is az érettségiző diákoknál. Fontos és abszolút érthető a szülők álláspontja is, akik közül sokan lehetetlen küldetésnek érezték a gyerekek otthoni tanulását, ugyanakkor a munkahelyükön is teljesíteniük kellett. Ugyanakkor egy durván dübörgő, előre megjósolhatatlan járványhullámban a kategorikus tiltás is furcsán hat, amit számos pedagógus sem ért.

S bár épp tegnap kérdeztük a szaktárcától, hogy terveznek-e bármilyen járványügyi változtatást az iskolákban, a nemleges válasz ellenére épp ma egy a Telex által megszerzett levélből derült ki, hogy az Oktatási Hivatal Kásler Miklós rendeletére hivatkozva tájékoztatja az iskolaigazgatókat arról, hogy ha december elsejétől a gyerekeket iskolába kísérő vagy onnan hazakísérő szülőnek nem lesz védettségi igazolványa, akkor csak egy kijelölt pontig léphet be az iskola területére.

Mint ismeretes, májustól még csak a 16-18 éveseket, júniustól már a 12-15 éven felülieket is beolthatták a gondos szülők, így a nyáron 175 ezer 12-18 éves diákot oltattak be a szülei. Az ő védettségük most már kérdéses lehet, ha az emlékeztető oltásoknál megadott 4-6 hónapot vesszük figyelembe.

Az év eleji iskolai oltási kampányban további 50 ezer gyereket oltottak be, az ő védettségükkel még minden bizonnyal semmi baj. A KSH egyébként ebben a korosztályban 590 ezer gyereket tart számon ebben az korosztályban, így jócskán maradtak oltatlan gyerekek is, ha ezt a tanévet 235 ezer oltott gyerekkel kezdték meg. Hiszen a gyerekek többi korosztályában még nincs lehetőség oltásra.

Érdekes egyébként, annak ellenére, hogy szeptember 27-én hosszabbították meg ismét a rendkívüli jogrendet és a veszélyhelyzeti rendeleteket január 1-jéig (köztük a digitális oktatás mibenlétéről), mégis már egy héttel előtte, szeptember közepén kijelentette az EMMI, hogy a 12 éven felüli diákoknak semmiképpen nem lehet elrendelni online oktatást. Így most "főszabály szerint" hatodik évfolyam fölött nem lehet tanügyi intézkedéseket elrendelni még akkor sem, ha egy vagy több tanuló, pedagógus megbetegszik. Számukra csak a népegészségügyi hivatal rendelhet el karantént.

Mivel az Operatív Törzs az előző hullámokkal ellentétben már nem számol be az iskolák fertőzöttségének mértékéről, az EMMI a szeptember 20-án a hvg.hu-t arról tájékoztatta, hogy a járvány az iskolák egy százalékát érinti. Azt is közölte, hogy 12 év feletti tünetes és igazoltan fertőzött diáknak is természetesen otthonában kell gyógyulni, akkor is, ha oltott.

A Népszava szerint október 14-én már folyamatosan emelkedett azoknak az oktatási intézményeknek a száma, ahol intézkedni kellett a koronavírusos megbetegedések miatt. Akkor az EMMI azt mondta a lapnak, hogy tudomása szerint a jelenlegi tanévben arra még nem volt példa, hogy egész iskolára kellett volna ilyen intézkedést elrendelni.

Ugyanakkor úgy tűnik, egy szabályon mégis szigorítottak: az iskoláknak tanévkezdéskor kiküldött intézkedési tervben még az állt, hogy bárki (tanár, diák vagy más iskolai dolgozó), aki megkapta a védőoltást vagy az elmúlt hat hónapban átesett a koronavírus-fertőzésen, nem minősül kontaktszemélynek és karanténkötelezettség sem vonatkozik rá.

A szaktárca viszont azt közölte a lappal, hogy az igazolt fertőzöttekre „továbbra is” érvényes a tíz napos karantén, ez igaz az igazoltan fertőzött pedagógusokra és a diákokra is, akkor is, ha egyébként oltott valaki.

November 8-án a 24.hu számolt be arról, hogy tanügyi intézkedés, egy-egy osztályban rendkívüli szünet vagy tantermen kívüli, digitális munkarend elrendelése körülbelül hatvan intézményt érinthetett, hiszen az országban hozzávetőleg 2700 állami fenntartású általános iskola és 310 állami fenntartású gimnázium működik. Totyik Tamás, a PDSZ alelnöke viszont megjegyezte, hogy ha a szeptemberi miniszteri utasítás szerint a 12 évnél idősebbeknek nem lehet digitális tanítást elrendelni, akkor az azóta újra elrendelt veszélyhelyzetben miért szerveznek a különböző iskolákba járó gyerekeket közös programokba.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.