<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
9p

Van élet az orosz gázon és olajon túl? Tényleg lehetetlen teljesen elszakadni Moszkvától? Elzárhatja Putyin a gázcsapot?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Holoda Attila energetikai szakértővel - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2022. május 26. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

A Szárhegy Dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-ről van szó, amely két évtizede pont akkor állt a kormányfő feleségének résztulajdonában, amikor az állami támogatást kért és kapott. Most pedig azért lehet érdekes a vállalkozás személye, mert 25 százalékos üzletrészét az a cég kapta bizalmi vagyonkezelésbe, amelynek egyik gazdája a Takarékbank elnök-vezérigazgatója. 

"Ne nyerjünk annyit, amennyit kértünk, ne mi kapjuk a legtöbbet". Vélhetően sokan emlékeznek Orbán Viktor 2001-ben, azaz az első miniszterelnöki periódusa alatt tett kijelentésére, amely azonban csak négy év múltán, 2005 márciusában vált ismertté, az Élet és Irodalom (ÉS) jóvoltából.

Orbán Viktor kérése meghallgatásra talált. Fotó: MTIOrbán Viktor kérése meghallgatásra talált. Fotó: MTI

Azért dióhéjban érdemes felidézni a történteket. Orbán a Szárhegy Dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. egyik, 2001-es taggyűlésén fogalmazta meg az ominózus mondatot. Erről a cégről annyit érdemes tudni, hogy 1997 márciusában alakult – tehát durván egy évvel azelőtt, hogy a Fidesz az FKGP-vel és az MDF-fel közösen átvette a kormányzást az MSZP-SZDSZ alkotta koalíciótól. A kft létrejötte után alig két hónappal később, 1997 májusában a vállalkozás két alapítója, Duda Attila és Szász István Attila mellé három új tulajdonos érkezett: Kékessy Dezső, a majdani, 1998-2002 közötti Orbán-kormány párizsi magyar nagykövete, Madarász László, a később botránya miatt más pénzintézetekbe olvadt Postabank igazgatósági elnöke, valamint Orbán felesége, Lévai Anikó. Akinek a beszállását magyarázhatja, hogy Szász az egykori ügyvédtársa volt.

Lévai tulajdonosi mivolta miatt már érthető, hogyan is szólalhatott fel a Szárhegy Kft. 2001-es taggyűlésein Orbán. Ezek egyikén adta a kormányfő a cikkünk elején idézett, s a nyilvánosságra kerülésekor nagy port felvert, azóta szállóigévé vált tanácsot, annak kapcsán, hogy felmerült, a cégnek a fejlesztéseihez állami támogatást kellene igényelnie. Végül a mai szemmel nézve már nem túl egetrengető összeget, 41 millió forint állami támogatást nyert el a Szárhegy Kft.

Lévai 2005 januárjában – tehát két hónappal az ÉS leleplező cikke előtt – kiszállt a cégből, eladta a 25 százalékos üzletrészét. Hogy kinek, arról nem szól a fáma. Mindenesetre akkor már nem volt tulajdonos Duda (ő 2001 augusztusában távozott), a másik három személy – Száz, Madarász és Kékessy – viszont igen. Közülük Szász 2008 júliusában szállt ki a Szárhegy Kft.-ből, Madarász pedig 2014 novemberében – derül ki a hivatalos cégiratokból.

Bizalmi vagyonkezelésbe adott üzletrész. Fotó: Patrícius BorházBizalmi vagyonkezelésbe adott üzletrész. Fotó: Patrícius Borház

Kékessy Dezső viszont egészen 2021 májusáig a kft tulajdonosa maradt, sőt meglehet, hogy még ma is az – de erre majd később még visszatérünk. Előbb még ismerjük meg az időközben becsatlakozott három új tulajdonost. Ezek egyike Kékessy Dezső gyermeke, Kékessy Georges Sándor, aki 2011 januárjától 2018 decemberéig birtokolt üzletrészt a kft-ben. A másik a 2002-2009 között a Szárhegy Kft. ügyvezetői teendői ellátó Kántor Andrea Erzsébet, aki 2014 novemberében vált tulajdonossá, s még jelenleg is az.

A harmadik pedig a Patricius Borház Borászati és Kereskedelmi Kft., amely 2018 decemberében szállt be a Szárhegy Kft.-be, pont azon a napon, amikor Kékessy Georges Sándor kiszállt. Nemcsak az időbeli egybeesésből lehet arra következtetni, hogy a Kékessy-gyermek adta el a részesedését a Patriciusnak, hanem abból is, hogy a Patricius a Kékessy-család vállalkozása. Abban az apán kívül éveken át a három gyermekének, Georges Sándor mellett Katinkának és Piroska Barbarának volt üzletrésze. 2018 novemberétől viszont már csak Kékessy Dezsőnek, jobban mondva az ő egyszemélyes tulajdonában lévő DAK Holding Hungary Befektető és Tanácsadó Kft.-nek.

De a DAK-nak is csak 2020 novemberéig volt üzletrésze a Patriciuban, azóta ugyanis már egyedül csak az Abraham Goldman Bizalmi Vagyonkezelő Zrt. van feltüntetve a borház tagjaként. E jogállását az Abraham Goldman – a cégbírósági adatok szerint – bizalmi vagyonkezelőként szerezte meg. Ez azt jelenti, hogy a megbízója által neki úgynevezett bizalmi kezelésbe adott vagyon képviseletében jár el a Patricius ügyeiben. 

A bizalmi vagyonkezelés lényege, hogy a tulajdonos – akár cég, akár magánszemély – a vagyonát egy vagyonkezelőre bízza, aki azt az általa meghatározott feltételek teljesülésekor adja csak tovább a megjelölt kedvezményezettnek, az esetek többségében az utódainak. 

Hogy ki az Abraham Goldmann megbízója, azt a vagyonkezelő már csak a jogviszony bizalmi jellegénél fogva sem köteles nyilvánosságra hozni. Így be kell érnünk azzal, hogy az Abraham Goldman egyike azon kilenc, a Magyar Nemzeti Bank által nyilvántartott hazai bizalmi vagyonkezelőnek, amelyek a Polgári törvénykönyv (Ptk.) 2014 márciusi módosítása értelmében végezhetnek ilyen tevékenységet, méghozzá üzletszerűen. Ilyennek az számít, ha a bizalmi vagyonkezelő egy évben legalább két megbízással rendelkezik.

Az Abraham Goldman neve alapvetően a tulajdonosaik személye miatt kapott az utóbbi időben nagyobb reflektorfényt. E társaságot ugyanis 2017 februárjában Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója alapította, harmadmagával. Jelenleg azonban már négyen részvényesei az Abraham Goldmannek, egyenlő, 25-25 százalékos arányban: Vidán kívül a Mészáros Csoportnak dolgozó Gál Miklós, aztán az ő kisebbségi tulajdonában lévő Arthur Bergmann Jogi, Adó- és Pénzügyi Tanácsadó Kft., valamint az Adam Goldenberg Kft., amely gazdájaként a nadapi illetőségű Nagy Szilvia szerepel. Legnagyobb bizniszüknek a TV2 megvásárlása tekinthető.

E tranzakció mellett kétségtelenül eltörpül az az ügylet, mely során az Abraham Goldman a Patricius után idén május végén történetünk főszereplőjébe, a Szárhegy Kft.-be is beszállt, jogállását ugyanúgy bizalmi vagyonkezelőként megszerezve. Csupán annyi a különbség, hogy itt nem egyedüli tulajdonos, hanem – ahogy már említettük – a Patríciussal és Kántor Andrea Erzsébettel osztozik az üzletrészeken.

Ahogy azt éles szemű olvasóink a fenti grafikonon már bizonyára felfedezték, az Abraham Goldman által vagyonkezelt kft-üzletrész aránya (25 százalék) kísértetiesen megegyezik azzal, amelytől annak idején, azaz 2005 januárjában Orbán Viktor felesége megvált, s amely vevőjének kiléte a mai napig ismeretlen. Kézenfekvőnek tűnik tehát az a feltételezés, hogy ennek ma is Lévai a gazdája, csak az először másnál „parkolt”, amíg most nem került bizalmi vagyonkezelésbe. A másik lehetséges verzió szerint e 25 százalékos üzletrész tulajdonosa Kékessy Dezső. Ez logikusan következhet abból, hogy a családi vállalkozása is ugyanahhoz a bizalmi vagyonkezelőhöz került, mint ez a bizonyos 25 százalék. 

Hogy elejét vegyük a találgatásoknak, megkerestük az Abraham Goldmannt. Ám a társaság egyik résztulajdonosa Gál Miklós lapunk érdeklődését elhárította, méghozzá a Ptk-ra hivatkozva, amely kimondja, hogy a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a bizalmi vagyonkezelőnek titoktartási kötelezettsége áll fenn minden olyan tény, és adat vonatkozásában, amelyről vagyonkezelői megbízatása keretében vagy annak kapcsán szerzett tudomást. „A titoktartási kötelezettség alól a jogosul nem adott felmentést, így a vagyonrendelő, kedvezményezett személyéről nem adhatok tájékoztatást” – közölte Gál.

Annyit azonban elárult, hogy az Abraham Goldman bizalmi vagyonkezelőként nemcsak a Patricius és immár a Szárhegy üzletrészeit kezeli, hanem „részben közvetetten” az Arany Dűlők Szőlészeti és Borászati Kft-ét is. Márpedig ez utóbbinál ugyanaz a képlet, mint a Patriciusnál: a cég a Kékessy-család vállalkozásaként indult, 2000 novemberében, ám mára már csak a Patricius maradt az egyetlen megnevezett tulajdonos. Kékessy Dezső idén május végén szállt ki, ugyanazon a napon, amikor az Abraham Goldmann bizalmi vagyonkezelői minőségében lett tagja a Dűlők Kft.-nek.

Ez már a második ilyen vagyoneleme az Abraham Goldmannek, az első tavaly augusztusban került hozzá, történetesen akkor, amikor a Patricius Invest Vagyonkezelő Zrt. kiszállt a Dűlők Kft.-ből. A Patrícius Invest azonban nem Kékessyéké volt, azt egy másik, idehaza még jobban ismert magánszemély, Töröcskei István alapította, 2011 szeptemberében. Töröcskei volt a ’90-es években a néhai Magyar Hitel Bank vezérigazgatója, majd a 2000-es években a Hír TV és a Lánchíd Rádió tulajdonosa, egészen 2011 végéig, amikor is kinevezték az Államadósság Kezelő Központ Zrt. élére. Onnan 2015 elején távozott, s az utóbbi időben azért került a neve a hírekbe, mert azzal vádolják, hogy a 2014-ben becsődölt Széchenyi Kereskedelmi Bankban bűnszervezetet irányítva sikkasztást követett el, emiatt tavaly előzetes letartóztatásba is helyezték, majd később kiengedték, s most szabadlábon védekezhet.

 

Töröcskei 2019 júliusában szállt ki a Patriciusból, egyúttal az Abraham Goldmann lett itt is bizalmi vagyonkezelőként tag. Egészen 2020 júniusáig, amikor is egy szerb lakcímmal rendelkező magánszemély, Pernjes Henrik lett az egyedüli tulajdonos.

Visszatérve kiindulópontunkhoz, a Szárhegy Dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-hez, az évek óta nem muzsikál fényesen. Mint ugyanis grafikonunkon látható, a cég 2016-2020 között végig veszteséges volt.

Adja magát a kérdés, hogy az Abraham Goldmannak van-e koncepciója e trend megfordítására, vagy bizalmi vagyonkezelőként ebbe nincs beleszólása? „A titoktartási kötelezettség miatt részleteket nem mondhatok, de annyit elárulhatok, hogy természetesen a cég nyereségességében vagyunk érdekeltek, így tulajdonosként támogatjuk az ügyvezetés valamennyi olyan koncepcióját, amely a lehető legkisebb kockázattal a lehető legmagasabb profit elérését eredményezi” – válaszolta lapunknak Gál Miklós.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.