2018. február 22. 16:50

Budapest és Kolozsvár közé építene gyorsvasutat a kormány - derült ki pár héttel ezelőtt. Sok konkrétum még nem ismert, de jó esély van arra, hogy ez ismét egy értelmetlen és több száz év alatt megtérülő projekt lenne.

A hazai sajtó leginkább csak hírként foglalkozott Szijjártó Péter február eleji bukaresti látogatásával, ahol a magyar és a román diplomácia vezetői egyetértettek a két ország között egy TGV-típusú gyorsvasúti összeköttetés kiépítésében. Vagyis a Budapest-Belgrád vasútvonal után újabb határon átívelő vasúti projektbe ölne feltételezhetően rengeteg pénzt a kormány. Egyelőre azonban "mindössze" 1 milliárd forintot különítettek el egy megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére. Sok konkrétum tehát még nem ismert a beruházással kapcsolatban, előzetes információk és számítások szerint azonban pont ugyanolyan lenne ez, mint a kínai gigahitelből elkészülő Budapest-Belgrád vasútvonal. 

Ha ugyanis költségeket nem veszünk figyelembe, akkor is csaknem 583 év alatt térülhetne meg ez a beruházás - számolta ki a Mátészalkaleaks civil csoport, melynek tagjai úgy vélik, már a megvalósíthatósági tanulmányra elkülönített 1 milliárd forintot is inkább a Mátészalka-Debrecen vasútvonal felújítására kellene fordítani.

A kalkulációnál a francia gyorsvasút-építéseket vették alapul, melynek során 4 új TGV vonalat, összesen 671 kilométert építenek 14 milliárd euróból. Ebből kiindulva a Budapest-Kolozsvár 450 kilométere 2920 milliárd forintba kerülhetne (311 forintos euró árfolyam mellett) a civilek számítása szerint.

A kép illusztráció (Fotó: Pixabay) A kép illusztráció (Fotó: Pixabay)

A nemzetközi átlagok alapján 30 ezer forintos, egyirányú jegyárakat vettek figyelembe, ami jóval magasabb a jelenleg elérhető legmagasabb árkategóriájú vonatjegynél, a fapados repülő árszintjének pedig többszöröse. Egy kisebb csomaggal együtt ugyanis alig 6000 forintból kijön egy repülőjegy.

Azt feltételezve, hogy évente 1 millió utas használná a gyorsvasutat, ilyen jegyár mellett is csaknem 100 év alatt térülhetne meg a beruházás, de ehhez az kellene, hogy 2740 fő vegye igénybe naponta a járatokat. Noha a Mátészalkaleaks nem kapott utasforgalmi adatokat egyelőre, de ha a Budapest-Belgrád személyforgalmából indulunk ki, ez irreálisan soknak tűnhet. A déli irányba tartó vonalon ugyanis naponta 229 fő utazik csupán.

A civilek némileg optimistább megközelítéssel napi 460 fő utazását vették alapul, a korábban említett 30 ezer forintos jegyárral a költségek figyelembevétele nélkül

583 év lenne a megtérülési ideje a Budapest-Kolozsvár gyorsvasútnak.

Ám még ha 460 főnél jóval többen vennék is igénybe a vonalat, és a megtérülési idő is a fenti töredéke lenne, akkor is nehezen lehetne versenyképesnek nevezni a projektet.

A Mátészalkaleaks megkeresésünkre azt mondta:

a gyorsvasút alapból lassabb, mint a repülőgép. Párizsból Lyonba 2 óra az út TGV-vel, pedig a távolság csaknem annyi, mint a Budapest-Kolozsvár tervezett hossza, tehát semmiképpen nem versenyképes a vasút a repülővel szemben. Utóbbi jelenleg 1 óra alatt van Kolozsváron. A civilek szerint a kormány már akkor jobban járna, ha ebből a pénzből repülőket venne, hiszen egy, a Wizz Air által is használt repülőgép ára jelenleg 110 millió dollár (szerk.: a gyorsvasút eurómilliárdokba kerülne), amivel 429 személyt lehet szállítani. Ezzel szemben TGV-vel első osztályon maximum 230-an, másodosztályon pedig 185-en utazhatnak egyszerre.

Ezek alapján nem tartjuk megvalósíthatónak ezt a beruházást, és a megtérülését is bizonytalannak látjuk.

Romániában "képzelgésnek" tartják az ötletet

A gyorsvasút ötletét megvalósíthatatlan, magyar választási kampányszövegnek állítják a román szakértők, a PressOne ugyanis több szakértőt is megszólaltatott a beruházással kapcsolatban.

Traian Băsescu, aki háromszor is volt közlekedési miniszter, kampányszlogenné minősítette a gyorsvasút gondolatát.  "Nagy kezdeményezés, mit mondjak! Elméletileg nem lehetetlen. Még pénz is lenne rá a Juncker-tervből" - mondta Băsescu, ugyanakkor hozzátette, amíg nem fejezik be a IV. páneurópai folyosót, semmi más nem lehet fontos, ez fogja ugyanis összekötni Romániát Budapesttel és Európával.

Köllő Gábor, a kolozsvári műszaki egyetem professzora képzelgésnek tartja a TGV-t. "Csak Nyugat-Európában, a Távol-Keleten és a világ még néhány helyén vannak nagysebességű vonatok".  Egy Kolozsvár és Budapest közötti TGV-hez szerinte az egész pályát át kellene építeni, azt pedig kétli, hogy erre bárkinek is lenne pénze, hiszen ez iszonyatos költségekkel járó beruházás lenne.

"Szerintem ez képzelgés, mese. Tudja, hogy milyen ez? Mint a kolozsvári metró. Kampányban bármit lehet mondani. És más hülyeségek is felbukkannak majd ebben az időszakban” - jegyezte meg Köllő.