3p

Újabb, eddig még nem igazán ismert tényadat látott napvilágot, mellyel csak gyarapodott azon tényezők sora, miszerint erősen vitatható a Budapest-Belgrád vasútvonal felújításának szükségessége.

Amióta itt jártak a kínaiak, már biztossá vált, hogy 750 milliárd forintnyi kínai hitelből újítják fel a Budapest-Belgrád vasútvonalat, melynek megtérülése optimista számítások szerint is minimum 130 év, de ebből akár 2400 év is lehet. A hazai sajtó és szakmai portálok számos oldalról megközelítették már a kérdést, a témában születő cikkek pedig szinte kivétel nélkül ugyanarra a következtetésre jutnak: meglehetősen értelmetlennek tűnik az egész mind gazdasági, mind szakmai szempontból.

A kormány persze igyekszik erősíteni az ellenkező álláspontot, például úgy, hogy a vámbevételekből várható plusz bevételt helyezik előtérbe. Kérdés azonban, hogy ez az összeg tényleg megéri-e a kínaiak felé történő eladósodást, akik ráadásul egy olyan konstrukciót sóztak ránk, melyek a fejlődő országok számára megfelelőek. Ott, ahol nincs megfelelő infrastruktúra, a kiépítéséhez pedig sem a kapacitás, sem az anyagi forrás nem áll rendelkezésre.

A fejlődés mindig jó dolog, de csak akkor, ha az megéri. A vasúti áruszállítás mellett a Budapest-Belgrád vonalon utasforgalom is bonyolódik, a közlekedők tehát biztos nyernek azzal, hogy az eddigi 5 óra helyett 3,5 óra alatt juthatnak el egyik nagyvárosból a másikba.

  • 2014-ben 100,9 ezer,
  • 2015-ben 90 ezer,
  • 2016-ban pedig 83,9 ezer

volt azok száma, akik Budapest és Belgrád között a vasúti közlekedést választották - kérte ki a MÁV-tól az adatokat a Mátészalkaleaks.

Vagyis évről évre egyre kevesebben vannak azok, akik közvetlenül utaznak a két város között, a kormány kínai hitelből mégis fejenként közel 9 millió forintot fog elkölteni a kényelmükre. (A MÁV közlése szerint tavaly 196 millió forint bevétel keletkezett az utasforgalomból.)

Pedig a közlekedés fejlesztésének lennének fontosabb helyszínei is országhatáron belül, mint azért például a Mátészalkaleaks jó ideje küzd már. Csak két kirívó példát említenénk:

1) A nem megfelelő előkészítettség miatt a Debrecen-Mátészalka vasútvonal kikerült az uniós fejlesztési listáról, pedig eredetileg 30 milliárd forintot szántak volna a vonal felújítására. Arra a vonalra, ahol évente 825 ezer ember közlekedik, szinte állandóak a késések, a vagonok állapota és az utazási körülmények pedig olykor kritikán aluliak. Cserélni ezeket már csak a sínek leromlott állapota miatt sem lehet.

Ha uniós pénzből nem is lehet felújítani, még használt síneket sem kap ez a szakasz, az Ebes-Püspökladány vonalról felszedett elemeket Lázár városának tram-train projektjénél használják fel.

2) - Budapest-Belgrád közti távolság közel 380 km. Az utat 3,5 óra lehet majd megtenni a felújítást követően.
      - Szabolcs megye, Nyíregyháza-Fehérgyarmat. Távolság: 71 km. Vonattal az utat 3,6 óra lehet megtenni.

A lényeg, hogy 750 milliárdos hitelt fogunk elkölteni valamire, aminek igazi értelmét nem sokan látják. 

Székely Sarolta
mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!