Az MSZP-s Komjáthi Imre kérdezte (volna) a minap Pintér Sándor belügyminisztert a minimumjövedelemről. A szocialista képviselő kérdésében felidézte: az Európai Unió Tanácsa most fogadta el a megfelelő minimumjövedelemről szóló ajánlást, aminek célja a szegénység felszámolása és az ellene való küzdelem. A dokumentum értelmében
"a tagállamok számára ajánlott, hogy a nemzeti joggal összhangban meghatározott átlátható és megalapozott módszertan segítségével, valamint az érdekelt felek bevonásával határozzák meg a minimumjövedelem szintjét."
A képviselő szerint a Covid-járvány és az ukrán háború is egyaránt rávilágít a szociális hálók társadalmi és gazdasági előnyeire, valamint utóbbi az energiaárak robbanása révén jelentős hatással van az alacsony jövedelmű háztartásokra. Éppen ezért kíváncsi volt arra, hogy:
- bevezeti-e a kormány a minimumjövedelmet az Európai Unió Tanácsának ajánlása alapján?
- ha igen, mikor és milyen feltételek mentén fogják szabályozni azt?
- ha nem, akkor miért nem?
A belügyminiszter helyett államtitkára, Fónagy János válaszolt, mely gyakorlatilag a már megszokottnak tekinthető kormányzati séma mentén épült fel. Vagyis nagy részt szentelt annak, milyen eredményeket ért el a kormány az elmúlt évtizedben, és hogyan változtak a vonatkozó statisztikák.
Ám ezúttal egyfajta érdemi választ is megfogalmazott Fónagy amellett, hogy ezúttal is része a levélnek a "baloldal ekézése".
Fónagy először is rögzítette, hogy a kormány az elmút években munkaalpú társadalmat épített ki, ebből kifolyólag
nem támogatja a minimumjövedelem bevezetését, ugyanis az nem veszi kellően figyelembe a tagállami sajátosságokat. "Nem juttatja érvényre azt sem, hogy a tagállamok szabadon, saját hatáskörben dönthessenek szociális védőhálójuk alakításáról polgáraik jóléte érdekében."
Majd felidézte: a járvány kitöréséig 2010-hez képest 1,4 millió fővel csökkent a szegénység és társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek száma, arányuk 31,5 százalékról 17,7 százalékra, az uniós átlag alá csökkent. Illetve 1 millió új munkahely jött létre, az álláskeresők száma is a rendszerváltás óta a legalacsonyabb szintre süllyedt. Ráadásul a minimálbér növekedése is 2010 és 2023 között 216 százalékos volt.
Végezetül úgy fogalmazott Fónagy János nyomatékot adva a kormány minimumjövedelmet elutasító álláspontjának:
"a kormány mindezek okán nem osztja a baloldal segélyalapú társadalomideáját, így továbbra sem hajlandó ennek a nézetnek megágyazni a minimumjövedelem felelőtlen bevezetésével".
