<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
4p

Van élet az orosz gázon és olajon túl? Tényleg lehetetlen teljesen elszakadni Moszkvától? Elzárhatja Putyin a gázcsapot?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Holoda Attila energetikai szakértővel - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2022. május 26. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

A kínai és a világgazdaságot súlyosan fogja érinteni, ha nem sikerül megállítani a népességcsökkenést.

Az elmúlt hat évtized legalacsonyabb szintjére esett vissza Kína népességnövekedése, a bejelentett adatok alapján mindössze 0,34 ezreléket ért el. A gyarapodás 1961 óta nem volt ilyen alacsony. A nemzeti statisztikai hivatal közlése szerint 10,62 millió gyermek született 2021-ben, míg 10,14 millióan haltak meg. Az adatokat természetesen többen kétségbe vonják, és úgy vélik, eleve kozmetikázták azokat. De még ha igazak is, He Yafu, a The New York Times-nak nyilatkozó független demográfus szerint „egy olyan nagy populációval rendelkező ország, mint Kína számára a néhány százezres különbség születések és halálozások között gyakorlatilag nulla növekedést jelent.” A tudós úgy véli, ez a trend nem visszafordítható.

Nem így a párt

Természetesen nem így gondolkodnak a kínai döntéshozók, akik maguk is látják, hogy a csökkenő születésszám a növekvő életszínvonallal és várható élettartammal párosítva egy elöregedő társadalomhoz és gazdasági válsághoz vezet, hiszen a munkaképesek száma csökken, szemben az eltartásra váró idősebbekkel. Mindez munkaerőhiányhoz vezet, hosszú távon pedig visszafogja a gazdasági növekedést és az adóbevételt, ami az idősek eltartásához szükséges.

Ha pedig mindez nem lenne elég Pekingnek, a hétfői adatok alapján az is kiderül, hogy az utóbbi negyedévben a gazdasági növekedés is 4 százalékosra csökkent. Persze ezzel együtt az ország éves bővülése 8,1 százalék, amely így is meghaladja az előrejelzett 6 százalékot. Viszont szakértők szerint Kína gazdasági kilátásait a jelzett 8 százalék ellenére elhomályosítják a vállalkozásokra vonatkozó szigorított szabályok, az ország egyes ingatlancégeinek pénzügyi helyzete és az omikron terjedése miatti növekvő aggodalmak.

Ami a születések számát illeti, Kína már évek óta kísérletezik a trend megfordításával, a rossz hírű „egykerendszert” elengedte, és először két gyermek vállalását engedélyezték, 2016-tól pedig már háromét is. Már segítséget is kínál a fiatal családok számára, illetve a fiatal anyák munkavállalását is ösztönzi – amelyet korábban kimondottan akadályozott –, mindez viszont nem változtat azon a trenden, hogy a kínai nők közül egyre többen nem akarnak gyereket. Yi Fuxian, a University of Wisconsin-Madison professzora úgy véli, „Kína egy olyan demográfiai krízissel áll szemben, amelyet a hatóságok és a nemzetközi közösség el sem tud képzelni”.

Peking (Forrás: wikipedia)Peking (Forrás: wikipedia)

Mivel az egyke-politika a kínai kommunista párt alappillére volt, azt és a következményeit nyilvánosan megkérdőjelezni politikailag gyakorlatilag lehetetlen. Jól mutatja ezt, hogy a közgazdász, Ren Zeping közösségimédia-profilját megszüntették, miután arról posztolt, hogy ha Peking 313 milliárd dollárnak megfelelő összeget különítene el, amellyel a gyermekvállalást ösztönözné, így például a pároknak adókedvezményt biztosítana és az állami gyermekgondozási intézményeket támogatná, a probléma megoldódna. 

Titokban növekvő kínai girlpower

Tekintve, hogy Peking eddig egyenesen akadályozta a fiatal felnőttek tanulását és képzését, előrelépésnek tekinthető, hogy megtiltották a dolgozó anyák munkahelyi diszkriminációját, még akkor is, ha ezt a munkáltatók nem feltétlenül tartják be. Ráadásul még mindig igaz, hogy az egyedülálló nőknek több lehetőségük van az előrejutásra, mint a házas, gyermeket vállalóknak.

Nem meglepő hát, hogy a házasulási és a gyermekvállalási kedv csökken. Ehhez járul az az egyszerűen kiszámítható tény, hogy az egykepolitika következtében, amely sokszor azzal járt, hogy csak a fiúgyermeket engedték megszületni, még ma is jelentős, több mint 30 milliós a különbség a férfiak és a nők száma között –  a férfiak javára. Emellett a nők szerepe azért is felértékelődött, mert sok család megtartotta a lánygyermeket, de nem mert már többet vállalni a korlátozás miatt, így a lányuknak biztosították a legjobb oktatást. A munkaerőpiacon így a nők tényezővé váltak: nem csoda, hogy nem igyekeznek családot alapítani, ha ez a munkában nyilvánvalóan akadályozni fogja őket. Világos, hogy a nők ma Kínában jelentős társadalmi és politikai erőt képviselnek, és bár korábban a feminizmus-diskurzus teret kapott az országban, ma nem igazán áll a párt érdekében ezeket a hangokat erősíteni.

A demográfiai válságról és a kínai nők helyzetéről itt írtunk még:

Több tudós és a térséggel foglalkozó demográfus úgy fogalmazott, hogy „amit most látunk, az valószínűleg csak a kezdete a születésszám hanyatlásának, és annak a folyamatnak, amely Kína népességének hosszú távú csökkenéséhez vezet”. Kérdés, hogy a párt be tud-e avatkozni hatékonyan a családtervezésbe, vagy képes-e korrigálni a gazdasági növekedés ebből fakadó esetleges lassulását.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.