4p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

A kínai és a világgazdaságot súlyosan fogja érinteni, ha nem sikerül megállítani a népességcsökkenést.

Az elmúlt hat évtized legalacsonyabb szintjére esett vissza Kína népességnövekedése, a bejelentett adatok alapján mindössze 0,34 ezreléket ért el. A gyarapodás 1961 óta nem volt ilyen alacsony. A nemzeti statisztikai hivatal közlése szerint 10,62 millió gyermek született 2021-ben, míg 10,14 millióan haltak meg. Az adatokat természetesen többen kétségbe vonják, és úgy vélik, eleve kozmetikázták azokat. De még ha igazak is, He Yafu, a The New York Times-nak nyilatkozó független demográfus szerint „egy olyan nagy populációval rendelkező ország, mint Kína számára a néhány százezres különbség születések és halálozások között gyakorlatilag nulla növekedést jelent.” A tudós úgy véli, ez a trend nem visszafordítható.

Nem így a párt

Természetesen nem így gondolkodnak a kínai döntéshozók, akik maguk is látják, hogy a csökkenő születésszám a növekvő életszínvonallal és várható élettartammal párosítva egy elöregedő társadalomhoz és gazdasági válsághoz vezet, hiszen a munkaképesek száma csökken, szemben az eltartásra váró idősebbekkel. Mindez munkaerőhiányhoz vezet, hosszú távon pedig visszafogja a gazdasági növekedést és az adóbevételt, ami az idősek eltartásához szükséges.

Ha pedig mindez nem lenne elég Pekingnek, a hétfői adatok alapján az is kiderül, hogy az utóbbi negyedévben a gazdasági növekedés is 4 százalékosra csökkent. Persze ezzel együtt az ország éves bővülése 8,1 százalék, amely így is meghaladja az előrejelzett 6 százalékot. Viszont szakértők szerint Kína gazdasági kilátásait a jelzett 8 százalék ellenére elhomályosítják a vállalkozásokra vonatkozó szigorított szabályok, az ország egyes ingatlancégeinek pénzügyi helyzete és az omikron terjedése miatti növekvő aggodalmak.

Ami a születések számát illeti, Kína már évek óta kísérletezik a trend megfordításával, a rossz hírű „egykerendszert” elengedte, és először két gyermek vállalását engedélyezték, 2016-tól pedig már háromét is. Már segítséget is kínál a fiatal családok számára, illetve a fiatal anyák munkavállalását is ösztönzi – amelyet korábban kimondottan akadályozott –, mindez viszont nem változtat azon a trenden, hogy a kínai nők közül egyre többen nem akarnak gyereket. Yi Fuxian, a University of Wisconsin-Madison professzora úgy véli, „Kína egy olyan demográfiai krízissel áll szemben, amelyet a hatóságok és a nemzetközi közösség el sem tud képzelni”.

Peking (Forrás: wikipedia)
Peking (Forrás: wikipedia)

Mivel az egyke-politika a kínai kommunista párt alappillére volt, azt és a következményeit nyilvánosan megkérdőjelezni politikailag gyakorlatilag lehetetlen. Jól mutatja ezt, hogy a közgazdász, Ren Zeping közösségimédia-profilját megszüntették, miután arról posztolt, hogy ha Peking 313 milliárd dollárnak megfelelő összeget különítene el, amellyel a gyermekvállalást ösztönözné, így például a pároknak adókedvezményt biztosítana és az állami gyermekgondozási intézményeket támogatná, a probléma megoldódna. 

Titokban növekvő kínai girlpower

Tekintve, hogy Peking eddig egyenesen akadályozta a fiatal felnőttek tanulását és képzését, előrelépésnek tekinthető, hogy megtiltották a dolgozó anyák munkahelyi diszkriminációját, még akkor is, ha ezt a munkáltatók nem feltétlenül tartják be. Ráadásul még mindig igaz, hogy az egyedülálló nőknek több lehetőségük van az előrejutásra, mint a házas, gyermeket vállalóknak.

Nem meglepő hát, hogy a házasulási és a gyermekvállalási kedv csökken. Ehhez járul az az egyszerűen kiszámítható tény, hogy az egykepolitika következtében, amely sokszor azzal járt, hogy csak a fiúgyermeket engedték megszületni, még ma is jelentős, több mint 30 milliós a különbség a férfiak és a nők száma között –  a férfiak javára. Emellett a nők szerepe azért is felértékelődött, mert sok család megtartotta a lánygyermeket, de nem mert már többet vállalni a korlátozás miatt, így a lányuknak biztosították a legjobb oktatást. A munkaerőpiacon így a nők tényezővé váltak: nem csoda, hogy nem igyekeznek családot alapítani, ha ez a munkában nyilvánvalóan akadályozni fogja őket. Világos, hogy a nők ma Kínában jelentős társadalmi és politikai erőt képviselnek, és bár korábban a feminizmus-diskurzus teret kapott az országban, ma nem igazán áll a párt érdekében ezeket a hangokat erősíteni.

A demográfiai válságról és a kínai nők helyzetéről itt írtunk még:

Több tudós és a térséggel foglalkozó demográfus úgy fogalmazott, hogy „amit most látunk, az valószínűleg csak a kezdete a születésszám hanyatlásának, és annak a folyamatnak, amely Kína népességének hosszú távú csökkenéséhez vezet”. Kérdés, hogy a párt be tud-e avatkozni hatékonyan a családtervezésbe, vagy képes-e korrigálni a gazdasági növekedés ebből fakadó esetleges lassulását.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!